Költségvetési Tanács: igen a 2023-as büdzsére, de csak hiánypótlásokkal

D  AS20200610011
2022.06.03. 18:50
A Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alap már benne volt a tervezetben, de több minisztérium még nem. Az Országgyűlés Költségvetési Tanácsa szerint lassítani kellene az uniós források előfinanszírozásán, amíg meg nem egyezünk az Európai Bizottsággal, és inkább tartalékolni kellene ebből az összegből a kockázatok miatt. Kiderült, mennyi adó- és nyugdíjemeléssel tervez a kormány.

Ha minden összejön, akár teljesülhet is a 2023-as költségvetés tervezetében a kormány által felvázolt 4,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáló makropálya mellett tervezett kiadási és bevételi terv, de ehhez például nem árt, ha lezárul a szomszéd országot feldúló háború, normalizálódnia kellene az energiapiacoknak és egyéb negatív folyamatoknak, vagy épp helyreállniuk az ellátási láncoknak – összegezhető a Költségvetési Tanács által a tervezetről kiadott véleménye, a kiadott határozatban pedig rögzítik, hogy benyújtható a parlamentnek, amennyiben például hozzácsapja a kormány:

  • az extraprofitadók teljesülését megalapozó részletes levezetést és indoklást,
  • a költségvetési kiadások csökkentésével kapcsolatos részleteket,
  • a GDP-arányos strukturális államháztartási hiány részletes levezetését,
  • és annak indoklását is, miért emelkedik a tervezett államháztartási hiány 1600 milliárd forintot meghaladva a nominális államadósság.
  • Vagy épp kijavítják a minisztériumok listáját. Jelenleg ugyanis a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alap már önálló fejezetként szerepel a tervezetben, de például az új minisztériumok még nincsenek benne, ellentétben a megszüntetett EMMI-vel. 

Ugyanakkor a KT megjegyzi azt is, hogy a tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései – még ha számos kockázatot is lát a makropálya megvalósulási esélyeivel kapcsolatban –, amelyek miatt ne támogatnák a parlamentnek való benyújtását. Miközben dicséretesnek tartják és támogatják az egyensúly javítására, a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, azért megjegyzik azt is, hogy:

a benyújtott tervezet főleg a bevételoldali lépésekkel operál, holott a »kiadásoldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javulásához«.

MInt írják, „a külső és belső makrogazdasági egyensúlyi pozíciónk javítása csakis a kiadásoldali lépések minél gyorsabb részletezése és megvalósítása mellett következhet be”.

Súlyos lesz a 2022-es év is

A Költségvetési Tanács 2023-as költségvetési törvénytervezetről kiadott véleményéből az derül ki, hogy a kormány várakozásai szerint az idén 4,7 százalékkal növekedhet a GDP, amit arra alapozott, hogy a háztartások fogyasztása 5,9 százalékkal bővül, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,7 százalékkal. A kormány prognózisa szerint 2022-ben 16,7 százalékos lehet a bruttó bérek emelkedése (a versenyszférában 15,3, a közszférában 2,1 százalékos lehet), és emellett még átlagosan 0,7 százalékkal növekedhet is a foglalkoztatás éves szinten. Utóbbi azonban úgy jönne össze, hogy

1,4 százalékos versenyszférabeli növekedés mellett 3,3 százalékkal csökkenne a közszférában foglalkoztatottak létszáma. 

Vagyis inkább csak a versenyszférában lenne némi reálkereset-emelkedés, tekintve, hogy idén 8,9 százalékos éves inflációra számít a kormány, legalábbis a költségvetés tervezésekor. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter azonban a héten 10 százalék feletti éves inflációs várakozást említett.

Ez utóbbi persze még fájhat a kormánynak, ugyanis ebben az esetben borítékolható, hogy ismét emelni kellene a nyugdíjakon novemberben, és a 2023-ra tervezett emelés is az így beépülő mértékre jönne rá, emelve a nyugdíjkiadásokat. Miután ugyanis egy éve, a 2022-es büdzsé tervezésekor úgy számoltak, hogy 2022-ben elég lesz az 5 százalékos inflációhoz igazodó nyugdíjemelés, ezt azóta már a háborútól függetlenül is felülírta az élet, meg a Covid miatti gazdasági válság. Emiatt is döntöttek úgy, hogy már a nyáron 3,9 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés kell, így idén – az eddig ismertek alapján 8,9 százalékkal – emelkednek a nyugdíjak. 

Szép és megvalósítható a jövő évi büdzsé, feltéve, ha…

A Pénzügyminisztériumban azzal számoltak a 2023-as költségvetés összeállításakor, hogy 4,1 százalékkal nő majd a gazdaság, aminek teljesülését a háztartások fogyasztásának százalékos és a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,2 százalékos bővülése is segíti majd. Az export 5,5, az import 5,5 százalékos bővülését várja 2023-ra a PM.

