Kína is drágulást szabadít a világra

Oroszország tehet a globális élelmezési válságról és a magasabb energiaárakról az Ukrajnával folytatott háborúja miatt, de Kína – a radar alatt – három olyan területen is lépéseket tett, amelyek világszerte súlyosbítják az inflációt – állapította meg a Peterson Institute for International Economics (PIEE) friss elemzésében.

Alapvetően Oroszország háborúja miatt a globális gabonaellátás került válságba, étolajhiány jelentkezett, de mivel blokkolják a műtrágyaexportot, máshol is a terméshozamok visszaesésére lehet számítani. Viszont eközben Kína azokon a piacokon okoz ellátási problémákat, amelyeket a háború egyébként érintetlenül hagyna. 

De az ázsiai óriás, a világ egyik legnagyobb acéltermelője, és a fémexportra szintén korlátozásokat vezetett be, amely a mezőgazdaság mellett az ipari termelést is nyomás alá helyezi.

„Kínával az a baj, hogy továbbra is úgy viselkedik, mint egy kis ország… úgy tesznek, mintha koldusszegények lennének, ezért úgy oldják meg a hazai problémákat, hogy annak költségeit máshol élő emberekre hárítják át” – foglalták össze véleményüket a jelenségről Chad Bown és Yilin Wang, a PIIE elemzői.

A műtrágyaárak Kínában és világszerte tavaly kezdtek el emelkedni az erős kereslet és a magasabb energiaárak miatt, de az orosz–ukrán háborút követően azóta még magasabbra szöktek. A probléma az, hogy Peking már tavaly júliusban utasította a nagy kínai cégeket, hogy függesszék fel a műtrágya exportját. Érvelésük szerint csak így tudják biztosítani a hazai ellátást. Októberben, amikor az energiaárak tovább emelkedtek, a hatóságok további ellenőrzéseket rendeltek el a talajjavítók exportjára vonatkozóan. A korlátozások idén is folytatódtak, és legalább a nyár végéig tartanak.

„A nem vámjellegű akadályok e kombinációja a kínai műtrágyaexport erőteljes csökkenéséhez vezetett. Mivel több termelést tartottak otthon, a kínai műtrágyaárak kiegyenlítődtek, sőt azóta már csökkenésnek indultak” – írták az elemzők, akik szerint ez mutatja, hogy javult az országban a kínálati oldal, de az a mennyiség, ami ezt előidézte, a világ más tájairól hiányzik. Látszik is ez a globális piacokon, ahol idén

több mint kétszeresükre emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest.

A PIIE elemzői szerint Kína döntése, hogy kivonja a műtrágyaszállítmányokat a világpiacokról, csak másokra hárítja a problémát. Ez pedig láncreakciót indít el: ha kevesebb műtrágya van, kevesebb élelmiszert termesztenek, pont akkor, amikor Oroszország és Ukrajna is kiesnek a piacokról. Miközben a két háborúban álló ország jelentős exportőrök, például búzát, árpát, kukoricát és napraforgóolajat szállítanak világszerte.

„Egy ilyen kritikus pillanatban Kínának többet – és nem kevesebbet – kellene tennie, hogy segítsen leküzdeni azt a potenciális humanitárius kihívást, amely valószínűleg számos szegény, műtrágyát és élelmiszert importáló országban felmerül” – áll a jelentésben.

Az acél és a bezártság országa

Az acélárak Kínában és világszerte drágulni kezdtek az elmúlt néhány évben, mivel az ország bejelentette, hogy a dekarbonizációs célok elérése érdekében csökkenti a hazai acélgyártást. A belföldön megugró árak csökkentése érdekében a hatóságok tavaly feloldották az acélhulladék behozatalára vonatkozó tilalmat. Emellett néhány körös exportkorlátozást vezettek be, és öt acéltermékre kivetett exportadót is kivetettek.

Idén márciusra a kínai acélárak 5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a korlátozások előtt.

„De akárcsak a műtrágya esetében, ezek az árcsökkenések a világ többi részének kárára mentek, a Kínán kívüli árak továbbra is magasak” – vélik a PIIE elemzői a CNBC szerint. Az elemzők úgy látják, aggodalomra ad okot a 2021 januárja óta kialakult ék szélesedése a világpiaci és a kínai acélárak között.

A harmadik termék pedig a sertéshús, amely Kína bezárkózásának köszönhetően jóval drágább lett az elmúlt években. A globális áremelkedés története 2018-ban kezdődött, amikor Kínában – amely akkor a világ sertéshúskínálatának felét állította elő – a sertésállományt az afrikai sertéspestis nagymértékű kitörése sújtotta. Ez arra kényszerítette az országot, hogy állományának 40 százalékát levágja, ami miatt a sertéshús ára 2019 végére több mint kétszeresére emelkedett. A PIIE szerint a világpiaci árak is követték ezt a példát, és 25 százalékkal megugrottak, mivel Kína több sertéshúst importált, és a piacokról kivonta a készleteket.

Peking 2020-ban a sertéshús importjára kivetett vámokat is csökkentette, aminek következtében a fogyasztók valószínűleg máshol is magasabb árakat szenvedtek el, mivel a kínálat csökkent, ahogy Kína felvásárolta a készleteket. Apró reményt jelenthet a világpiacok számára, hogy a hatóságok azonban idén ismét megemelték ezeket a vámokat, ahogy a sertéspestis-probléma enyhült. Ha a többlet megmarad a piacokon, esetleg még kínai export is megjelenik, akkor talán enyhülhet a globális árnyomás.

(Borítókép: Sertéshúsok egy bevásárlóközpontban 2022. április 26-án Pekingben, Kínában. Fotó: Fu Tian/China News Service via Getty Images)