Mindent megtesz az Aldi a drágulás ellen, de a minőségből nem enged

DSZZS20200225043
2022.05.30. 06:10
Diszkontáruházként az Aldi a magas költségek mellett is törekszik rá, hogy alacsonyan tartsa az árait, de a minőségből nem engednek. Az elmúlt időszakban az látszik, hogy a fogyasztók ritkábban, de többet vásárolnak a járvány elmúltával is. A diszkontlánc további komoly beruházásokra készül Magyarországon – többek között ezekről a témákról beszélgettük interjúnkban Bernhard Haiderrel, az Aldi Magyarország országos ügyvezető igazgatójával.

Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az infláció, az energiaárak, a munkaerőköltségek és az alapanyagár-változások felfelé hajtják az élelmiszerárakat is, ráadásul a folyamatot csak felerősítette az orosz–ukrán háború. Az árakat nézve mi a helyzet az Aldi diszkontjaiban?

Olyan világpiaci folyamatok zajlanak, amelyek természetesen érintik az élelmiszer-kiskereskedelmet is, mi sem tudjuk kivonni magunkat a hatások alól. Az utóbbi időben emelkedő energiaárak és beszerzési költségek világszerte tapasztalható jelenségek, amelyek az Aldit is érintik. 

Az a feladatunk, hogy megvizsgáljuk: diszkontáruházként mit tehetünk annak érdekében, hogy a vásárlóink a tőlünk megszokott és elvárt alacsony árakkal találkozzanak üzleteinkben. Először is, ha bármilyen oknál fogva egy terméknél áremelésre lenne szükség, elsőként azt nézzük meg, hogyan tudjuk a magasabb beszerzési árakkal járó többletköltségeket nem a vásárlókra hárítani, hanem másképp – akár a saját nyereségességünk csökkentésével – reagálni a kialakult helyzetre. 

Másrészt lehetőségként is tekintünk minden ilyen helyzetre, és alternatív beszerzési forrásokat keresünk, új tendert írunk ki egy adott termékre. Amennyiben nincs más megoldás, akkor sajnos mi is kénytelenek vagyunk árat emelni. Az új beszerzési források keresésével ugyanakkor két dolog nem változhat: az egyik, hogy nem rontjuk a termék minőségét, beltartalmát, a másik pedig az, hogy szándékunk szerint a piacon fellelhető lehető legkedvezőbb árat érjük el és adjuk tovább a vásárlóinknak, hogy velünk egy megemelkedett árszínvonalú környezetben is spórolni tudjanak. Azt is fontos hozzátenni, hogy ha időközben a piacon változik a helyzet, és ismét olcsóbb beszerzési források nyílnak, az alacsonyabb beszerzési árból származó árelőnyt azonnal érvényesítjük a végfelhasználói árainkban, így a fogyasztók ismét alacsonyabb áron tudnak bevásárolni. 

Mely termékek esetében látják azt, hogy ezekkel az intézkedésekkel sem tudják elejét venni egy érezhetőbb áremelésnek?

Az Aldinál egyik legfőbb célunk, hogy a legjobb ár-érték arányú termékeket kínáljuk üzleteinkben, és a növekvő inflációs környezetben is a lehető legalacsonyabb árakat biztosítsuk vásárlóinknak. A mostani válság abban különbözik a korábbi kisebb krízisektől – például a madárinfluenzától, ami a baromfihúsok árának emelkedéséhez vezetett –, hogy nem csupán egy-egy szektort érint, hanem a teljes ellátási láncot, szinte minden termékkörben magasabb beszerzési árakkal találkozunk. Ezen belül a jelentősen emelkedő energia- és takarmányárak, a munkaerőköltség és a búza árának növekedése miatt például a szárnyashúsok, a tejtermékek és a pékáruk esetében érzékelhető különösen az árváltozás. A halak esetében a fenntartható forrásokra történő átállás is áremelkedéshez fog vezetni. 

A magas infláció hogyan csapódik le a bevásárlókocsiknál? Változott a forgalom, mert az emberek esetleg mást, vagy kevesebbet vesznek egyes termékekből? 

