16:00, December 09.
Horvátország 1
Brazília 1
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09. ÉLŐ
Hollandia 2
Argentína 2

Az új gázmágnás segítheti ki Európát

2022-05-05T105712Z 1525192327 RC2Y0U959BN7 RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
2022.05.08. 17:13
Európa szempontjából Oroszország legveszélyesebb fegyverei nem a rakétái vagy a hadserege, hanem az energiaellátási piac. A földgázellátás a legszűkebb keresztmetszet, ahol nehéz beugrót találni a Gazprom helyett. Van azonban egy hatalmas készletekkel rendelkező ország, amelynek még a vezetékei is elérnek az EU-ba: Azerbajdzsán. A kérdés csak az, mire elég ez.

Az Európai Unióban lassan másfél hónapja vitatkoznak arról a tagállami vezetők, hogy az államszövetség vessen ki szankciókat az orosz olajra és földgázra az ukrajnai háború miatt. A helyzet dilemmáját leginkább az adja, hogy amint embargót vezetnének be ezekre, két dolog is összeomlana: Oroszország és az EU-tagállamok gazdasága.

Mivel az EU földgázának 40 százalékát Oroszország szállítja, Vlagyimir Putyin elnök és a Kreml már szorongatja is a kontinenst, hogy akadályozza az Ukrajnának juttatott támogatásokat és segélyeket: április óta a „barátságtalan országoknak” rubelben kellene fizetniük a szállítmányokért. Bár ebben már a Gazprom enyhült: látva, hogy sok partner egyáltalán nem szándékozik engedelmeskedni a követelésnek, most már jelezte a gáztársaság, hogy elfogad minden fizetési módot, ami harmóniában van az EU-s szankciókkal.

Az orosz állami energetikai vállalat azonban már április 26-án bejelentette, hogy felfüggesztette a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat, és addig nem indítja újra, amíg nem fizetnek orosz valutában, ami felháborodást váltott ki az EU-ban. Azóta viszont egyre aktívabban keresnek új gázszállítási partnereket az EU-ban: Észak-Afrikából és a posztszovjet térségből is keresnek kapacitásokkal rendelkező kitermelőket.

Varsó, amely földgázának mintegy 45 százalékát Oroszországból importálja, állítja, meg tud birkózni az orosz csapok elzárásával. Szófia azonban, amely gázának mintegy 73 százalékát veszi az oroszoktól, jelezte, hogy problémás a helyzete, viszont épp a bolgár kormány találhatott egy fontos új partnert, amely eddig óvatosan foglalt csak állást az ukrán háború miatti diplomáciai viharban.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a Le Monde című francia napilapnak adott, április 28-án megjelent interjújában elárulta, hogy országa honnan reméli beszerezni a hiányzó gáz egy részét – Azerbajdzsánból. „Egészen konkrétan segítséget remélünk az azerbajdzsáni gáz mielőbbi megszerzéséhez” – mondta a kormányfő, de kijelentésére még Baku nem reagált.

Azerbajdzsán jelenleg évente legfeljebb 300 millió köbméter gázt szállít Bulgáriának, ami nem jelentős mennyiség. Viszont van ott még, ahonnan ez a mennyiség jött.

Azerbajdzsán közel két évtizede manőverezik, próbálkozik azzal, hogy jelentős exportőrré váljon Európában. Minden lehetősége meg is van erre: 2020 végén üzembe helyezték a Görögországon, Albánián keresztül és az Adriai-tengeren át Olaszországba szállító transzadriai gázvezetéket (TAP). A TAP a 3500 kilométer hosszú déli gázfolyosó utolsó szakasza, amely az azerbajdzsáni óriási Shah Deniz II. mezőből a Kaszpi-tengerre szállítja a gázt.

Mindenre azért nem elég

A déli gázfolyosó azért épült, hogy diverzifikálja az Európai Unió gázellátását, és csökkentse az egyetlen ellátási forrással rendelkező uniós országok számát. Az EU 2021-ben összesen 155 milliárd köbméter földgázt importált Oroszországból, a világ legnagyobb gázexportőrétől. Ebből Azerbajdzsán 60 milliárd köbmétert képes kiváltani.

Bár az Azerbajdzsánból származó gáz segíthet az uniós országoknak leszoktatni magukat az orosz gázról, a mennyiségek egyszerűen nem elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben helyettesítsék azt.

