Itt az Index kalkulátora: számolja ki, hogyan változik a rezsije

rezsi kalkulator.png
2022.07.22. 11:45
A kormány múlt héten bejelentette, hogy hozzányúl a rezsicsökkentés 2013 óta fennálló rendszeréhez, a héten pedig a Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet a részletszabályokkal. Rengeteg szám és számítás kering a világhálón, ezért kalkulátort készítettünk, amellyel könnyedén kiszámolhatja, hogyan fog változni a rezsije. Az egyedi kalkuláción túl a gyakran felmerülő, legégetőbb kérdésekre pedig Kovács Levente, az EY energiapiaci szakértője válaszol.
Index rezsikalkulátor

Áramszámla kalkuláció

Az Ön havi/éves áramfogyasztása (A tarifa)

normál áram

  • kwh/hó
  • kwh/év

Az Ön havi/éves áramfogyasztása (B tarifa)

éjszakai áram külön mérőóra szerint

  • kwh/hó
  • kwh/év

Az Ön havi/éves áramfogyasztása (H tarifa)

hőszivattyú és egyéb megújuló energiát használó berendezések áramfogyasztása

  • kwh/hó
  • kwh/év

Áramszámla kalkuláció eredménye

Az Ön által megadott várható éves fogyasztás mérték:

A tarifa: kwh/hó kwh/év
B tarifa: kwh/hó kwh/év
H tarifa: kwh/hó kwh/év

Ön várhatóan a 2022. aug.1 után érvényes energiaárak alapján Ft/hó, Ft/év villanyszámlát fizet majd, a korábbi Ft/év összeg helyett*

A havi kiadásokban ez Ft többletköltséget jelent.

* A kalkuláció a 2022. 07. 21-én megjelent közlöny alapján készült. Nem veszi figyelembe, hogy az egyes szolgáltatók energiadíjai kismértékben eltérnek egymástól. A kalkuláció végeredménye tájékoztató jellegű és a lakossági fogyasztókra értendő, továbbá magában foglalja a rendszerhasználati díjat és az áfát is.

Gázszámla kalkuláció

Az Ön havi/éves gázfogyasztása

  • m3/hó
  • m3/év

Ön által igénybevehető kedvezmények köre.
Ön jogosult-e az alábbi kedvezményekre?

  • Nagycsaládos kedvezmény

    3 vagy több gyerek esetén érvényesíthető

  • gyerek

Gázszámla kalkuláció eredménye

Az Ön által megadott várható éves fogyasztás mérték:

m3/hó m3/év

Ön várhatóan a 2022. aug.1 után érvényes energiaárak alapján Ft/hó, Ft/év gázszámlát fizet majd, a korábbi Ft/év összeg helyett*

A havi kiadásokban ez Ft többletköltséget jelent.

* A kalkuláció a 2022. 07. 21-én megjelent közlöny alapján készült. Nem veszi figyelembe, hogy az egyes szolgáltatók energiadíjai kismértékben eltérnek egymástól. A kalkuláció végeredménye tájékoztató jellegű és a lakossági fogyasztókra értendő, továbbá magában foglalja a rendszerhasználati díjat és az áfát is.

Bemutatná a különböző kategóriákat az áramfogyasztással kapcsolatosan?

Ezek mind alapvetően lakossági fogyasztóknak kialakított áramtarifák. A tarifákhoz kapcsolódó díjak szorosan kapcsolódnak a hozzájuk tartozó fogyasztók jellegéhez és így a mérőórákhoz is, amivel a fogyasztás elszámolása történik. Az A1 az egy zónaidős tarifa – mindennap minden időszakában ugyanazt a fajlagos díjat fizeti a fogyasztó.

A legtöbb mérőóra itthon az A1-ben működik, ezek a „leolvasós” mérőórák.