Itt egy hosszabb folyamatot kell elemeznünk. A pandémia alatt azt tapasztaltuk, hogy csökkent a vásárlószám, az emberek ritkábban mentek bevásárolni, ugyanakkor nőtt a kosárérték és a kosarakban található cikkelemszám is, vagyis a fogyasztók ritkábban, de többet vásároltak, sokszor szülőknek, nagyszülőknek, szomszédoknak együttesen beszerezve a hétköznapokhoz szükséges árucikkeket. Ebben az időszakban csökkent az impulzusvásárlás, illetve mivel sokan otthonról dolgoztak, a látványpékségeinkben a friss péksütemények beszerzése is elmaradt a korábbi mértéktől. A pandémia lecsengésével ez megváltozott, nőtt a vásárlók száma, visszatértek a reggelit, tízórait nálunk beszerzők, és nőtt az átlagkosár is, ennek értéke már meghaladja a pandémia előtti szintet. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy a napi bevásárlások népszerűsége várhatóan már nem éri el a járvány előtti szintet – és ebben az online bevásárlásra átállásnak is van szerepe, amit mi is a pandémia alatt indítottunk el. 

Fontos ugyanakkor, hogy 2022 első hónapjaiban számos hatás érvényesült egyszerre, így nehéz egyértelmű következtetéseket kiolvasni. Ami biztos, hogy az áremelkedés a diszkont szegmens felé tereli a vásárlókat, akik most még alaposabban fogják összehasonlítani az árakat, és sokan még csak most fedezik fel a saját márkás termékeket, amelyekkel jelentős árelőnyt tudunk biztosítani az ismert gyártói márkákhoz képest. Üzleteinkben mi is úgy tapasztaljuk, hogy sok az új vásárló, akik még nem ismerik üzleteink elrendezését, az egyes saját márkákat, láthatóan több nyugdíjas választ minket – miközben a fiatal vásárlók aránya továbbra is magas. Az is a forgalmunkat növeli, hogy országszerte egyre több helyen vagyunk jelen, ugyanis a legtöbb fogyasztói visszajelzést azzal kapcsolatban kaptuk, hogy kevés az üzletünk, fizikailag túl messze vagyunk a vásárlóinktól. Ez folyamatosan változik, országszerte immár 155 áruházunk várja a vásárlókat – nemrég nyitottuk meg első üzletünket Egerben, amely ráadásul az első karbonsemleges módon üzemeltethető boltunk Magyarországon. 

Említette, hogy új beszerzési forrásokat kerestek, hogy alacsonyan tartsák az áraikat, Ez jelentheti azt, hogy olcsóbb – és ezáltal gyengébb minőségű – termékeket is beenged a polcaira? 

Nem veszünk fel a kínálatunkba gyengébb minőségű termékeket csak azért, mert olcsóbbak.

A diszkontfilozófia lényege ugyanis nem az, hogy a lehető legolcsóbb – ezzel együtt gyenge minőségű és beltartalmú – terméket kínáljuk, hanem az, hogy meghatározzuk a magas minőségi kritériumokat, amelyekhez megkeressük a piacon a legalacsonyabb beszerzési árat, így jön létre a legjobb ár-érték arány, vagyis a fogyasztó így kapja a legtöbb előnyt a pénzéért. Valamennyi termékünkre évente legalább egyszer beszerzési tendert írunk ki, hogy biztosak lehessünk benne: a vásárlóink a legjobb ár-érték arányú, kiváló minőségű árucikkel találkozzanak polcainkon, de a minőségből nem engedünk.

Nem fogunk a 96 százalékos hústartalmú sonkából 70 százalékost készíttetni és árulni csak azért, hogy olcsóbb legyen, a bükkfán füstölt virslinél sem fogjuk füstaromára cserélni az eredeti bükkfát. Az alacsony árak érdekében tovább javítjuk hatékony és gyors folyamatainkat – például a logisztika területén félautomata anyagmozgatási megoldásokat vezettünk be, csökkentjük a csomagolóanyag-felhasználásunkat, napelemek telepítésével az energiaköltségünket. Az is fontos, hogy most látszik csak igazán a magyar beszállítói lánc előnye, a hosszú évek alatt kialakított stabil partnerség, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy egy-egy nehéz időszakban, mint a mostani is, közösen tudjuk kiszolgálni a magyar lakosságot az alapvető élelmiszerekkel. Az ellátásbiztonságot azzal is növeljük, hogy nagy volumenben értékesített termékek – például a friss hús, a tej vagy a trappista sajt – esetében több beszállítóval dolgozunk együtt, így garantált a termékek jelenléte üzleteinkben.

Azt vallják, hogy „a minőséget magasan, az árakat alacsonyan tartják” – azaz az alacsonyabb árakért nem hajlandók lemondani a minőségről. Ezt sokan elmondják saját magukról: miért épp az önök diszkontláncának higgyük ezt el? Hogyan tudják alacsonyan tartani a minőségi termékek árait? 

