Már az olajnagyhatalom is Ukrajna miatt aggódik

GettyImages-1234324286
2022.05.26. 07:38
A szaúdi pénzügyminiszter az ukrajnai háború okozta növekvő globális élelmiszerválságra figyelmeztetett. Nem is Európa, hanem inkább a Közel-Kelet és Észak-Afrika az orosz–ukrán konfliktus nagy vesztese.

Több ország is riadót fúj a világ élelmiszer-ellátásában egyre súlyosbodó válság miatt, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója váltott ki. A háborúban álló államok a világ legnagyobb mezőgazdasági exportőrjei közé tartoznak, és különösen a fejlődő világ nagy részét táplálják – írja a CNBC, amely szerint szerdán már Mohammed al-Dzsadán szaúdi pénzügyminiszter tette szóvá, hogy a világ nem veszi elég komolyan a helyzetet.

Az ENSZ múlt heti jelentése szerint Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzakészletek közel egyharmadát adja. Ukrajna emellett a kukorica, az árpa, a napraforgóolaj és a repceolaj jelentős exportőrje, míg Oroszország és Fehéroroszország – amely Moszkvát támogatta az ukrajnai háborúban – a növényi tápanyag, a kálisó globális exportjának több mint 40 százalékát adja. Főként a Közel-Kelet és Afrika jelentették a gabonakivitelük felvevő piacát. A térségben pedig már tartanak egy élelmezési válságtól.

„Szerintem ez egy nagyon komoly kérdés. Az élelmiszerválság valós. Szerintem a világközösség még mindig alábecsüli” – mondta al-Dzsadán a CNBC-nek a davosi Világgazdasági Fórumon. A szaúdi pénzügyminiszter úgy látja, sok problémát fog okozni, nemcsak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, hanem a világ többi részén is, hogy a háború miatt kiesett az export nagy része.

„A régió nagyon, nagyon, nagyon, nagyon sebezhető” – tette hozzá a politikus a közel-keleti térség helyzetéről. Mint elmondta, a térség rengeteg élelmiszert importál, miközben a világ népességének 26 százalékát teszi ki.

A búza határidős jegyzései több mint 30 százalékkal emelkedtek az orosz invázió február végi kezdete óta.

A háború előtt Ukrajna teljes gabona-, búza- és kukoricaexportjának több mint 95 százalékát a Fekete-tengeren keresztül szállították ki, és ennek az exportnak a fele a közel-keleti és afrikai országokba ment. Ez a létfontosságú csatorna most le van zárva, elzárva Ukrajnát a tengeri kereskedelemtől, miután kikötőit az orosz hadsereg támadja vagy már el is foglalta.

Ez felerősítette a növekvő inflációt világszerte, amely emberek százmillióit sújtja, különösen a szegény területeken élőket, ahol már így is magas munkanélküliséggel és romló gazdasági kilátásokkal kell szembenézniük.

Szaúd-Arábia március végén 15 milliárd dolláros gazdasági támogatást ígért Egyiptomnak, a Közel-Kelet legnépesebb országának, mivel a háború következtében rekordmagas gabonaárak sújtották gazdaságát. Egyiptom a Nemzetközi Valutaalaptól is segítséget kér a gyengélkedő gazdaság támogatására.

Egyedül Egyiptom – amelynek lakossága mintegy 100 millió fő – búzájának 80 százalékát Ukrajnából és Oroszországból importálja hagyományosan. Libanon, amely már évek óta bénító adósság- és inflációs válságban van, búzájának 60 százalékát importálja a két háborús országból, amelyek Tunézia gabonájának 80 százalékát is biztosítják. A régióban az élelmezésbiztonság hiánya gyakran politikai instabilitással, zavargásokkal és erőszakkal jár együtt.     

„Amennyire csak tudjuk, megadjuk a szükséges támogatást, de ez nem csak rólunk szól. Ez egy globális probléma, amelynek megoldása érdekében együtt kell működnünk a világgal” – mondta Al-Dzsadán a helyzetről.

Mint arról az Index már írt, az ukrán gabonaexport főként logisztikai problémáktól szenved jelenleg. Magyarország ugyan földrajzi közelsége miatt akár hasznot is húzhatna ebből, de az elmúlt években elmaradtak a szükséges beruházások, hogy segíteni tudják itthonról a szállítmányozást.

(Borítókép: Mezőgazdasági gépek Ukrajna Vinnicja régiójában, 2021-ben. Fotó: Maxym Marusenko/NurPhoto via Getty Images)



  • Tippek
  • Bankszámla