Száz éve nem volt ilyen szélsőségesen vízhiányos a Balaton, mint most
A Balaton vízszintje a Hydroinfo adatai alapján az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően ugyan 104-105 centiméterre nőtt, ám tavaly ősszel 84-85 centit is mutatott a mérce, ami a téli vízszintnél 25-26, a nyárinál 35-36 centivel alacsonyabb – egyes vitorláskikötőket már nem tudtak használni a hajósok.
A tó vízforgalma, vagyis a csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás együttese a január–márciusi időszakban 1921, vagyis amióta rendelkezésre állnak ellenőrzött adatok, a legalacsonyabb értéket mutatta. A Balaton vízgyűjtőjében ebben az időszakban csak az elmúlt 30 év átlagcsapadékának a 47 százaléka hullott.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Népszava megkeresésére küldött válaszában azt írja, hogy a jelenlegi, az aktuális nyári szabályozási szintnél mintegy 14 centivel alacsonyabb vízszint nem rendkívüli, de mindenképpen szélsőségesnek nevezhető, s a rendelkezésükre álló hosszú távú meteorológiai és vízállás-előrejelzések azt mutatják, hogy a következő fél évben az átlagvízállás a szabályozási szint alatt marad.
A jelenlegi adatok birtokában úgy számolunk, hogy az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint
– tette hozzá az OVF.
Tudományos kutatók szerint ha nyáron magas a Balaton vízszintje, az beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást, éppen ezért elegendő lenne nyáron 100 centiméteren tartani a tavat, sőt a kutatások azt mutatják, hogy 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, és így elkerülhető az algásodás is. Igazi problémát az 50 centi körüli vízszint jelenti.
(Borítókép: Kilátás Zamárdi Kőhegyről a vele szemben lévő Tihanyi-félszigetre. Fotó: Faludi Imre / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