A kiváló minőség és a legjobb ár-érték arány az elmúlt évtizedekben már összeforrt az Aldi nevével. Alapvető fontosságú számunkra, hogy a legköltséghatékonyabban működtessük az ellátási láncot, és kiváló beszerzői csapatunknak köszönhetően a leginnovatívabb, egyben a piacon a legolcsóbb termékeket kínáljuk. Ha megnézi a független vásárlóikosár-összehasonlításokat, elég visszaigazolást talál a fentiekre. Megbízható partnernek kell lenni, így nehéz és válságos időkben is biztosan számíthatunk egymásra.

A magyar termékek arányának további emelésével – a logisztikai költségek csökkentése révén – van realitása, hogy visszafogják a drágulás mértékét? Jelenleg mekkora a hazai beszállítóik aránya? Ez hogyan változott az elmúlt években? 

A magyar fogyasztói igényeket lehetőség szerint a magyar ízvilágot megtestesítő, hazai termékekkel szeretnénk kiszolgálni, ez már 2008-as piacra lépésünk óta így van. Az állandó kínálatunk mintegy 60 százaléka magyar forrásból érkezik, de ez termékkategóriánként változó: a zöldség-gyümölcs kínálatunk esetében a nyári főszezonban a termékek mintegy 80 százaléka hazai forrásból kerül üzleteink polcaira.

Tavaly jelentős intézkedésként a piacon elsőként vállaltuk, hogy az állandó kínálatunkban található minden szárnyas, sertés és marha friss hús 100 százalékban magyar, vagyis kizárólag hazai tartású, vágású és feldolgozású hús, amelyet csak magyar beszállítók biztosítanak számunkra. Ezt az úttörő lépésünket a hazai élelmiszeripar, az Agrárminisztérium és a szakmai szervezetek egyaránt pozitív példának tartották, amelyet – nagy örömünkre – több áruházlánc is követett. A friss húsok mellett további termékkategóriáknál álltunk át kizárólag hazai forrásra, ez pedig az alapvető tejtermékek köre. Itt sem hirtelen váltásról, hanem átgondolt, következetes építkezésről van szó, hiszen 2008-as piacra lépésünk óta kínálatunkban 29 alapvető tejtermék magyar, és ez a szám 2021 végére több mint a duplájára emelkedett, hiszen 65 alapvető tejtermékünk – valamennyi konvencionális tej, trappista sajt, tejföl, kefir, natúr joghurt, rögös túró, túró rudi – magyar tejből, hazai feldolgozónál készül. Meg kell említenem még a tojást is: 2022 elejétől valamennyi általunk értékesített tojás – még a biotojás is – magyar forrásból származik.

Ki kell emelnem a KOKÁRDÁS márkánkat, amit az Alföldi Tejtől vásároltunk meg, korábban idegen márka megvásárlására még sohasem került sor nálunk: ezt a saját márkát belépő árkategóriás, kizárólag magyar tejből, hazai feldolgozónál készülő tejtermékekre szántuk. Az idei évben a tejtermékek után hűtött húskészítményeket is forgalomba hozunk a márka égisze alatt. A magyar beszerzés egyik előnye a frissesség, hiszen a friss húsok esetében számos termék a vágástól számított 24 órán belül már üzleteink hűtőpultjaiba kerül.

Minden üzletünkbe minden nap szállítunk friss húst. Ugyanez igaz a tejtermékekre is, egyes tejek például a fejéstől számított 18-24 órán belül már az áruházaink polcain vannak, de a savanyított tejtermékek esetében is mindössze 4-6 nap az átfutási idő. A másik, közvetett előny az, hogy közösen támogathatjuk a magyar agrárium versenyképességét és fejlesztését, hiszen például az általunk értékesített évi mintegy 6000 tonnányi friss magyar hús, illetve 40 millió liter tej hazai munkahelyek megőrzését és bővítését teszi lehetővé az élelmiszeriparban. Nem utolsósorban pedig a környezetnek is hasznos, hiszen a magyar beszerzésnek a rövidebb szállítási útvonalak miatt alacsonyabb a karbonlábnyoma. És igen, a hazai beszerzésnek alacsonyabb a logisztikai költsége, így a magyar beszerzés segít tompítani az áremelkedés mértékét.

A magyar beszállítók mellett miben tudnak még „partnerei” lenni a magyar gazdaságnak?

