Soha nem látott méreteket öltött az orosz titkolózás

32DL4Q3-highres
2022.07.06. 08:30
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a Kreml soha nem látott mennyiségű gazdasági statisztikához való nyilvános hozzáférést akadályozott meg. Az adatokat illetően az orosz kormányzaton kívül szinte mindenki a sötétben tapogatózik. Ennek megfelelően az adatok kiértékelése és az előrejelzések minősége szintén hiányos vagy felületes.

Az orosz hatóságok 2022 áprilisa óta korlátozzák a hozzáférést minden külkereskedelmi statisztikához, cenzúrázzák mind az exportra, mind az importra és az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli kereskedelemre vonatkozó adatokat is. A hivatalos magyarázat szerint Oroszország a statisztikai zárlatot azért használja, hogy a vállalatokat és magánszemélyeket megvédje a nyugati szankciókkal szemben, de az is felmerül, hogy Moszkva fél a most különösen szenzitív, akár gyengébb információk közzétételétől. A végeredmény az, hogy folyamatosan ellentmondásos statisztikák érkeznek az orosz gazdaság állapotáról.

A Szövetségi Vámszolgálat vezetője, Vlagyimir Bulavin szerint az új szintű titoktartásra azért van szükség, hogy megakadályozzák „a nem megfelelő értékeléseket, a spekulatív kereskedelmet és az importot illető félreértelmezéseket”. Egyébként a háború előtt az oroszok csak a katonai áruk, repülőgépek és nukleáris anyagok kereskedelmével kapcsolatos adatokat titkosították. Az kijelenthető, hogy ha most nyilvánosan láthatnánk a statisztikákat, akkor megismerhetnénk a jelenlegi gazdasági kulcsproblémákat is, és ezt nyilván nem szeretné Moszkva.

A katonai kiadások biztos, hogy nőttek

Az Oroszországgal szemben szankciókat bevezető „barátságtalan államok” az országba irányuló importjuk mintegy 62 százalékát adták tavaly. Ebből arra lehet következtetni, hogy hosszú távon az orosz gazdasági és technológiai elszigetelődés az életszínvonal csökkenéséhez vezet majd. Az Egyesült Államok által alkalmazott másodlagos szankciók szintén korlátozni fogják a Kínából származó technológiaimportot, ami tovább súlyosbítja az orosz visszaesést. Korábban a moszkvai hivatalos exportstatisztikák lehetővé tették a döntő fontosságú, jelenleg rekordtöbbletet hozó olaj- és gázszállítások trendjeinek, mennyiségének és irányának nyomon követését.

becslések szerint az olaj- és gázexport 2022-ben rekordösszegű, 285 milliárd dolláros bevételt biztosít Oroszországnak.

A szövetségi költségvetés januári olaj- és gázbevételei éves szinten 45 százalékkal nőttek, 3100 milliárd rubelről 5700 milliárd rubelre lőttek fel a hivatalos orosz statisztikák szerint. A statisztikák hitelességének problémájára mindenképpen jó példa az olaj: az Oroszországból importáló más országok adatai rendelkezésre állnak, de nem mindig elegendők ahhoz, hogy teljes képet adjanak, hiszen ezt a nyersanyagot a feldolgozás után nem könnyű nyomon követni, ami különösen igaz a nyersolajtermékekre.

Az orosz központi bank leállította az orosz nemzetközi tartalékok szerkezetére vonatkozó információk közzétételét is: március végétől csak a teljes összegre vonatkozó adatokat frissítik, a konkrét eszközök lebontását már nem. Ehhez hasonlóan, a kormány engedélyezte, hogy az orosz vállalatok 2022 végéig ne tegyenek közzé adatokat, a központi bank pedig már nem követeli meg a bankoktól az orosz számviteli standardok által előírt legfontosabb adatok szolgáltatását.

Végül 2022 májusától még az orosz állampolgárok se látják az állami költéseket, hiszen a moszkvai pénzügyminisztérium titkosította az összes szövetségi kiadásról és a hiány finanszírozási forrásairól szóló aktuális információkat. Az utolsó adatok szerint katonai kiadásai 630 milliárd rubelre emelkedtek, vagyis közel 150 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva.

Az adatok megbízhatósága

Már régóta aggályok merültek fel a Rosstat által készített értékelések minőségével kapcsolatban, elsősorban akkor, amikor utólag az adatokat visszaellenőrizték. 2019-ben Kirill Tremaszov közgazdász egy ilyen felülvizsgálatot követően „inkább rajznak, mint statisztikának” nevezte az adatokat. Ez végül nyilvános vitához vezetett Makszim Oreskin akkori gazdaságfejlesztési miniszterrel, aki mára Vlagyimir Putyin gazdasági tanácsadója lett. A vitát követően egy hónappal később a Rosstat leállította az oroszok jövedelmek mutatóinak havi közzétételét.

Politikai megfontolások határozzák meg, hogy mely adatokat kell eltitkolni, és ezt úgy teszik, hogy a gyenge és erős pontokat egyaránt elrejtsék

nyilatkozta a Rosstatnál dolgozó egyik forrás a Carnegie Endowmentnek, hozzátéve, hogy hivatalosan a hatóságoknak nem kötelességük a gazdasági statisztikák közzététele. A statisztikai adatokra vonatkozó szövetségi terv meghatározza, hogy mely minisztériumoknak milyen mutatókat kell kiszámítaniuk, de azt nem írja elő, hogy azokat közzé kell-e tenni: „Az állam rendelkezik minden szükséges információval a döntések meghozatalához, de a vállalkozások, a szakértők és az újságírók jelenleg kevesebb információval rendelkeznek” – jegyezte meg a kutatóintézet forrása.

A gazdasági és költségvetési statisztikák eltitkolása, vagy azok manipulálása folyamatosan rontja az elemzések minőségét, és spekulációkhoz vezetnek, továbbá teljesen alkalmas terepet teremtenek a különböző narratívák kialakítására.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó:  Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP)

Frontvonal

Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.

MEGVESZEM

Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

JEGYVÁSÁRLÁS

Szerezze be
jegyét most!