Bármit mondanak a zöldek, a kormány kitart az atom mellett

D MTI20220624053
2022.06.24. 16:14
A kormány elkötelezett amellett, hogy a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítsák – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter pénteken Pakson.

Palkovics László az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójával folytatott egyeztetés után az atomerőműben tartott sajtótájékoztatón kijelentette: meggyőződtek arról, hogy az üzemidő-hosszabbításnak minden feltétele adott, és

alapvetően 10 és 20 év közötti hosszabbítás lehetséges.

A paksi atomerőmű négy, jelenleg 500 megawatt teljesítményű blokkja 1982 és 1987 között épült, a 30 éves üzemidőt 2012 és 2017 között 20 évvel hosszabbították meg, így 2032 és 2037 között kellene leállítani őket.

A miniszter közölte: az újabb üzemidő-hosszabbítás mellett olyan beruházásokat is terveznek, amelyek a paksi atomerőmű hatásfokának növeléséhez, és az energiatárolás területén új megoldásokhoz – például akkumulátortelep létrehozásához – vezet.

Ha még 20 év van az atomerőműben biztonságosan és magas hatásfokkal, akkor emellett kell dönteni – fogalmazott a miniszter. Hozzátette:

Nem látunk olyan műszaki problémát, amely lényegesen befolyásolná az üzemidő-hosszabbítást.

Elmondta továbbá: bízik abban, hogy Brüsszelben újra tudják tárgyalni a hosszabbítás feltételrendszerét.

Munkacsoport alakul

Palkovics László azt is elmondta, hogy műszaki, gazdasági, jogi és oktatási munkacsoport alakul a hosszabbítás előkészítésére. Arra kérte az atomerőmű vezérigazgatóját, hogy két héten belül készítsék el a projektindító dokumentációt, amely azt követően a kormány elé kerülhet.

Teljes transzparencia mellett zajlik majd a folyamat, a projekt minden elemét a teljes nyilvánosság mellett kívánjuk végrehajtani

– hangsúlyozta.

Palkovics László beszélt arról is, hogy az európai zöld megállapodás (Green Deal) szerint 2050-re az országnak karbonsemlegesnek kell lennie, ennek egyik jellemzője az elektromos energiára építkezés. Hozzáfűzte: Magyarország Európa legatraktívabb befektetési helyszíne, a GDP-re vetített beruházási ráta 29 százalék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a high-tech vállalatok, az elektromos autózás, a gépipar energiaigénye magas.

Kitért arra is, hogy Magyarországon jelentősen nő a fotovoltaikus kapacitás, amely a mai 6 gigawattról 2030-ra 12-14 gigawattra emelkedik; ennek az energiának a tárolását is meg kel oldani. Azt mondta,

a Paks 1 üzemidő-hosszabbítása azért is szükséges, mert a Paks 2 atomerőmű által előállítandó energiamennyiség sem lesz elég az ország energiafüggetlenségéhez, illetve a megnövekedett energiaigény kielégítéséhez.

Ez nem egy új trend

Lapunk megkérte  Aszódi Attilát , a BME Természettudományi Kar (BME TTK) dékánját, hogy reagáljon a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítására. Fontos leszögezni, hogy „a paksi atomerőmű a legnagyobb magyar villamosenergia-termelő: a hazai termelésnek nagyjából a felét adja, és a hazai áramfogyasztás több mint egyharmadát táplálja”.

Aszódi Attila szerint az egy műszaki-gazdasági kérdés alapvetően, hogy a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítsák: „az ugyanakkor kijelenthető, hogy Amerikában, Franciaországban, Finnországban és számos más országban komoly atomerőműüzemidő-hosszabbítási programok zajlanak, amikor ötven éven túli üzemeltetést is kitűznek. Így az a nemzetközi trendek, vizsgálatok szerint megvalósíthatónak látszik”.

Igen, mindenképpen igényel beavatkozásokat minden atomerőműben. A finnek a loviisai atomerőműben két olyan blokkot üzemeltetnek, mind amelyből négy blokk üzemel Pakson. A finn üzemeltető Fortum nemrég adott be további üzemidő-hosszabbításra vonatkozó engedélykérelmet a finn hatósághoz. Ehhez kapcsolódóan azt közölték, hogy a 2050-ig tartó tervezett üzemeltetés közben a két blokkon összesen mintegy egymilliárd eurós beruházásra lesz szükség.

Komoly engedélyeztetési folyamatok vannak

Az üzemidő-hosszabbításnál végül is műszakilag kell biztosítani, hogy olyan berendezéseket, rendszereket, amelyeket eredetileg a tervező harminc évig gondolt üzemeltetni – nyilván erős ráhagyásokkal –, azokat nemhogy ötven évig, de azon túl is lehet üzemeltetni – nyilatkozta lapunknak a BME Természettudományi Kar dékánja. Ezek között vannak olyan berendezések, amelyeket olyan jelentős tartalékkal terveztek meg annak idején, hogy gondos üzemeltetési és felügyeleti program mellett sokkal tovább lehet biztonságosan működtetni. Azokat a berendezések pedig, amelyekben nincs ekkora tartalék, ki kell cserélni.

Ez igényel nagyobb beruházást, és jól meg kell tervezni és ütemezni.

„Az üzemidő-hosszabbításnak fontos eleme, hogy a humán erőforrásokat sokkal tovább kell biztosítani. Tehát olyan képzési és személyzeti programra van szükség, hogy a teljes üzemeltető személyzet rendelkezésre álljon a meghosszabbított üzemidő végéig” – nyilatkozta az Indexnek Aszódi Attila.

Szintén fontos feladatként látja az engedélyezés területét, hiszen minden, atomenergiát üzemeltető országban az üzemidő-hosszabbítás nukleáris és környezetvédelmi engedélyezést igényel. Ezen a területen is adódnak tehát feladatok, ha a további üzemidő-hosszabbításról döntés születik.

(Borítókép:  Palkovics László technológiai és ipari miniszter sajtótájékoztatót tart az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójával folytatott egyeztetés után a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontjában 2022. június 24-én. Fotó: Kiss Dániel / MTI)



  • Bankszámla