„A TAP-vezeték, amely azerbajdzsáni gázt szállít Európába, és az EU egyéb, az orosz gázimporttól való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítései mindig is a diverzifikációról szóltak, nem pedig az orosz szállítások teljes megszüntetéséről és helyettesítéséről” – magyarázta Alissa de Carbonnel, az International Crisis Group európai és közép-ázsiai programigazgató-helyettese az RFERL-nek a helyzetről.

Szerinte viszont az azeri szállítások arra biztosan jók, hogy az orosz zsarolási alapot gyengítsék: minél nagyobb kapacitásra találnak alternatívát, annál kevésbé tud a Gazprom nyomást helyezni egy-egy országra.

A nagyobb mennyiségű azerbajdzsáni gáz megcsapolása érdekében Bulgária a görög–bolgár gázösszekötő (IGB) befejezésére számít, amely – mint a neve is mutatja – a görög és a bolgár gázvezeték-hálózatot hivatott összekötni. Amikor a vezeték elindul, az előzetes tervek szerint még az idén, Azerbajdzsán először szállít majd évi 1 milliárd köbméter gázt Bulgáriába.

„A legoptimistább előrejelzés szerint az építkezés idén júliusra befejeződik. Ezután kell elvégezni a teszteket és egyéb eljárásokat. Annak érdekében, hogy Bulgária kielégíthesse sürgős szükségleteit, az azerbajdzsáni gázt már a tesztek végeztével el lehet küldeni, és az egyéb papírmunkát is el lehet halasztani. Ez bizonyos mértékig segíteni fog Bulgáriának az Oroszország által okozott gázválság kezelésében” – mondta Martin Vlagyimirov bolgár energetikai elemző az RFERL azerbajdzsáni kirendeltségének.

Az IGB az azerbajdzsáni gáz szállítása mellett más lehetőségeket is kínál majd. Petkov szerint Bulgária átvehetne gázt Romániából, és azt Törökországba, valamint az IGB-n keresztül visszafelé is küldhetné, és remélhetőleg Bukarest és Szófia is csökkenthetné az Oroszország által a gázpiacra gyakorolt nyomást.

Szükség törvényt bont

Azerbajdzsán pénteken bejelentette, hogy Európába irányuló gázexportja 2022 végére meghaladja a 10 milliárd köbmétert, ha a napi kivitel jelenlegi üteme fennmarad. Az ország energiaügyi minisztere, Parviz Sahbazov egy kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt, hogy az EU irányába akár még növekedhet is a szállítási mennyiség. 

Ennek oka szerinte, hogy a déli gázfolyosó stratégiai jelentősége felértékelődött azáltal, hogy az energiaválság idején az európai fogyasztók számára zavartalan és megfizethető földgázt biztosított.

Azerbajdzsán eltökélt szándéka, hogy továbbra is megbízható energiaszolgáltató legyen a régió és Európa számára – írja összefoglalójában a News.az.

„A TAP eddig 11,6 milliárd köbméter gázt szállított Európába. A 2022 első négy hónapjában Azerbajdzsánból Európába exportált 3,5 milliárd köbméterből 3,1 milliárd köbmétert Olaszországba, 0,3 milliárd köbmétert Görögországba és 0,1 milliárd köbmétert Bulgáriába szállítottak. Ha a napi export jelenlegi üteme fennmarad, akkor az Európába irányuló gázexportunk 2022 végére meghaladja a 10 milliárd köbmétert” – tette hozzá a miniszter, aki szerint a bővítési projekteket gyorsíthatja az orosz–ukrán háború, mert Európa a szükség miatt igyekszik gyorsítani az engedélyeztetési eljárásokon.

Sahbazov azt is megjegyezte a konferencián, hogy Azerbajdzsán energetikai párbeszédének fő irányai az energiaszektor dekarbonizációja, az energetikai átmenet, az energiahatékonyság, a déli gázfolyosó bővítése további gáz szállítására. Az pedig, hogy az azeriek hosszú távra terveznek, jól látszik abból is, hogy már most számolnak azzal, hogy földgáz helyett majd hidrogént exportálnak Európába.

(Borítókép: Janis Laizans / Reuters)



  • Hírek
  • Hírek