A magyar munkáltatók új slágere: ázsiai vendégmunkások

D ATI20151006001
2022.06.27. 14:35
Miközben soha nem látott csúcson a munkaerőhiány, különösen a hazai turizmusban és vendéglátásban, jó kérdés, hogy mennyire válik be az ázsiai munkaerő, amely iránt most nagy a cégek lelkesedése. A munkaerő-kölcsönző cégek pedig ahogy csak tudják, hozzák be őket. Többek között Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Mongóliából.

„Nagyon izgatottak és kíváncsiak vagyunk, mert augusztusban hozzuk be az első tizenöt-húsz indonéziai munkavállalónkat. A velük való előzetes kommunikáció alapján rendkívül bizakodók vagyunk, bár a kulturális és vallási különbségek miatt egy kicsit aggódunk ” – mesélte az Indexnek Horváth Tamás, a Menton Jobs nevű hazai munkaerő-kölcsönző cég tulajdonos–ügyvezetője.

A toborzócégnek már több tapasztalata van a mongol vendégmunkásokkal: őket már elkönyvelték megbízható, szorgalmas munkaerőnek. Miközben a vietnámi munkaerőt is próbálják nagy erővel Magyarországra hozni, elsősorban a turizmus és a vendéglátás területére toborozni. Mint Horváth Tamás mondja, a szállodaiparban ma akkora a munkaerőhiány, hogy tárt karokkal várják a vietnamiakat és az indonézeket.

Évekkel ezelőtt a Menton Jobs is az ukrán munkaerő kölcsönzésével vált meghatározó piaci szereplővé, ám ahogy a Covid-krízis elmúltával Nyugat-Európában is helyreállt a gazdaság, az ukrán munkaerő kezdett elszivárogni az országból. Így a hazai helyzet tavaszra olyannyira kritikussá vált, hogy a friss KSH-jelentés szerint közel 90 ezer munkavállaló hiányzik a magyar munkaerőpiacról.

A kormány tavaly júliusban erre találta ki megoldásként, hogy a cégek a hiányszakmákban bizonyos feltételek mellett foglalkoztathatnak Unión kívüli, ázsiai munkavállalókat, többek között filippínókat, vietnámiakat, indonézeket és mongolokat. Egy évvel a veszélyhelyzeti intézkedés bevezetése után mára 13 közvetítőcég kapott úgynevezett minősített foglalkoztatói státuszt.

Erre az engedélyre, amellyel mi is rendelkezünk, nyilván a nemzetbiztonsági kockázatok kiküszöbölése miatt volt szükség, hogy ne hozhasson be bárki boldog-boldogtalant Magyarországra. Valamint azért, hogy a hozzánk érkező ázsiai vendégmunkások nem mellesleg jogszerűen legyenek foglalkoztatva. Ehhez nekünk is komoly dokumentációt kellett készítenünk, terveket benyújtanunk

– árulta el Horváth Tamás, aki arról is beszélt, hogy ő és üzlettársa a minősítési folyamat részeként egy nagyon komoly átvilágításon is átestek, ahogy biztosítékként egy 50 millió forintos összeget is letétbe kellett helyezniük. A Menton Jobs ügyvezetője úgy véli: megérte mindezzel fáradni, mert a visszajelzések alapján a hazai cégek nagy segítségnek élik meg, és lelkesen fogadják a hozzájuk közvetített ázsiai munkaerőt.

„A hazai cégek is látják, hogy új utakat kell keresni, mert már a tisztán nyolcórás munkavégzésért kínált havi bruttó 500 ezres bérért sem tudunk gyári munkásokat prezentálni. A partnereink közül ezért is akarják most sokan kipróbálni az ázsiai munkaerőt, mert volt, hogy az ukrán vendégmunkás egyszer csak hazament. Aki Ázsiából egyszer idejött, várhatóan jó ideig nem megy csak úgy haza” – sorolja az érveket a Menton Jobs ügyvezető igazgatója, aki mindenki megnyugtat, hatalmas tévképzet, hogy az ázsiai vendégmunkások leverik a magyar munkavállalók bérét.

