A kínaiak sem segítik ki Oroszországot, inkább mástól vesznek olajat

Áprilisban átlagosan 34,7 dollárral volt olcsóbb az orosz Ural típusú kőolajfajta, mint a világkereskedelemben irányadó Brent a Neste elemzőcég adatai szerint. Ennek fő oka, hogy mivel az Európai Unió hetek óta tervezi – és egyeztet az Európai Bizottság a tagállamokkal –, hogy embargót vezessen be az orosz olajexportra, ami miatt a vásárlók nem kockáztatnak a határidős szerződésekkel és inkább más beszállítóknál intézik beszerzéseiket.

Gazdaságilag is előnyös lépés lenne a vétel

A február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára elindított ukrajnai háború óta egyébként is kisebb a kereslet az Uralra, de sokan azt várták, hogy a szankciókkal sújtott Oroszországot majd Kína segítheti ki. Peking számára gazdaságilag is előnyös lehetne, ha az olcsó orosz olajat vennék, de a legfrissebb kínai vámadatok alapján nem élnek ezzel a lehetőséggel:

A Reuters hivatalos kínai vámadatokon alapuló számításai szerint ez 2020 májusa óta a legmagasabb havi mennyiséget jelenti. A szaúdi szállítmányok 8,93 millió tonnát tettek ki a múlt hónapban, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg a Kínai Általános Vámhivatal adatai szerint.

A második legnagyobb beszállító Oroszországból származó behozatal a múlt hónapban szerényebb mértékben, 4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ráadásul a szállítmányokat még azelőtt kötötték le, hogy a nyugati kormányok szigorították a szankciókat Oroszország február végi ukrán inváziója miatt.

Az adatok szerint áprilisban 6,55 millió tonna orosz kőolaj érkezett, ami mintegy 1,59 millió hordónak felel meg. Ez alig valamivel magasabb, mint a márciusi 1,5 milliós mennyiség, de kevéssel múlja csak felül az egy évvel korábbi 1,53 millió hordós szállítást.

Hétszázalékos növekedés

Kína teljes nyersolajimportja a múlt hónapban közel 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami három hónap óta az első emelkedés. Bár még tartanak a koronavírus-járvány új fellángolása miatt elrendelt szigorú karanténintézkedések több ipari központban, már sok helyen lazítottak és újraindult a termelés. Ezzel együtt a leállások visszafogták az üzemanyag-keresletet és a finomítók termelését. 

Kína más nemzetközi páriává vált országoktól sem rendelt olajat: a vámhatóságok nulla importot jelentettek Venezuelából és Iránból. 

Külön adatokból az is kiderült, hogy Kína orosz cseppfolyósított földgáz- (LNG) behozatala áprilisban 80 százalékkal, 462 975 tonnára nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami hat hónapja a legmagasabb havi mennyiség, annak ellenére, hogy az ország teljes üzemanyag-behozatala jelentősen visszaesett. De Kína teljes LNG-behozatala a múlt hónapban 34,5 százalékkal 4,35 millió tonnára csökkent, ami 2020 márciusa óta a leglassabb érték, mivel az importőrök elkerülték a drága globális spotkínálatot. Egyelőre viszont az orosz gázt szabadabban veszik a nemzetközi kereskedelemben, mert az Európai Unió arra még nem tervez szankciókat bevezetni, bár a rubeles fizetéstől eltiltotta a tagállamokat az Európai Bizottság.

(Borítókép: Egy olajfinomító Baicheng megyében Kínában. Fotó: Andrew Wong/Getty Images)