Lehetne jobb megoldást is találni az orosz olaj embargója helyett

1NY302-highres
2022.05.25. 15:28
Embargó helyett az orosz olajra importvám kivetését részesítené előnyben a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet a kedden publikált elemzésében. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az Európai Unió teljes embargót akar kivetni az orosz olajra, és nem árkorlátozással vagy vámmal próbálkozik. Pedig több közgazdász is folyamatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy jobb megoldás lenne, ha az utóbbit erőltetné Európa.

Az importvámoknak valószínűleg több előnyük is lenne az olajembargóhoz képest. A vámtétel fokozatos emelésével a nemzeti gazdaságok jobban tudnak alkalmazkodni az árhatásokhoz, mint az orosz importmennyiség azonnali megvonásával – áll az osztrák intézet kedden közzétett elemzésében.

A büntetővámmal korábban már mi is foglalkoztunk, mivel a teljes embargó számtalan negatív rövid és hosszú távú következménnyel járna az EU tagállamai számára is.

A totális energetikai embargó feltehetően Magyarországot és Szlovákiát rázná meg a legjobban.

Így ellentmondásos helyzet alakulna ki: lehet, hogy ezeknek az országoknak a gazdasága jobban megsínylené a büntetőintézkedéseket, mint Oroszországé.

Jelenleg három orosz fosszilisnyersanyag-termékcsoportot lehet meghatározni: a földgázt, a nyersolajtermékeket és a nyersolajat. Az első két csoport rugalmatlan, tehát itt nem lehet játszani büntetővámmal. Viszont a nyersolaj-kereskedelem rugalmas piac, mert viszonylag könnyű szállítani, és európai szinten is könnyebben tudjuk beszerezni, Moszkva viszont nem tudja könnyen eladni másnak. Ráadásul az importvámokat – az embargóval ellentétben – a stratégiai szempontokkal összhangban rugalmasan lehet a konfliktus éppen aktuális gazdasági és politikai dinamikájához igazítani – ahogy az a Napi.hu elemzéséből is jól kirajzolódik. Hogy konkretizáljuk a dolgokat Európa szemszögéből: „aki haragszik, az más vétkéért önmagát bünteti” – G. B. Shaw angol író és színikritikus egy örökbecsűje.

A kiindulópont

Moszkva az olaj és az olajtermékek egyik fő szállítója. Az Európai Unión belül a tagállamokban nagyon eltér egymástól az orosz kőolajszállításoktól való importfüggőség. Egyszerűen úgy lehet ezt megfogalmazni, hogy ha egy országnak nincs kikötője, akkor minél közelebb fekszik földrajzilag Oroszországhoz, annál jobban kitett az orosz nyersanyagpiacnak – ez kifejezetten igaz a volt KGST-tagállamokra.

A fokozatos importkorlátozással járó olajembargó a mennyiségi csökkenést az átmeneti időszakban az emelkedő olajárakkal ellensúlyozná. Ez feltehetően stabilizálja majd Oroszország bevételeit, az európai gazdaságra nézve viszont negatív következményei lennének. Ha a büntetőintézkedés azonnali és teljes olajembargó, az magában hordozza az oroszországi ellenintézkedések kockázatát. Az elemzők szerint szinte biztos, hogy az oroszok felkészültek erre.

A WIFO elemzése szerint megoldásként jelenleg az orosz nyersolajra, kőolajtermékekre vagy földgázra kivetendő importvám lenne az optimális.

A magas büntetővámok gyakorlatilag egyenértékűek lennének az import befagyasztásával, viszont meghagyná azt a lehetőséget, hogy a piac fokozatosan álljon át. 

Orosz oldalról nézve ugyanúgy kiesne pénz. Ha más ország nem tudná felvenni azonnal az orosz kínálatot, akkor a bevételük jelentős része gyakorlatilag eltűnne egy teljes embargó során. Büntetővámnál lenne az oroszoknak bevételük, de ez komolyan visszaesne a forgalomcsökkenés miatt. Ha szignifikánsan akarjuk csökkenteni az orosz nyersanyagfüggőséget, akkor a vámmal terhelt uráli olajnak drágábbnak kell lennie, mint az alternatív nyersolajnak – mondjuk a Brent-típusú olaj árfolyamánál. Ezzel a módszerrel kikényszeríthető a diverzifikáció, hiszen a finomítók az olcsóbb nyersolajat fogják favorizálni

– nyilatkozta az Indexnek Gaál Gellért, a Concorde energetikai szakértője, aki szerint az ördög a részletekben rejlik, és pont az a lényeg, hogy nem lenne kínálati hiány. Hiszen az oroszok továbbra is el tudják adni majd az olajat, mi továbbra is importálhatjuk az orosz olajat, de a piac a finomítókkal rá lenne kényszerítve arra, hogy diverzifikálja az ellátást.

ÍGY VÉGÜL AHELYETT HOGY TELJES MÉRTÉKBEN FELSZÁMOLNÁNK AZ OROSZ OLAJAT, TOVÁBBRA IS VENNÉNK, CSAK VÁMOKKAL TERHELVE, DRÁGÁBBAN, ÍGY FELTEHETŐEN KEVESEBBET, ELMOZDULVA A DIVERZIFIKÁCIÓ IRÁNYÁBA.

Gaál Gellért szerint kulcskérdés, hogy úgy legyen meghatározva a vám mértéke, hogy ne nyerjen senki az orosz olajon. Tehát a különbözetet, ami a Brent- és az uráli típusú olaj között van, be kellene fizetni az állami vagy európai kasszába. „A büntetővámok mértékét én ahhoz kötném, hogy a cég ne nyerjen azon, hogy olcsóbban veszi az orosz olajat. Így megvan a motiváció a beszerzés diverzifikálásán” – mondta lapunknak Gaál Gellért.

További előnyei

A Wifo osztrák gazdaságkutató szerint az embargóval ellentétben a vámok figyelembe vennék az egyes uniós országok orosz olajtól való függőségét. Ennek két oka van:

  1. A vámok lehetővé teszik az orosz energiahordozók további beszerzését.
  2. Másrészt a fogyasztók költségeit növelik ugyan az importvámok, de bevételt jelentenek a kormányok vagy az EU költségvetésének.

Ezenkívül az is lehetséges, hogy középtávon a vámok egy részét az orosz termelők viselik majd az exportárak csökkenése révén. Továbbá van még egy óriási előnye:

Ezeket feltehetően a tagállamok is támogatnák, hiszen nekik ez költségvetési bevételt jelentene. Úgy tudom, hogy ehhez ráadásul nem kell százszázalékos egyetértés az EU-n belül

– nyilatkozta lapunknak Pletser Tamás gáz- és kőolajipari szakértő.

Vannak olyan vélemények, amelyek szerint nem az állam bevétele lenne, hanem az EU szedné be azoktól a vállalatoktól, amelyeknek valamelyik tagállamban van finomítójuk. Feltehetően ha megszületik egy ilyen döntés, az már csak jogszabályi kérdés lenne, hogy a vállalatoknak a tagállamnak vagy az Európai Uniónak kell fizetniük a büntetővámot.

(Borítókép: Ursula von der Leyen és Vlagyimir Putyin 2020. január 19-én. Fotó: Alexey Nikolsky / Sputnik / AFP)



  • Tippek
  • Lakáshitel