Horváth Tamás szerint ők is egyértelműen olyan bérigénnyel rendelkeznek, mint a magyarok. Pláne, hogy őket is meg kell fizetni, hogy ne menjenek az egykori ukrán vendégmunkásaink után tőlünk nyugatabbra.

Ugyan újabban a kazahsztáni munkaerő is felvetődik opcióként, Kazahsztán a munkaerő-kölcsönző cégek számára egyelőre valamivel nehezebb terep, mert – mint Horváth Tamás mondja – a kollégák visszajelzései alapján más toborzóirodák sem találják a helyi közvetítő forrásokat, ahogy a kazah munkaerőnek azt a rétegét sem, amelynek tagjai szívesen jönnének dolgozni Magyarországra.

Mongolok: alacsony képzettség, cserébe magas munkamorál

A mongol munkavállalók egy ideje már jelen vannak Magyarországon: többek között Mór és Győr környékén. Horváth Tamás és kollégái a munkaadóktól eddig csupa pozitív visszajelzést kaptak róluk. A mongol munkások, akik alapvetően betanított munkára alkalmasak, alacsony szakképzettségüket jellemzően kiemelkedő munkamorállal kompenzálják.

A tapasztalatok alapján ők néhány évre, pénzt gyűjteni jönnek Magyarországra, majd hazamennek. Ennek megfelelően szorgalmasak, és be tudnak illeszkedni a hazai közegbe, egy-egy cég életébe

– magyarázza Horváth Tamás.

Vietnámiak: egy összetartó európai kolónia

A Menton Jobs vezetője szerint jelenleg a vietnámi munkaerő is sokak fantáziáját izgatja. Ettől függetlenül sok jó tapasztalatról egyelőre nem tudnak beszámolni a Vietnámból hazánkba érkező munkaerővel kapcsolatban. Leginkább azért, mert a vietnámiak már komoly európai kolóniával, kiterjedt kapcsolati hálóval bírnak, ezért – ahogy Horváth Tamás fogalmaz – fennáll náluk a migrációs kockázat.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha nem a megfelelő toborzási csatornán, és nem a megfelelő előszűréssel hozzák be őket, leszállnak a repülőről Budapesten, és már mennek is tovább Bécsbe, Rómába, Párizsba – említi Horváth Tamás, hogyan tűnt el korábban nem kevés vietnámi munkavállaló hazai munkaerő-kölcsönző cégeknél.

Indonézek: a „laza trópusi muszlimok”

Az indonéz munkavállalók, akik jönnének, és már egész sokan vannak, jellemzően képzettebbek, mint a mongolok vagy a vietnámiak: a jelentkezőik közül többen is közép-, illetve felsőfokú végzettséggel jönnek Magyarországra – magyarázza Horváth Tamás. A Menton Jobs vezetője ugyanakkor azt is elmondta, annak még ki kell derülnie, hogy az ottani képzettség itthon milyen szintnek felel meg.

Az indonéz munkavállalóknál szintén figyelembe kell venni, hogy az ország egy része muszlim, de nem a radikális, hanem a laza trópusi muszlim típust kell elképzelni. Ezért a terrorkockázattól nem kell tartani, nyilván a Külügyminisztérium eleve nem engedélyezte volna az indonézek magyarországi munkavállalását, amennyiben bármilyen ilyen típusú veszély felmerülne

– hangsúlyozza Horváth Tamás, aki azt is elmondta, az indonézek vallási és kulturális beilleszkedésének dilemmája ettől függetlenül feladja a leckét. (Lásd erről cikk végi keretes írásunkat.) A Menton Jobs vezetője azonban egyáltalán nem tartja lehetetlennek, hogy az indonézek beilleszkedjenek a hazai közegbe. Pláne, ha valakinek van egy 150-200 fős munkaerőhiánya.

