Ez lehet a GDP-növekedés hátterében

A Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése szerint márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletekben 0,2 százalékkal nagyobb, lényegében a tavaly márciusival megegyező volt a forgalom. A nem élelmiszeri termékek kiskereskedelme 29,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 51,4 százalékkal emelkedett az értékesítés-naptárhatástól megtisztított adatok szerint.

Jól áll a kiskereskedelem

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kiemelte kommentárjában, hogy

– az MTI beszámolója szerint. Míg a volumen 16,2 százalékkal, addig az árbevétel a magas infláció miatt 27,9 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első három hónapban regisztrált 10,3 százalékos növekedésszignifikáns gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévi 5,5 százalékos növekedéshez képest, azaz számításai szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest négy százalékkal nőtt a fogyasztás. Ez hozzájárulhatott a GDP gyorsulásához az első negyedévben.

A kiskereskedelmi forgalom kiugró növekedését egyértelműen támogatta az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj Suppan Gergely szerint. Tavaly 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban két számjegyű, tíz százalék feletti növekedésre számítanak a bankholding szakértői.

Komoly hatása lehet az üzemanyag-turizmusnak

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is kiugróan magas növekedést produkált a kiskereskedelem márciusban. A két számjegyű bővülés mögött részben a tavalyi alacsony bázis áll, ugyanakkor az előző hónaphoz mért 7,3 százalékos növekedés jól jelzi, hogy a bázishatásnál többről van szó.

Az elemző két fontos tényezőt említett:

1. A háztartások jelentős mértékben támogatták az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást.
2. Másrészt az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előrehozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat, amire lehetőséget teremtett a jelentősen megugró jövedelem.

Úgy vélte, a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, mint strukturális változásnak. A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben emeli majd a bruttó hazai termék, a GDP növekedését – jelezte Virovácz Péter az MTI-nek.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a 16,2 százalékos éves index historikusan a legmagasabb érték. Majd hozzátette, hogy a jelek szerint az élelmiszerárstop fogyasztásra gyakorolt hatása továbbra is elhanyagolhatónak tűnik, ugyanakkor, a GDP három-négy százalékát kitevő év eleji fiskális expanzió hatása márciusban is jelentkezett.

Az Erste Bank szakértője úgy látja, hogy

Ez szerinte óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben.

(MTI)

(Borítókép: E gy vásárló bevásárlókocsit tol a polcok között 2020. április 29-én egy düsseldorfi üzletben. Fotó: Ina Fassbender / AFP)