Magyarország iránti elkötelezettségünket mi sem mutatja jobban, mint hogy eddig 220 milliárd forintot ruháztunk be az országban. Ennek része a jelenlegi 155 egységből álló üzlethálózatunk, a biatorbágyi logisztikai központunk és irodaházunk.

Jelenleg több mint 4800 főt foglalkoztatunk a kereskedelem, a logisztika és az informatika területén, és terveink szerint év végére 5000 fő fölé nő munkatársaink száma.

A minap jelentettük be, hogy informatikai szolgáltatást végző vállalatunk 300 új munkahelyet hoz létre Magyarországon, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll, így immáron az egész ország területéről várjuk pályázók jelentkezését. Eredményességünk egyik titka, egyúttal legnagyobb értékünk elkötelezett kollégáink, akikkel minden nap közösen írjuk az Aldi sikertörténetét.

Krízisálló iparágban dolgozunk, és arra törekszünk, hogy megbízható munkaadóként a lehető legmagasabb bért biztosítsuk munkatársainknak, olyan bért, ami más iparágakkal is versenyképes. Minden munkakörre előre meghatározott, az évek számának növekedésével emelkedő, illetve az infláció mértékére figyelemmel évente megújított bértáblával rendelkezünk. Az adott pozíció betöltésekor a munkatárs megismeri ezeket a számokat, tehát tudja, mennyit fog keresni a kezdéskor, illetve – sikeres együttműködés esetén – az évek múlásával az Aldi munkatársaként. Mivel az Aldi alapelve a bérek versenyképességének, reálértékének megőrzése, így a munkavállalók transzparens, kiszámítható rendszer előnyeit élvezhetik, annak kockázata nélkül, hogy a jövőben egy eltérő bérmegállapodás esetlegesen hátrányosan érintené őket.

A kiemelt forgalmú üzleteinkben pedig kiemelt bért fizetünk, a balatoni üzleteinkbe jelentkezők a június 1. – augusztus 31. közötti időszakban megnövelt bérre számíthatnak: heti 30 óra esetén bruttó 376 725 forint, 35 óra esetén 439 513 forint, míg 40 órás munkaviszony esetén bruttó 502 300 forint a járandóság. Az ezekben az üzletekben dolgozók számára vagy az érintett üzlethez közeli, kiváló minőségű balatoni szállást biztosítunk, vagy megtérítjük a munkába járás útiköltségét.

Tovább kívánjuk erősíteni a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók exportlehetőségeit. Szlovéniában és Lengyelországban az ottani Aldi-hálózatban már sikeresen debütált több kiváló magyar tejtermék, de ez csak a kezdet. A jövőben az Aldi Magyarország azon dolgozik, hogy rajta, illetve mindkét Aldi-vállalatcsoport 8500 európai üzletén keresztül minél több magyar cég jusson el egy 430 milliós lakosságú piacra. Ennek érdekében az idei év elején egy nemzetközi beszállítói konferenciát tartottunk, jelenleg javában zajlanak az egyeztetések a magyar beszállítók és a nemzetközi beszerző kollégáink között. Nemrégiben a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségi tagjává választottak, így személy szerint még többet szeretnék tenni azért, hogy minél több magyar vállalat jusson exportlehetőséghez a német nyelvű országokban, és számos, kiváló magyar élelmiszert ismerjenek meg az Európai Unió fogyasztói.

A koronavírus-járványt követően kitört a háború – bár még a járvány sem ért teljesen véget. Hogyan tudják biztosítani az ellátási láncuk működését? Milyen nehézségekkel néztek szembe, ezekre milyen megoldásokat találtak? 

Ukrajna és Oroszország is komoly szerepet tölt be a világ élelmiszer-ellátásában. Természetesen minket is érintett a háború kitörése. Ukrajna önmagában jelentős agráriummal rendelkezik, amely nagy területeken termel állati takarmányt és az étolaj alapanyagát. Az étolaj esetében például felmerültek beszerzési nehézségek, de szoros kapcsolatban állunk beszállítóinkkal, és közös erőfeszítésekkel biztosítani tudjuk az Aldi polcain az étolaj jelenlétét.

Mindemellett kiterjedt nemzetközi beszerzési hálózatunknak köszönhetően tudtuk azt megoldani, hogy viszonylag kevés fennakadással és hiánytermékkel hagytuk magunk mögött az elmúlt időszakot. Az Aldi Süd rendkívüli döntése értelmében vállalatcsoportunk 5 millió euró értékben nyújt támogatást segélyszervezeteken keresztül az ukrajnai rászorulóknak. A fegyveres konfliktus mellett a Magyarországon kitört madárinfluenza is negatívan érintett minket. 

