A jegybank meghúzta a váratlant

DSZZS20200416007
2022.06.28. 14:24 Módosítva: 2022.06.28. 17:40
A Magyar Nemzeti Bank megtartotta a jegybanki alapkamatról szóló, keddi kamatdöntő ülését. Az MNB 185 bázisponttal megemelte az alapkamatot az eddigi 5,9 százalékról 7,75 százalékra. Ezzel a döntéssel a jegybank minden tőle telhetőt megtett az infláció ellen és a forint védelmében. Azonban van sok olyan tényező, amelyekre nem tudnak hatást gyakorolni, így ekkora piaci bizonytalanság közepette a következő hetekben derül ki, hogy a keddi döntés mennyit tudott segíteni a folyamatok megfordításában.

A Magyar Nemzeti Bank 185 bázisponttal (1,85 százalékponttal) 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel annak értéke a 7,25 százalékon álló egyhetes betéti rátához képest 50 bázisponttal magasabb. Azt már a kihirdetéskor is sejteni lehetett, hogy a különbség vélhetően csütörtökig marad meg, mivel a jegybank a két kamatszintet egységesíteni tudja, ha az egyhetes betéti rátát csütörtökön 50 bázisponttal megemeli. Amint ez megtörténik, az az MNB számára lehetőséget teremtene arra is, hogy az egyhetes betéti ráta helyett újra a jegybanki alapkamatot nevezze irányadó kamatnak, ami a piaci szereplők és különösen a külföldiek számára a jelenleginél könnyebb eligazodást tenne lehetővé.

Később igaznak bizonyult ez a feltevés, hogy az egységesítésre törekednek majd csütörtökön, hiszen a jegybank 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján az MNB alelnöke, Virág Barnabás megerősítette, hogy ezt tényleg meglépik.

A megnövekedett kihívások miatt szükség van arra, hogy az alapkamat és a jegybanki betéti kamat összezárjon, ez csütörtökön megtörténik. Az összezárás második lépése a csütörtöki betéti tenderen fog bekövetkezni, amikor az egyhetes betéti kamat is az alapkamat szintjére (7,75 százalékra – a szerk.) emelkedik. Az MNB továbbra is készen áll arra, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatával rugalmasan reagáljon, amennyiben ezt rövid távú pénzpiaci mozgások indokolják

– jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden 15 óra után.

Magas éves inflációval számolnak

Az MNB kedden közzétette az új inflációs jelentését is, mely szerint éves átlagban 11 és 12,6 százalék között alakulhat az infláció. A jegybank három hónappal ezelőtt 2022-re még 7,5 és 9,8 százalék közötti átlagos fogyasztói árindexet várt.

A májusi tényleges adat a KSH adatai szerint 10,7 százalék volt, a következő hónapokban viszont a drágulás éves mértéke megközelítheti a 16 százalékot is. Az éves átlagot úgy számítjuk, hogy a százalékban kifejezett havi adatokat egyenként összeadjuk, majd leosztjuk a hónapok számával, azaz 12-vel. Így jöhet ki az idei évre vonatkozó átlag 11 és 12,6 százalék közé.

Fontos információt jelent az is, hogy az MNB a kamatfolyosót is feljebb tolta: 7,25 százalék lett az egynapos betét kamata, és 10,25 százalék az egynapos fedezett hitel kamata.

A kamatfolyosó alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti, amelyen az MNB korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a piacról, meggátolva ezzel, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra süllyedjenek. A bankoktól korlátlan mennyiségben hajlandók betétet befogadni ezen a kamatszinten.

A kamatfolyosó tetején a jegybank az egynapos lejáratú hitellel – a bankok által felajánlott fedezet függvényében – korlátlan mértékben hajlandó biztosítani a kereskedelmi bankok átmeneti likviditáshoz jutását, amivel korlátozza a bankközi kamatlábak emelkedését. A hitelintézetektől csak korlátozott mennyiségben hajlandók betétet befogadni a kamatfolyosó tetején.

Az elemzői várakozásoknál is merészebb volt a jegybank, jól reagált a forint

Reggel még arról írtunk, hogy az általunk megkérdezett elemzők milyen lépéseket várnak a Magyar Nemzeti Banktól. Azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy a jegybank nagyot lép, amivel az alapkamatot és az egyhetes betéti rátát akár egy szintre is hozhatja. Az MNB megtette az ehhez szükséges első lépést, most már csak csütörtökön kell megtennie a másodikat.

A forint árfolyama az utóbbi hónapokban folyamatosan vergődött, aminek elsődleges oka a bizonytalanság. Az orosz–ukrán háború, az Oroszországgal szembeni szankciók, az uniós források kifizetésének Európai Bizottság általi visszatartása, a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege mind teherként nehezedik a forint vállára.

A jegybank csak annyit tud tenni, hogy a kamatok emelésével megpróbálja visszafogni a magyar lakosság áruk és szolgáltatások iránti keresletét, ezzel lassítva azok további drágulását, így visszafogva az inflációt, valamint erősítve a nagyon gyenge forintot.

Az év második felében 14 ezer milliárd forint EU-s forrás érkezhet meg

Az MNB lépésének hatására természetesen rövid távon is erősödhet a forint, de az igazán fontos árfolyammozgást a piaci események napok, hetek, hónapok alatt határozzák meg. Szintén jó hírt jelenthet a forint számára, hogy Navracsics Tibor kedden bejelentette, hogy 2022 második felében érkezni fognak az eddig nagyon hiányzó EU-s források. Az év második felében az operatív programokra mintegy tízezer milliárd forintot, míg a vidékfejlesztési forrásokra ezenfelül további négyezer milliárd forintot kaphatunk. 

Az euró árfolyama már a kamatdöntést megelőzően 400 forint alá csökkent, közép-európai idő szerint kedden 14 órakor 399,9 forint volt a kurzus:

A forint a jegybanki döntést követően erősödésbe kapcsolt, és az euróval szemben mindössze néhány perc alatt egészen 396,55 forintig erősödött. A hirtelen reakciót követően szintén néhány perc leforgása alatt visszagyengült 399,5 forintos euróárfolyamig, majd onnan elkezdődött egy enyhe erősödéssel járó konszolidációs szakasz, ami kedden közép-európai idő szerint 17.08-kor 397,2 forintnál járt.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Bankszámla