Varga Mihály eddigi legnagyobb csatája van kibontakozóban

Varga Mihály szombaton a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne. Veszélyeztetné a munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. A pénzügyminiszter szerint ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelni, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Varga Mihály szerint a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény, hiszen Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal. Továbbá felhívta arra a figyelmet, hogy az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt az üzleti környezetet támogató helyzet van, és az adózás is kedvező. Azt pedig, hogy az amerikai kormány felmondta az 1979-es kétoldalú adóegyezményt, úgy kommentálta, hogy

furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét.

A felmondás időzítése – egyébként az Egyesült Államok évek óta aggódik a szerződéssel kapcsolatban – azt sugallja, hogy a pénzügyminisztérium ezzel a lépéssel próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra.

Az egyezmény lényege

A globális minimumadóval már mi is korábban többször foglalkoztunk, de az a körülmény, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979-es adóegyezményt, számtalan kérdést vet fel. Ezért lapunk megkérte Magyar Csaba okleveles nemzetközi adószakértőt, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatóját, hogy segítsen eligazodni a kialakult új helyzetben. Az 1979-es adóegyezménynek az a lényege, hogy amennyiben az Egyesült Államok és Magyarország viszonylatában keletkezik jövedelem, akkor ez után ne kelljen mindkét országban adót fizetni. Tehát az adóegyezmény célja a kettős adóztatás elkerülése, vagyis hogy ne adóztassa meg ugyanazt a jövedelmet mindkét ország egyszerre.

Ez az adóegyezmény egyébként az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) modellegyezménye alapján készült, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket hivatott egységessé tenni. Magyar Csaba szerint az adóegyezmény szerkezete úgy épül fel, hogy a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy mely adókra és adózókra terjed ki a megállapodás, majd pedig jövedelemtípusonként (munkabér, nyugdíj, kamat, jogdíj stb.) meghatározták, hogy melyik államnak áll fenn adóztatási joga.

Érdekesség, hogy ennek ellenére vannak olyan jövedelmek (például: osztalék), amelyeket mindkét állam megadóztathat, de korlátozott mértékben. Sőt, ilyenkor lehetőség van a másik országban megfizetett adó beszámítására is

– magyarázta lapunknak Magyar Csaba, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA-ból származó osztalékra adóegyezmény hiányában 30 százalékos forrásadót vetnek ki, de ezt a most felrúgott egyezmény főszabály szerint 5 vagy 15 százalékra redukálta. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hamarosan 5 és 15 százalék helyett 30 százalék forrásadót kell majd fizetnie a magyaroknak az Egyesült Államokból származó osztalék után.

Bár hat hónap a felmondási ideje az adóegyezménynek, az leszögezhető: az amerikai lépés miatt több szempontból kedvezőtlenebb helyzetben lesznek most az adóalanyok. Egyébként nagyon ritka esetnek minősül, hogy felmondanak egy ilyen bilaterális adóegyezményt két fejlett ország között.

Magyar Csaba ezt úgy kommentálta, hogy „nem gyakori egy ilyen esemény, hogy kettős adóztatásról szóló törvényeket mondanak fel, bár mostanában történt ilyen Oroszország–Hollandia és Svédország–Portugália viszonylatában is.

Másrészről szakmai szempontból fontos megemlíteni, hogy az amerikai kormányzat már régóta és többször tett utalást arra, hogy számos területen túl kedvező volt az adóegyezmény Magyarországra nézve a többi országgal kötött megállapodásokhoz képest. Tehát jó eséllyel az amerikai adóérdekek is ott húzódnak a felmondás hátterében.

Mi lesz most?

A hat hónapos felmondási időszakot követő január 1. után nem alkalmazható az adóegyezmény a két ország között. Ezt követően az Egyesült Államok és Magyarország is a saját belső szabályai szerint fogja adóztatni a két ország közötti ügyleteket. A magyar adójogszabályok külön rendelkeznek arról az esetről, amikor olyan országból származik jövedelmünk, amellyel hazánknak nincs hatályos adóegyezménye.

Adózási szempontból a másik probléma, hogy Magyarországot ezentúl az Egyesült Államok hasonlóan kezelheti, mint egy offshore helyszínt, ugyanis az országok kedvezőbb adóügyi megítélése rendszerint az adóegyezmény fennállásához is kötődik. Ez akár odáig is vezethet, hogy az itt működő amerikai érdekeltségű cégek profitját úgy adóztatja meg az Egyesült Államok, mintha náluk végeznék a tevékenységüket.

Politikai szálak

Lapunk megkereste Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, hogy segítsen kontextusba helyezni, mi vezethetett ahhoz, hogy végül az amerikai fél felmondta ezt az évtizedes egyezményt. Szerinte a mostani csörte a globális minimumadó kapcsán azt mutatja, hogy „a magyar kormány multikhoz való hozzáállása nem következetes, illetve azt hazai belpolitikai érdekek alakítják”. Hiszen szerinte a kormányzat részéről 2010 és 2013 között erőteljes volt a multinacionális cégek kritikája.

Mégis „egy idő után a kormányzati kommunikációban elhalt a bankok és a multik kritizálása, és egészen mostanáig az Orbán-kormány sok milliárd forintos értékben adott egyedi támogatásokat, kedvezményeket jó néhány külföldi tulajdonú cégnek, amelyeket a kormány termelő ágazatnak tekintett”. A politikai elemző úgy látja, hogy a globális minimumadó jelenlegi elutasításával a kormány az országban befektető nagyobb külföldi cégeket is védi, ami nem éppen koherens a korábbi multiostorozással.

A kormány nem csinál abból titkot, hogy a globális minimumadó elutasításával meg kívánja őrizni Magyarország adóelőnyét a nyugati országokkal szemben. Ezt a törekvést a nyugati kormányok, köztük az amerikai adminisztráció nem veszi jó néven

– fogalmazott lapunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző.

Szerinte a kétoldalú egyezmények felmondása – főleg, ha ez egyoldalúan történik – a két részes állam közötti feszültségre, továbbá a feszültségek növekedésére utal. A politikai elemző szerint Donald Trump volt amerikai elnök távozása óta az amerikai–magyar politikai kapcsolatok megromlottak, a felmondás ennek is a tünete.

A felmondás módját, határidejét az adott nemzetközi egyezmény szabályozza. Ez az amerikai–magyar 1979-es adózási egyezményre is igaz, ami hat hónapos határidővel lehetőséget ad a szerződő feleknek az egyezmény felmondására. Ha nem lesz végül semmilyen bilaterális adóegyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között, az példa nélküli és bizonytalan helyzeteket eredményez majd mindkét ország befektetőinek.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály pénzügyminiszterrel egyeztet a költségvetésről, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról a PM épületében 2020. május 11-én. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)