Az A2 annyiban különbözik az előzőtől, hogy van egy völgyidőszak, az éjszakai órák, amelynek a fogyasztását külön méri és tárolja mérőóra. Erre az időszakra fajlagosan alacsonyabb díjat alkalmaznak. Tehát arra ösztönöz, hogy a fogyasztását éjszakára időzítse a fogyasztó. Ez tipikusan a villanyautók otthoni éjszakai töltésére lett kitalálva. Ez az országos rendszer szempontjából azért fontos, mert éjszaka jellemzően jóval kisebb az országos áramfelhasználás, mint nappal, kisebb a pillanatnyi kereslet az áram iránt. 

A H tarifa: nemcsak villamos energiát lehet termelni otthon, de fűteni is lehet megújuló energiával. A megújuló forrásból kiépített fűtési rendszerek (pl. hőszivattyúk) esetén a hőellátást biztosító berendezések működését közvetlenül szolgáló készülékek áramellátását lehet ilyen tarifára kapcsolni. Hasonlóan a B tarifához, a H tarifára csatlakoztatott berendezések csak külön erre a célra kialakított, nem leválasztható áramkörre kapcsolhatók.

Az eddigi ismereteink szerint kik a kedvezményezettek?

A rezsicsökkentés néven futó koncepció kapcsolódik a lakossági fókuszú energiaellátáshoz. A rezsicsökkentés egy közel 10 éve érvényben lévő szabályozáscsomag, ahol a földgáz és a villamos energia árát a szabályozó lecövekelte egy alacsony, nyomott áron a lakossági szegmens számára, a különbséget – ami az energia részét illeti – a szolgáltatóknak eleinte maguknak kellett kigazdálkodniuk. A piaci tulajdonviszonyok úgy változtak az elmúlt években, hogy ennek a költségét végül az állami energiavállalat gazdálkodta ki.

A villamos energia és a földgáz piaci termék, amelynek az ára alapvetően külföldi piacokon alakul ki. Külön igaz ez a földgázra, ahol a fogyasztásunk nagyjából 90 százalékát importáljuk. Ezek az árak az elmúlt 6-9 hónapban a koronavírus-járvány vége és később a háború miatt meredeken emelkedni kezdtek. Jelenleg a gázmolekula nemzetközi ára majdnem tízszerese a rezsicsökkentéskor, közel 10 éve bevezetett értéknek. Ez azért gond, mert az (állami) energiakereskedő megveszi a gázt külföldön piaci áron, majd a lakossági szegmensnek tizedáron továbbadja. A veszteséget pedig mindannyiunknak, azaz a költségvetésnek kellene állnia. Ez – főleg a földgáz miatt – több 100 milliárd forintra rúg.

Ez nemcsak költségvetési szempontból nehezen fenntartható, hanem igazságtalan, káros is, hiszen nincsen ösztönző számunkra, hogy – jelenlegi – értékének megfelelően bánjunk a gázzal, takarékoskodjunk vele, pedig kellene.

Más országok példája azt mutatja, hogy ahol a lakossági szegmensre ráengedték a piaci árakat, ott negyedével, harmadával is csökkent a fogyasztás. Arra számítok, hogy a mostani intézkedésekkel az országos szintű gázfogyasztás összességében akár 10 százalékkal is csökkenhet. Ez nagyban javítja az ország fizetési mérlegét a külfölddel szemben, és mérsékli az ellátásbiztonsági kockázatokat. Nem utolsósorban pedig az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti.

Lényegében az országos átlag fogyasztásának szintjéig minden kedvezményezett lakossági fogyasztó megkapja a nyomott árat.

A mostani, új szabályozás alapvetően egy jó kompromisszum aközött, hogy megvédjék a lakosságot az elszabadult energiaáraktól, de egyben legyen ösztönző arra, hogy a túlzott fogyasztást megszüntessék vagy kizöldítsék a fogyasztók.

Kik jártak most rosszul? Illetve kik jártak most jól?

Aki az utóbbi időben megújuló energiával való ellátás felé terelte az otthonát, illetve aki figyelt az energiahatékonyságra, az most jól járt, hiszen ők jó eséllyel most nem éreznek semmi negatív hatást, mert az átlag alatt maradnak. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a megújuló energiák felhasználása lakossági szinten is. Sokan telepítettek hőszivattyút, napelemet. Ezek megújuló, ráadásul helyben megtermelt energiával működő eszközök, és külön mérőórákkal szerelt technológiák. Ennek fontosságát a jogalkotó is elismerte azzal, hogy mérőóránként határozta meg a fogyasztási küszöböket.

Aki az átlag fölött fogyaszt – pazarló az energetikai rendszerük vagy nagy az ingatlanuk –, az most rosszul jár.

Nekik lényegesen többet kell mostantól fizetni az áramért és a gázért, de csak az átlag fölötti energiamennyiségre. Különösen a gázfogyasztásban pazarlóknak – akik nem nagycsaládosok – kell többet fizetniük. De nagyon fontos, hogy a rezsicsökkentés racionalizálásával létrejött egy ösztönző, hogy mérsékeljék a fogyasztásukat az emberek.

Magyarország épületállományának közel fele a legrosszabb vagy majdnem legutolsó energiahatékonysági kategóriába (EE, FF) esik. Ezek felújításával ingatlanonként közel 50 százalék primer energiamegtakarítás érhető el. Akinek azért nagy a fogyasztása, mert nem valósított meg korszerűsítést, az most ezek megvalósításával az átlag fölötti fogyasztási szintjét megspórolhatja. Az ilyen energetikai korszerűsítések jellemzően néhány millió forintból megvalósíthatóak, és a mostani energiadíjak mellett 3-6 év alatt megtérülnek.

Amire számítok, hogy fel fog pörögni a napelem-, hőszivattyú-telepítésekre és épületenergetikai korszerűsítésre vonatkozó lakossági kereslet pillanatokon belül. Egyébként ez konjunkturális szempontból pozitív, hiszen ezekben magas az élőmunka és az itthon előállítható alapanyag aránya. Azt valószínűsítem, hogy ezek finanszírozására létre fognak jönni különféle banki termékek is.

Miként kezeli a most kihirdetett rendszer, ha valaki több áramot használ, mint gázt?

Aki például a fűtésére nem használ gázt, az jó eséllyel megújuló technológiát vagy villanybojlert használ. Ezekre pedig egyenként érvényes a villanyküszöbérték. Számításaink szerint az ilyen fogyasztók legnagyobb része, 90 százaléka nem fogja elérni a küszöböt villanyban, és nem fognak sokat érezni a mostani változásokból.

Miként kezeli a rendszer az előre fizető, átalánydíjas fogyasztókat?

A mérési hely az alapvető fókusza a szabályozásnak. Az előre fizetős mérők jó része vélhetően 2500 kWh alatt fogyaszt, akárcsak az átalánydíjas fogyasztók.

A most bejelentett számok értelmében valójában mennyivel segíti az állam a fogyasztókat? A tényleges piaci árhoz viszonyítva jelentősek maradtak a kedvezmények?

Mivel villanyban és gázban is az átlagfogyasztás szintjéig mindenki jóval a nemzetközi és hazai versenypiaci ár alatt fizet, ezért az átlag szintjéig mindenki kedvezményezett. Ha a küszöbérték-fogyasztásoknál megszámolom, hogy mennyi lenne a teljes piaci ár, az átlagfogyasztó szintjére is körülbelül 2 milliós extra költség keletkezne.

Hogyan készüljenek a fogyasztók, ezek az árak a közeljövőben meg fognak változni?

Ezen árszintek, amiket most látunk a nemzetközi és hazai energetikai piacokon, technológiai oldalról nem indokolhatók. Ezen szinteket az energiahordozók kínálatának vélt, illetve részben megtörtént csökkenése okozza. Amennyiben ezek az okok eltűnnek, a piacok is megnyugodnak, és az árak mérséklődhetnek. De előfordulhat, hogy a magas árak éveken túli időtávon is fennmaradhatnak, ezért én mindenkinek azt ajánlom, hogy „művelje a kertjét”, és a saját lakóingatlana energiahatékonyságára és zöldítésére fordítsa az energiáit. Ezek a jelen helyzetben magas megtérülésű otthonfelújítások, amelyekkel a környezetnek is jót tesznek.

(Borítókép: Index)



  • Tippek
  • Személyi kölcsön