A nyaralók iránti kereslet megtorpant, de az árak ezt még nem tükrözik

A bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet miatt a potenciális vevők napjainkban könnyebben elállnak nyaralóvásárlási terveiktől – derül ki az elemzésből, amely több mint ötvenezer hirdetés alapján vizsgálta a nyaralók iránti kereslet alakulását. 

A felmérés legfontosabb tanulságai a következők:

• Visszafogottabbá vált a kereslet a nyaralóövezetekben lévő lakóingatlanok, nyaralók iránt. A nyaralók iránti kereslet az emelkedő hitelkamatokkal ellentétes irányban mozog.
• A Balaton környékén 39–51 százalékkal, a Tisza-tó partján 9–58 százalékkal, a Velencei-tó melletti településeken található ingatlanok esetében 37 és 28 százalékkal csökkent a kereslet az idei első negyedévben tavalyhoz képest.
• A keresletcsökkenés azonban nem látszik a kínálati árakon. A siófoki ingatlanok például 49 százalékkal drágultak egy év alatt. Balatonfüreden 47 százalékos, Balatonalmádiban nyolcszázalékos áremelkedés ment végbe. A Velencei-tónál Gárdonyban 23, Velencén 26 százalékos volt a növekedés. A Tisza-tó mellett lévő települések közül például Abádszalókon 27 százalékkal nőttek az árak.
  

  Fotó: Ingatlan.com

Fordított képlet

A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy luxuscikké váltak a nyaralóingatlanok. A koronavírus-járvány utóhatásai, a felgyorsuló infláció, az emelkedő kamatok, az Ukrajnában zajló háború miatt kedvezőtlenebbé váltak a gazdasági kilátások, így a nyaralóvásárlást fontolgatók egy része egy időre lemondott erről. 

Azt látjuk, hogy a nyaralók iránti kereslet fordított irányban mozog a lakáshitelkamatok alakulásával. Utóbbiak fokozatos növekedésével párhuzamosan idén egyre kevesebben érdeklődtek a nyaralóövezetekben fekvő ingatlanok iránt tavalyhoz képest

– közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hozzátéve, hogy Somogy, Veszprém és Zala megye Balaton-parti településein éves összevetésben 39–51 százalékkal csökkent a kereslet 2022 első negyedévében. 

A Velencei-tó melletti települések közül Gárdonyban és Velencén 37 és 28 százalékos volt a visszaesés. A Tisza-tónál lévő nyaralóövezetben pedig 9–58 százalékos csökkenés látható ebben az évben.

A balatoni áremelkedést az új építésű ingatlanok is generálják

A keresletcsökkenés azonban egyelőre nem látszik a kínálati négyzetméterárakon, azok ugyanis emelkedést mutatnak. Siófokon például egy év alatt 47 százalékkal, egymillió forint fölé kerültek az átlagos négyzetméterárak. A déli parton Szántód, Zamárdi, Balatonföldvár és Balatonszemes azok a települések, ahol az átlagos négyzetméterárak szintén meghaladják a milliós lélektani határt. A déli part legolcsóbb települése Balatonkeresztúr 587 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal. 

A négyzetméterenkénti árak alapján az északi part milliós toplistájába tartozik Alsóörs, Balatonakarattya, Balatonfüred, illetve az egész Balaton legdrágább települése Tihany, ahol négyzetméterenként átlagosan 1,8 millió forintot kell fizetni egy eladó lakásért, házért vagy nyaralóért. A legolcsóbb északi parti település Szigliget 524 ezer forintos átlagárral.

A Balaton-parti települések összes eladó lakóingatlanát figyelembe véve a déli parton 47, az északi parton pedig húszszázalékos volt az áremelkedés éves szinten, de ez nem csak a drágulásnak köszönhető.

Magasabb árakat okoz az is, hogy a Balaton partján tavalyhoz képest jóval több új építésű ingatlan szerepel a kínálatban, és mivel az új ingatlanok harminc-negyven százalékkal drágábbak a használtakhoz képest, így ezek még feljebb húzzák az átlagot

– tette hozzá az Ingatlan.com szakértője.

Drágulás a Velencei-tónál és a Tisza-tónál is

Bár a kereslet a Velencei-tónál is visszafogottabbá vált, ez a folyamat az árakon nem látszódik. Gárdonyban 798 ezer forintért, Velencén 731 ezer forintért kínálták idén eladásra a lakó- és nyaralóingatlanok négyzetméterét. Előbbi településen az éves áremelkedés 23, utóbbin 26 százalékos volt, a 2019-es szintekhez viszonyítva pedig 111 és 75 százalékkal nőttek az árak.

A Tisza-tónál is nőttek az árak. A kínálati piacon idén kialakult 269 ezer forintos négyzetméterár 56 százalékkal haladja meg a tavalyit, míg 2019-hez képest duplázást jelent. A kérdéses települések közül Abádszalókon például négyzetméterenként 231 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanokat a tulajdonosok, 27 százalékkal magasabb áron, mint egy évvel korábban.

(Borítókép: Shutterstock)