Filippínók: már azért is fizetni kell, hogy idejöjjenek

Ha már EU-n kívüli harmadik ország, a többség egyértelműen Fülöp-szigeteki munkaerőt szeretne, leginkább azért, mert a filippínók mind beszélnek angolul. Csakhogy a Fülöp-szigeteken a külföldi vendégmunkás kiküldetés önálló nemzetgazdasági ágazat saját minisztériummal, valamint kiépült bürokráciával, és mindez igencsak megnehezíti a hazai toborzócégek életét.

Ha filippínó munkaerőt szeretnénk szerződtetni, mindenekelőtt be kell regisztrálnunk ehhez a helyi minisztériumhoz, majd toborzócégként együtt kell dolgoznunk egy Fülöp-szigeteki ügynökséggel, akik iszonyú komoly összegeket, két-háromezer dolláros fejpénzeket kérnek el előre egy-egy filippínó munkavállaló után, előre, úgy, hogy emberünk ki tudja, mennyire válik be

– osztja meg aggályait a szakember a Fülöp-szigeteki munkavállalók behozatalával kapcsolatban. Majd felteszi a költői kérdést: ki akarna például 150 ezer dollárt kifizetni előre egy komplett brigádért, úgy, hogy a munkavállalók még egy kapavágást sem tettek? Éppen ezért most a Menton Jobs terve, hogy ősszel ellátogatnak a Fülöp-szigetekre, hogy kialakítsanak egy élhetőbb rendszert. 

Kell nekik egy imakonténer

„Ha bárki felad egy klasszikus álláshirdetést a gyáli üzemünk környékén, hogy fizikai munkást keres, jó ideje konkrétan nulla a jelentkezők száma. Próbálkozik mindenki vidékről buszokkal hozni dolgozókat, ám ma már ez is kezd egyre reménytelenebbé válni. Szlovákiából és Romániából már rég nem jönnek dolgozni hazánkba, és az ukrán munkaerő is egyre inkább tovább vándorol” – mesélte az Indexnek Gazsi Zoltán, a konyhakész salátákat készítő Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója. Egyre nagyobb kínlódás a gyártócégek számára, hogy megbízható kékgalléros munkaerőt találjanak, egymástól vadásszák a cégek a dolgozókat. A szabadidő felértékelődött, a túlórát és a hétvégi munkát egyre kevesebben vállalják, még extra díjazás ellenében sem.

„Éppen ezért a hazai piacon most mindenki többek között a Fülöp-szigeteki, indonéz, nepáli, kazah, vietnámi munkaerőben gondolkodik. Mindegyiknek megvan a specialitása, ezt kell jól megismerni a döntés előtt. Például az indonéz vendégmunkások muszlimok, eleve ott kezdődik a történet, hogy imakonténert kell nekik telepíteni, és integrálásukat, az ezzel kapcsolatos kommunikációt igen jól kell felépíteni. Aki nem bérli őket, hanem saját maga intézni a lakhatásukat, arra készüljön, hogy kezelni kell majd a szomszédok reklamációit, és hívni a görényest, amikor az üvegtésztától eldugul a lefolyó. Viszont nem isznak alkoholt” – sorolja a dilemmákat Gazsi Zoltán, aki hozzáteszi: a hozzánk hasonló kultúrájú, keresztény Fülöp-szigeteki munkaerő alkalmazása több szempontból is kisebb kihívásnak tűnik. Bár rengeteg az adminisztráció, de ha beérkeznek, minimum két évig vidáman fütyörészve, nagy lelkesedéssel dolgoznak. Egyelőre az Eisberg Hungary is bennük gondolkodik, de a következő hetekben még sok más lehetőséget is felmérnek. 

(Borítókép: Romániából érkezett mezőgazdasági idénymunkások törik a dohányt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértó határában 2015. október 6-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön