21:00, June 14.
Németország 0
Skócia 0

Az albérletpiac új varázsszava a rezsivédett lakás

BP-1858
2022.07.29. 05:54
A felvételi ponthatárok kihirdetése után szokás szerint megugrott a kereslet az egyetemvárosok kiadó lakásai iránt. A frissen felvételt nyert hallgatóknak nincs könnyű dolga: amellett, hogy a bérleti díjak 2021-hez képest 25 százalékkal emelkedtek, a fiataloknak olyan lakást kell megcsípni, ahol a fogyasztás átlag alatti, máskülönben a rezsi is zsebbenyúlós lesz.

Mint arról korábban beszámoltunk, múlt héten kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Most, hogy a fiatalok már tudják, mely egyetemre nyertek felvételt, indulhat a lakhatás megoldása, ami idén is komoly kihívást jelent a még keresettel nem rendelkező gólyáknak. Miután a kollégiumi férőhelyek száma rendkívül alacsony hazánkban, az elszabadult ingatlanárak pedig csak nagyon kevesek számára teszik lehetővé a lakásvásárlást, a legtöbben az albérletkeresés mellett döntenek.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője az Index megkeresésére elmondta: az albérletpiacon a nyár második felében jellemzően 30-40 százalékkal ugrik meg a kereslet, és ilyenkor a kínálat is nő, hiszen a tulajdonosok is tudják, hogy ebben az időszakban éri meg a leginkább új hirdetést feladni.

„Fontos látni, hogy ezekben a hetekben nemcsak a családi fészekből kirepülő, az egyetemekre frissen felvételt nyert hallgatók pásztázzák a kiadó lakásokat, hanem azok is, akik már évek óta albérletben élnek, a jellemzően egy évre megkötött szerződések ugyanis ilyenkor járnak le, és sokan kíváncsiak, hogy vajon találnak-e a mostaninál szebb, jobb elhelyezkedésű, esetleg olcsóbb lakást” – árulta el az Indexnek Balogh László.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Danóczy Balázs, a rentingo.com alapítója is, mint mondta, a csúcsidőszak augusztustól szeptember közepéig tart, addig is sok fiatal azt próbálja kideríteni, hogy van-e esélye kollégiumba bekerülni.

Ha nem, akkor marad az albérlet, amit nem árt időben lefoglalni, a legjobb ár-érték arányú lakásokat ugyanis hamar elkapkodják, a közelmúltban meghirdetett energiavészhelyzet miatt ráadásul számos, a rezsivel összefüggő szempont felértékelődött. A hirdetésekben az új varázsszó a »rezsivédett lakás« lett, ami alatt a távfűtéses ingatlanokat értik, ott ugyanis maradnak a korábbi árak

– hangsúlyozta lapunknak a rentingo.com alapítója. Kiemelte, hogy emellett várhatóan a kisebb lakások is felértékelődnek, azokban ugyanis az energiafelhasználás nagyobb eséllyel átlagfogyasztás alatti, míg a nagyobb lakások rezsije akkor is nő, ha abban csak egy szobát bérelünk. Ebből következik, hogy azok a hallgatók, akik korábban épp anyagi megfontolásból másokkal is összebútoroztak, most rosszabbul járhatnak.

„Nő az összköltség, ami bár a bérlőt terheli, a tulajdonos sem jár jól, hiszen a plusz pénz nem az ő zsebében landol. Ebben a helyzetben emelni is nehezebb lesz, vagyis a rezsicsökkentés csökkentése a bérleti díjak növekedését is fékezheti” – mutatott rá Danóczy Balázs.

rezsicsökkentés átalakulása Balogh László szerint is új helyzetet teremtett, amit a bérlők többféleképpen kezelhetnek:

  • Hangsúlyosabb szerepet kaphat a kaució, ami szükség szerint a rezsitartozásokat tudja fedezni.
  • Ha a bérlő rendelkezik megfelelő egzisztenciával, és megbízható, akkor a tulajdonos a bérlő nevére írathatja a mérőórát. Látni kell azonban, hogy ha a bérlő mégis elmarad a fizetéssel, akkor a tulajdonost fogják „elővenni”.
  • Harmadik lehetőségként beruházhatnak a tulajdonosok előrefizetős mérőre, aminek a működése leginkább a feltöltőkártyás mobiltelefonokéhoz hasonlít: ha lefogy az előre befizetett összeg, akkor a szolgáltatás megszűnik, és csak akkor indul újra, ha azt ismét feltöltötték. Ez a megoldás tisztább helyzetet teremthet, ily módon a viták és a magas számlák is könnyebben elkerülhetők.

Az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője úgy véli, hogy az albérletet kereső egyetemistáknak érdemes az összképet nézni, a bérleti díj ugyanis csak a lakhatásra szánt összeg egy része.

„Az alacsony bérleti díj nem jelent mindent, elképzelhető ugyanis, hogy az ár azért olyan kedvező, mert a lakás elavult, ami sok esetben magas rezsivel jár együtt. Ezzel szemben egy drágábban kivehető, ám energetikailag jól felszerelt, korszerű lakás amellett, hogy jobb életminőséget biztosít, a végén összességében még kedvezőbb is lehet” – mutatott rá Balogh László.

A szakértők egybehangzó jelzése szerint a fiatalok akkor sem lennének könnyű helyzetben, ha a rezsiárak nem emelkednének. Ennek oka, hogy a bérleti díjak nagyjából 25 százalékot emelkedtek 2021-hez képest, igaz, azt megelőzően a koronavírus-járvány miatt egy drasztikus csökkenés ment végbe.

A Duna House korábban közleményben hívta fel a figyelmet, hogy záródik az árolló a fővárosi és a vidéki egyetemvárosok között, egyes vidéki településeken az áremelkedés mértéke meghaladta a budapesti lakásokét, ám azok még így is drágábbak, mint az ország keleti vagy nyugati részén található albérletek.

Gyűjtésük szerint az egyetemvárosokban az átlagos havi albérleti díjak a következőképp alakulnak:

  • Budapest: 170 ezer–185 ezer Ft
  • Győr: 155 ezer Ft
  • Veszprém: 150 ezer Ft
  • Debrecen: 140 ezer Ft
  • Szeged: 130 ezer Ft
  • Pécs, Kecskemét: 120 ezer Ft
  • Miskolc: 105 ezer Ft
  • Kaposvár: 90 ezer Ft

A Duna House szerint ilyen árak mellett különösen gyorsnak kell lenni, a kedvezőbb bérleti díjú, ám jó állapotú lakásokat ugyanis hamar kiveszik, így a frissen felvételt nyert hallgatók egy jelentős része kénytelen lesz kompromisszumot kötni.

(Borítókép:  Bodnár Patrícia / Index)