Csontig kifogytak a magyar gáztárolók
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A fűtési szezont gázfelhasználási korlátozások nélkül lehozta Magyarország idén, dacára annak, hogy Oroszország és a Gazprom már 2021 őszén kevesebb földgázt szállított Európába, valamint hogy az orosz–ukrán háború miatt ingadozó az ellátás. Bár Moszkva nem döntött a gázcsapok elzárásáról, még a jelenlegi folyamatos tranzit mellett is problémák lehetnek Magyarországon: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss adatai azt mutatják, hogy áprilisra már csak 1,22 milliárd köbméter maradt a gáztárolókban.
Ez alacsonyabb szint, mint 2018-ban, amikor 1,5 milliárd köbméter volt betárolva – igaz, akkor még a fogyasztás is kisebb volt –, de a negyede a 2020-as 4,4 milliárd köbméteres szintnek – derül ki az Mfor összesítéséből. A portál emlékeztet:
a helyzet a következő időszakban sem lesz jobb, mivel a földgáz ára csak nagyon lassan normalizálódik,
és a nálunk is irányadónak tekintett TTF-gáz, amely a háború előtt 15–20 euró között mozgott, egyelőre messze van ettől a szinttől. A tőzsdei jegyzés továbbra is száz euró felett áll (MWh).
Az ár mellett az ellátásbiztonság is kérdéses: napirenden van az orosz földgázszállítmányokra kivetett embargó ügye, miközben az európai országok jelentős része nem rendelkezik kiterjedt földgázmezőkkel. Emellett az sem mellékes, hogy az egyes országok energiamixében eltérő arányban, de összességében kiemelt szerepe van a földgáznak.
Az is gondot okozhat még Magyarországon, hogy az Európai Uniónak minimális eszköze van az árak letörésére, ugyanakkor az ellátásbiztonság érdekében komoly előrelépés született. Egy hónapja ugyanis az Európai Bizottság arról határozott, hogy javaslatot tesz: az év végére nyolcvan-, 2023-tól pedig kilencvenszázalékos kötelező uniós gáztartalékot vezetnének be az adott év november 1-jétől. A lépés célja az lenne, hogy a feltöltött európai tárolókból ne csak azok az országok tudjanak gázt kivenni, amelyek területén találhatók, hanem a kisebb kapacitásokkal rendelkező, környező államok számára is tartalékot biztosítson. Itthon viszont egyelőre nagyon kicsi a töltöttség, kérdés, mennyire javítható ez a következő fűtési szezonig.
A testület március végén leszögezte: a jelenlegi magas villamosenergia-árak kiváltó okait közös európai fellépéssel kell kezelni a gázpiacon. Az uniós bizottság májusban terjeszti elő az energiaellátás biztosítására és az energiaárak kezelésére vonatkozó részletes tervét. Közölték: az Európai Bizottság készen áll arra, hogy javaslatot tegyen egy uniós szintű energiamegtakarítási tervre.
Természetesen a tervek további kérdéseket vetnek fel, amelyek kapcsán komoly egyeztetések folynak. A feltöltési kötelezettség ugyanis jelentős anyagi teherrel jár a mostani magas árak mellett. Eközben az sem tisztázott, hogy ha a tárolók tulajdonosai más országoknak (vagy azok szolgáltatóinak) gázt adnak át a fűtési szezonban, milyen áron tudják majd megtenni. Hiszen nekik sem mindegy, hogy ez számukra potenciális nyereséggel vagy veszteséggel jár.
A fogyasztás arányához képes Magyarország rendelkezik Európában az egyik legnagyobb tárolói kapacitással, így számunkra különösen nagy jelentősége van a bizottság végső döntésének. Nem véletlen, hogy a napokban a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Ságvári Pál, az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) legutóbbi ülésein ennek hangot is adott. A földgáz kötelező tárolására vonatkozó bizottsági javaslatról a MEKH elnökhelyettese elmondta, hogy
Magyarország nagy tárolói kapacitásokkal rendelkezik, éves fogyasztása több mint ötven százalékát is képes tárolni, így az adottságaink lehetővé teszik, hogy más tagállamokkal is együttműködjünk.
„A kötelező gáztárolási kvóta és költségviselés tekintetében azonban olyan szabályozást támogatunk, ami egyensúlyt teremt azok között a tagállamok között, amelyeknek nagy tárolási kapacitása van, illetve azok között, amelyeknek külföldi tároltatásra van szükségük” – tette hozzá a szakember. Lefordítva: Magyarország olyan módon tudja elképzelni a kötelező tárolási kvóta szabályozását, ha méltányos módon oszlanak meg a beszerzési és tárolási költségek.
(Borítókép: Földgáztároló Magyarországon 2020. január 8-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)