Ötször annyian fizetnek kártyával, mint tíz évvel ezelőtt

Bartha Lajos azt is elmondta, hogy az üzemben lévő POS-terminálok száma háromszorosára emelkedett a vizsgált időszakban. Emellett azt is kiemelte, hogy az online elfogadóhelyek száma tizenötszörösére, harmincezerre nőtt tavalyra 2012-höz viszonyítva, miközben a készpénzfelvételek száma harmadával csökkent ugyanebben az időszakban.

Az MNB megvásárolta a Giro Zrt.-t, szabályozói döntéseket hozott a napközbeni elszámolásról és az azonnali fizetésről, számos egyéb projektet koordinált – sorolta az ügyvezető igazgató az elektronikus pénzügyek fejlesztése érdekében tett lépéseiket.

Az MTI jelentése szerint Bartha Lajos rámutatott arra, hogy miközben a kártyás forgalom évenként nagyjából húsz százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben, az átutalások csak tavaly lőttek ki, az azonnali fizetés bevezetésének köszönhetően; 2021-ben már a kártyás forgalomhoz hasonló ütemű növekedés volt megfigyelhető az utalásoknál is.

Tavaly visszatért a járvány előtti trend a kártyaforgalomban, a készpénzfelvételek értéke nőtt, ahogy az emberek fizikailag visszatértek a boltokba, az utazási korlátok feloldásával pedig jelentősen nőttek a külföldi tranzakciók, jelezte Bartha. A számlafizetések hetven százaléka elektronikusan történt 2021-ben – fűzte hozzá.

Egyre cselesebb módszerekkel próbálnak pénzt kicsalni a vásárlóktól

A fizetési és értékpapír-infrastruktúrákra kitérve elmondta, hogy a rendszerek rendelkezésre állása kimagasló, hosszabb leállások nem voltak, és a járvány miatti távoli üzemeltetést is zökkenőmentesen megoldották. Bartha tájékoztatása szerint a visszaélések aránya mind a kártyás forgalom, mind az átutalások esetében az összes forgalomhoz képest rendkívül alacsony, 0,003 százalék, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét esetben a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak, a vásárlók megtévesztése felé terelődik a hangsúly.

Az ügyfelek fokozottabb védelme érdekében az MNB egy ajánlást tervez kibocsátani a pénzintézetek számára. A Giróval közösen vizsgálják egy központi csalásmegelőzési rendszer bevezetését, továbbá edukációs kampányt indítanak, idézte Barthát az MTI. A jegybank célja az, hogy 2030-ig az elektronikus fizetések aránya a készpénzes fizetésekhez viszonyítva ötven százalék fölé növekedjen; ez a mutató 2010-ben nyolc százalék körül volt, és tavalyra harminc százalékra nőtt.

Az MNB úgy látja: a jövőben az azonnali fizetés lesz a motorja a további fejlődésnek, továbbá az innovatív megoldások, például a mobiltárcák térhódítása várható, közölte Bartha, aki arról is beszámolt, hogy az azonnali fizetés rendszerének fejlesztése folytatódik a kiegészítő szolgáltatások megjelenésével. Szabályozói változtatásokon dolgoznak, nagy valószínűséggel kötelező lesz Magyarországon minden mobilapplikációknak QR-kódot olvasnia, továbbá fizetési kérelmet kell  tudni  fogadnia valamikor a jövő évtől – zárta gondolatmenetét az ügyvezető igazgató.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!