Érdemi foglalkoztatásbővüléssel a tartalékok kimerülése miatt nem számolnak, 0,3 százalékos növekedést jelez a tervezet, ami csak a versenyszférában teljesülhet, mivel jövőre a közszférában nem várnak létszámbővülést. Ami tekintve, hogy a tervezet szerint csak az eddig elindult életpályaprogramok szerint bérfejlesztésekről van említés, nem is meglepő, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy

a jövő évi büdzsé tervezésekor a versenyszférában 11,6, míg a közszférában csak 5,5 százalékos átlagos béremelést vártak 2023-ra. 

A KT ezért – amellett, hogy megjegyzi, hogy a céltartalékok lehetőséget biztosítanak további bérintézkedésekre –  óvatosan azt javasolja a továbbra is részben a közszféra bérezésén spóroló kormánynak, hogy a feszültségek elkerülése érdekében engedje meg a költségvetési szervek vezetőinek a bértömeg-gazdálkodásra való áttérést. 

Az fontos jelzés az adótörvények benyújtása előtt, hogy a KT szerint

a lakossági és a munkát terhelő adókat nem tervezi emelni a kormány,

és marad a négygyerekes nők és a 25 év alattiak szja-kedvezménye is, ami azért az elmaradt adóbevételek miatt terheli a költségvetést, viszont növeli a lakosság elkölthető jövedelmét. Az otthonteremtési támogatások is maradnak, részletesebb adatokat azonban nem írt ezzel kapcsolatban a tanács, így még nem tudható, hogy mennyit szán erre jövőre a kormány. 

Mivel a kormány várakozása szerint az infláció jövőre visszatérhet 5,2 százalékra is akár, ezért a nyugdíjasok jövőre januártól 5,2 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak a rendszeres járandóságok mellett a 13. havi nyugdíj esetében is. A KT véleményéből derült ki az is, hogy megmarad a nyugdíjprémium, illetve a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetősége is. 

Jövőre lefaragunk a költségvetési hiányból és az államadósságból is

A tervek szerint a kormány csökkentené az államadósságot és a hiányt. Ehhez persze kell az is, hogy teljesüljön az idei évre várt bevételekhez képest 10,8 százalékkal több, mintegy 30,913 milliárd forintos bevétel. A kormány 

  • a gazdálkodó szervezetektől 2990,9 milliárd forintot (2022-höz képest +38,1 százalék),
  • egyéb központosított bevételekből (útdíj, rehabilitációs hozzájárulás stb.) 682 milliárd forintot (2022-höz képest +1,5 százalék)
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adókból 9120,2 milliárd forintot (2022-höz képest +17,3 százalék)
  • lakossági befizetésekből pedig 4198,2 milliárd forintot (2022-höz képest +42 százalék) tervez beszedni. 
  • És mintegy 300 milliárd forintért értékesítene a Nemzeti Földalap.

A kiadási előirányzatnál összesen 33.265,2 milliárd forint szerepel, ami a 2022. évi előirányzatnál 16,5 százalékkal, míg a 2022. évi várható teljesítésnél 7,1 százalékkal nagyobb. A 2023. évi költségvetés kiadási prioritásai között is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll – írja a Költségvetési Tanács. 

A kormány tervei szerint mind az eredményszemléletű, mind a GDP-arányos strukturális hiány felette lesz a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százaléknak, igaz, erre az Európai Unió a koronavírus-járvány és a háború hatásai miatt jövőre is lehetőséget ad. A tervezet szerint a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra csökken. A GDP-arányos hiányt pedig 4,5 százalékra tervezi letörni a kabinet. A KT szerint a hiánycél elérhető, ha a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, a tervezett kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépéseket következetesen megvalósítják – és ha a gazdasági növekedésből származó költségvetési többletbevételeket – jó szokásától eltérően – a kormány nem költi el. 

Az államadósságot a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra csökkentené a kormány, igaz, azzal számolnak, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság aránya 2023 végére 23,4 százalékra növekedik majd. 

A 2022-es, még hatályos büdzsében 3258 milliárd forinttal rögzített előirányzathoz képest 258 milliárddal tervez jövőre kevesebbet költeni a kormány hazai forrásból fejlesztésekre.

Viszont a KT szerint ebből elsősorban az állami és egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kaphatnak többet, másrészt a modellváltó egyetemek működési támogatását is megemelnék, amellett, hogy kiemelt támogatást kaphatnak a felsőoktatási intézmények „az infrastrukturális, innovációs és ökoszisztéma-beruházásaikhoz”. Marad a Beruházásvédelmi Alap is, amiből döntően a már megkezdett projekteket fogja finanszírozni a kormány. 

Spórolást javasol a kockázatok miatt a KT

A leghangsúlyosabb észrevétele az uniós források előfinanszírozásánál volt a Költségvetési Tanácsnak. Egyrészt mivel több mint 1000 milliárd forint lehet az előző, 2014–2020-as ciklusról áthúzódó kiadások, érdemes lenne megfontolni a KT szerint, hogy 

az új, a jogállamisági eljárás miatt még el sem fogadott operatív programok forrásainak előfinanszírozását szakaszolni, lassítani kellene, és inkább tartalékolni kellene ezt az összeget baj esetére, de legalábbis az unióval való megegyezésig.

A kormány ugyanis 2023-ban 2057,1 milliárd forint támogatás beérkezésével kalkulál a költségvetésben, miközben a kiadási előirányzatok között majdnem 1500 milliárddal több, mintegy 3407 milliárd forint szerepel, ami a tagállami társfinanszírozás mellett a 2021–2027 közötti kohéziós és vidékfejlesztési forrásokra betervezett mintegy 2000 milliárd forintnyi előlegekből jön össze. A KT szerint az előlegfizetés visszafogása nem veszélyeztetné a gazdasági növekedést, mivel ha az adott fejlesztés gyors megvalósítása indokolt, és a kedvezményezett gazdasági társaság vagy magánszemély, abban az esetben garanciával, kamattámogatással ösztönözni lehetne, hogy a kedvezményezettek hitelt vegyenek fel a mielőbbi megvalósítás érdekében. A KT szerint

az így felszabaduló előirányzatokkal legalább egyharmadrészben mérsékelni lehetne az eurÓpai uniós fejlesztési költségvetés hiányát, ebből tartalékot képezni a költségvetési célok teljesítését veszélyeztető számos kockázat kezelésére.

A tervezet szerint az EU költségvetésébe 2023-ban 597,3 milliárd forintot kellene majd befizetnünk, ami 32,4 milliárd forinttal (vagyis 5,7 százalékkal) több, mint az idén. 

Tervezett adóbevételek részletesebben

Ugyan egyelőre még nem nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek a 2023-as évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, azért a Költségvetési Tanács részletes véleményéből elég jó képet kaphatunk, az egyes adónemeknél milyen bevételi tervekkel számol a kormány. E szerint:

  • társasági adó: 792 milliárd forint (2022-höz képest +85 milliárd forint, +10,3%)
  • kisvállalati adó: 165,9 milliárd forint (2022-höz képest +25 milliárd, +17,6%)
  • kata: 226,8 milliárd forint (2022-höz képest +5%)
  • bányajáradék: 240 milliárd forint (2022-höz képest több mint háromszorosára nő)
  • energiaellátók jövedelemadója: 242,3 milliárd forint (2022-höz képest több mint négyszeresére nő)
  • pénzügyi szervezetek különadója: 337,9 milliárd forint (2022-höz képest közel ötszörösére nő)
  • kiskereskedelmi különadó: 172,7 milliárd forint (2022-höz képest +84%)
  • reklámadó: 15 milliárd forint (2022-ben nem kellett fizetni)
  • játékadó: 38,8 milliárd forint (2022-höz képest +17,7%)
  • közműadó: 53,4 milliárd forint (2022-höz képest nem változik)
  • áfa: 7061,4 milliárd forint (2022-höz képest +15,2%)
  • jövedéki adó: 1458,9 milliárd forint (2022-höz képest +16,6%)
  • regisztrációs adó: 18,7 milliárd forint (2022-höz képest +9,4%)
  • tranzakciós illeték: 323,5 milliárd forint (2022-höz képest +33,4%)
  • távközlési adó: 96,4 milliárd forint (2022-höz képest +71,8%)
  • biztosítási adó: 179,7 milliárd forint (2022-höz képest +54,9%)
  • turizmusfejlesztési hozzájárulás: 41,6 milliárd forint (2022-höz képest +19,5%)
  • légitársaságok adója: 30 milliárd forint
  • szja: 3733 milliárd forint (2022-höz képest +44,1%)
  • illetékbevételek: 261 milliárd forint (2022-höz képest +8,9%)
  • gépjárműadó (a megemelt cégautóadóval összevonva): 173,2 milliárd (2022-höz képest +84%)
  • szociális hozzájárulási adó + járulékok: 6636 milliárd forint (2022-höz képest +10,7%)

(Borítókép: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)



  • Tippek
  • Bankszámla