Közbeszerzést írtak ki a V0 vasútvonal környezeti hatástanulmányára

Noha vannak aggályok azzal kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háború miatti szankciók nyomán mi marad a februárban bejelentett orosz finanszírozási lehetőségből, ettől függetlenül a logisztikai szakma által régóta szorgalmazott V0 vasúti körgyűrű tervezése, előkészületei rendületlenül zajlanak. Ismeretes, hogy januárban Palkovics László innovációs miniszter az orosz közlekedési miniszterrel egyeztetett erről, majd Orbán Viktor moszkvai vizitjén tett említést arról Vlagyimir Putyin, hogy mintegy 2 millió dolláros hitelkerettel akár támogatnák is a projekt megvalósítását. 

Április közepén választották ki a Szolnok–Kecskemét–Székesfehérvár–Győr közötti nyomvonalsávot, most pedig a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület közleménye szerint kiírták a nyomvonalsávon az élővilág előzetes felmérését és környezeti hatástanulmány készítését, valamint az új vasúti nyomvonal környezetvédelmi engedélyének megszerzését célzó közbeszerzést is.

Mint írják, mivel a nyomvonalsáv részben Natura 2000-területet is érint, és az ígéret szerint a projekt során kiemelten kezelik a lakott területek és természeti értékek védelmét, ezért tartják nagyon fontosnak azt, hogy csak az élővilág előzetes felmérése és környezeti hatástanulmány készítését követően véglegesítik a nyomvonalat. Homolya Róbert, a MÁV vezérigazgatója, egyben a Hungrail elnöke a projekt kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen az európai uniós és a magyar klímacéloknak, és 2050-re 90 százalékkal csökkenhessen a közlekedés szén-dioxid-kibocsátása, növelni kell a vasúti közlekedés teljesítményét. „Ehhez a személyszállítási kapacitás mellett a teherszállítás versenyképességét is növelni kell, ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát, hogy a mostani napi 400 helyett duplaannyi tehervonat közlekedhessen. Mindezt úgy, hogy Budapestet tehermentesítsük, a ferencvárosi rendező pályaudvart kiváltva a teherforgalom elkerülje a fővárost. A V0 vasútvonal lehet az a kelet–nyugati irányú korridor, ami a jövőben növelheti a magyar vasúti teherfuvarozás versenyképességét, ezzel meghatározó lehet a fenti célok elérésében” – tette hozzá Homolya Róbert. 

A V0 teherforgalmi vasútvonal Záhonytól/Lőkösházától/Kelebiától Hegyeshalomig teremt majd új, versenyképes vasúti teherszállítási kapcsolatot a túlzsúfolt budapesti és agglomerációs vasúthálózat elkerülésével. Ezzel is támogatva az árufuvarozási folyosóknak a TEN-T törzshálózatba történő integrálódását, ahol a törzshálózat az áruszállítás számára is teljesen átjárható.

Tervezetten kétvágányú, 22,5 tonna tengelyterhelésű, villamosított, legalább 740 méter hosszú tehervonatok akadálymentes közlekedését biztosító és 120 km/h sebességre alkalmas pálya épül majd, részben új nyomvonalon, részben meglévő vasútvonalakat használva. A tervezett összeköttetés létrehozásához a Dunán új vasúti híd építésére is szükség lesz, viszont más vasútvonalakkal nem lehet szintbeli keresztezés. A V0 kialakításával javulhatnak az intermodális kapcsolatok, a keresleti igényeknek megfelelő logisztikai szolgáltatások alakíthatóak majd ki. A beruházásnak köszönhetően javulhat a menetrendszerűség, a zavarmentesség és megbízhatóság a teherfuvarozásban. Mindez hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a vasúti áruszállítás 2030-ig 50 százalékos növekedést érhessen el, 2050-ig pedig megduplázódjon.

Azt, hogy mennyire komolyan veszi a kormány a vasúti fejlesztéseket idén is, jelzi, hogy alig három nappal az Orbán–Putyin-találkozón elhangzott ígéret után, miszerint Oroszország kétmilliárd dolláros hitelkeretet adna a Budapestet a vasúti teherforgalomtól mentesítő V0-s körgyűrű megépítéséhez, megjelent a február 4-i Magyar Közlönyben egy rövid, de lényegre törő kormányhatározat arról, hogy a 2022-es költségvetésből a tervezett vasútfejlesztési előirányzaton felül kötelezettséget vállalhat a Palkovics László vezette innovációs és technológiai minisztérium a záhonyi átrakó fejlesztésére 12,4 milliárd forint értékben. Miközben már épül Fényeslitkén magánberuházásban is egy intermodális vasúti átrakodóállomás is. Utóbbi üzemszerű működését legutóbb áprilisra ígérték, de értesüléseink szerint még tart a tesztüzem. Mindennek különös jelentőséget ad a szomszéd országban zajló háború, illetve az Európai Bizottság törekvése, hogy az EU-tagállamok infrastruktúrája segítségével hónapok alatt megoldják mintegy 20 millió tonna ukrán gabona exportját a lerombolt és/vagy blokád alá vett ukrán kikötők kiváltása érdekében. Mivel több mint 50 ország vásárol gabonát Ukrajnából, és az ENSZ is javarészt ezt használja az élelmezési segélyprogramjainál, ezért egyre inkább humanitárius célja is van az uniós törekvéseknek, nem csak az ukrán állam gazdasági talpra állásának támogatása. 

A közlemény szerint a V0-s közbeszerzésnél az ajánlatok benyújtásának a határideje június 10. A sikeres közbeszerzési eljárás esetén tervezetten nyár végéig megkezdődhetnek a felmérési munkálatok a nyertes vállalkozóval; a feladatra 20 hónap áll majd rendelkezésre.

(Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b) és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatót tart a V0 teherforgalmi vasútvonal nyomvonalsávjának kiválasztásáról a minisztériumban 2022. április 12-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)