Hogyan nőtt az Aldi az elmúlt években? Jelenleg hány áruházuk van Magyarországon? A magyar piac mekkora súlyt képvisel az Aldinál? 

Jelenleg országszerte 155 áruházzal várjuk a vásárlóinkat, és azon dolgozunk, hogy a hozzánk érkező fogyasztói igényeknek eleget téve minél több magyar fogyasztó számára tegyük elérhetővé a saját márkás termékeinket. Ezt részben új üzletek nyitásával, részben az online vásárlási lehetőségünk – amely immár 60 településen elérhető – további bővítésével szeretnénk elérni. 

Említett több nagyobb beruházást az elmúlt időszakból. Terveznek újabbakat?

Az utóbbi időszak legnagyobb, mintegy 10 milliárd forintos beruházása hűtött-termék-kínálatunk és látványpékségeink átfogó fejlesztése. Ennek része egy több mint 6 milliárd forintos beruházással létrehozott új, 8800 négyzetméteres hűtőraktár, amelynek segítségével 40 százalékkal nagyobb hűtött-termék-kínálatot tudunk biztosítani üzleteinkben. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, áruházainkban is jelentős átalakításokat végeztünk: 2 milliárd forintból bővítettük üzleteink hűtőkapacitását.

További 2 milliárd forintot fordítottunk „Azon melegében” látványpékségeink modernizálására, ennek keretében lecseréljük a részlegek állványait, aminek köszönhetően jelentősen nőhet a kínált termékek száma. Üzleteinkben 12 új rekesszel, illetve tálcával bővül a bútorzat, így akár 30 százalékkal több terméknek jut hely. Az új bútorzatban minden pékáruféleség tálcája önzáró plexiajtót kap, amely esztétikus és higiénikus megjelenítést biztosít a termékek számára, a vásárlók pedig fém fogóeszközzel választhatnak a frissen sült pékáruk közül.

A bővítésnek köszönhetően még gazdagabb kínálattal szolgáljuk ki az egészégtudatos, alacsony kalóriatartalmú termékeket kereső vásárlók és az ételintoleranciával érintett fogyasztók igényeit. A pékárukínálat mintegy 20 százalékát ez utóbbi termékek teszik ki. 

A magyar piacban még rendkívüli fejlődési lehetőségeket látunk, jelenleg a forgalmunk alapján a kilencedikek vagyunk a nagy áruházláncok között, és vásárlóinknak köszönhetően várhatóan feljebb fogunk lépni a rangsorban.

Mi a véleménye az Aldi Nord kampányáról? Ugyan egy másik cégről van szó, sokan mégis összemossák a két láncot, lévén Aldi mindkettő. Kommentálná a megjelent híreket?

Ahogy a kérdésben is elhangzott, az Aldi Nord kampányáról van szó, az Aldi Magyarország pedig az Aldi Süd vállalatcsoport része, tehát nem azonos cégcsoport vagyunk. Éppen ezért az Aldi Magyarország az Aldi Nord reklámmegjelenéseit egyáltalán nem használja Magyarországon, ugyanakkor nincs is ráhatásunk ezek alakítására. Cégünk értékvezérelt vállalati kultúrájában kiemelt figyelmet fordít a sokszínűségre, az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre, amely politikai nézettől, nemi, faji vagy vallási hovatartozástól függetlenül mindenkit megillet. Arra törekszünk, hogy kommunikációnkban mindezek az értékek megjelenjenek, és marketingaktivitásunk ne járjon érdeksérelemmel egyetlen társadalmi csoport számára sem.

Mindezek következtében mind az Aldi Süd, mind az Aldi Magyarország és személyesen én is elhatárolódunk az Aldi Nord fenti kampányától, mivel nem értünk egyet annak üzenetével. Tiszteletben tartjuk a sajtó- és véleményszabadságot, ugyanakkor sajnálatos, hogy a magyar médiában sokan nem kellő alapossággal jártak el a kampányról szóló beszámolók közzétételekor, nem tettek különbséget a két vállalatcsoport között, és a mi anyavállalatunknak tulajdonították a kampányt – a magyar olvasókban pedig tévesen az a képzet alakulhatott ki, hogy nekünk bármilyen közünk lehet a reklámfilmhez. 

 A cikk az Index és az Aldi Magyarország Bt. tartalmi együttműködésének keretében valósult meg.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)