2024. július 14. 21:00 ÉLŐ
Spanyolország 1
Anglia 0

Mélyülő társadalmi gondok, a szegények szegényebbek lettek

GettyImages-1242219123
2022.08.07. 16:36
Sohasem volt jó szegénynek lenni, de eddig a világjárvánnyal közvetlenül még nem hozták összefüggésbe, hogy nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Ráadásul a gazdagabb gazdaságokról általánosságban elmondható, hogy 2020-ban nagyobb mértékben csökkent az egy főre jutó GDP, mint sok más szegény országban. A fejlett országokban a gazdaságélénkítő csomagokkal azonban a járvány alatt is jobban meg tudták védeni a további elszegényedéstől a szegényeket.

Ahogy a világjárvány kirobbant és kiteljesedett, a globális egyenlőtlenségre gyakorolt hatásai folyamatosan változtak. Erre talán a legjobb példa, hogy a gazdagabb országok jobban és gyorsabban hozzáférhettek a vakcinákhoz, mint a szegényebb társadalmak. Az is nyilvánvaló, hogy tovább és hatékonyabban fenn tudták tartani a támogató és fellendülést elősegítő programokat. Emiatt a világjárvány hatása az országok közötti egyenlőtlenségek növekedésével járt:

egyes mérések szerint ez visszatért a 2010-es évek szintjére.

Az Economist számítása szerint ez végül odáig jutott, hogy a globális egyenlőtlenség 1990 körül kezdődő csökkenése a végéhez érkezett. A gazdagok és szegények közötti különbségek valószínűleg tovább fognak nőni, mivel a szegény országoknak tovább tart a járványból történő gazdasági kilábalás. Ezeket a folyamatokat fejelte meg a februárban kirobbant orosz–ukrán háború. A szakértők szerint ennek hatására a szegényebb társadalmakban tömeges éhezés is kialakulhat.

Minden csak nézőpont kérdése

A kutatók az egyenlőtlenséget kétféleképpen szokták mérni: az egyik az országon belüli különbségeket nézi, a másik pedig az országok közötti különbségeket vizsgálja. Az 1980-as évektől a 2000-es évekig a legtöbb országon belül fokozódott az egyenlőtlenség, a gazdagok még gazdagabbak lettek.

Az országok közötti dinamika viszont máshogyan alakult. Ennek elsődleges oka, hogy egy szegényebb ország gyorsabban növekedhet, mint egy gazdagabb. Ráadásul az olyan hatalmas országok, mint Kína és India, ebben a tekintetben különösen jól teljesítettek. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a fent említett húsz évet, akkor abban az időszakban a társadalmak közötti egyenlőtlenségek a világgazdaságban végbement változások hatására csökkentek.

A világjárványt megelőző évtizedben viszont történt valami a globális egyenlőtlenségben. A javulónak látszó tendencia megakadt. Az országokon belüli jövedelemeloszlásban bekövetkezett változások viszont már nem növelték tovább az egyenlőtlenséget. Sőt, a számítások szerint az elmúlt években az országokon belüli változások a globális egyenlőtlenségek nettó csökkenését eredményezték. Ám ez a tendencia az országok közötti jövedelemkülönbségek sokkal kisebb mértékű csökkenése mellett következett be.

A feltörekvők a szegényeken gazdagodnak

A világjárvány idején az említett okokból, tehát a vakcinák és a gazdag országok által könnyebben fenntartható támogatások miatt tovább növekedett az országok közötti szakadék. A Világbank szerint a trend kifejezetten rossz, hiszen a jövedelemcsökkenés a szegényebb országokban aránytalanul nagy mértékben sújtotta a legalsóbb rétegeket. Ennek eredménye pedig az lett, hogy növekedett a gazdag és szegény országok közötti globális egyenlőtlenség.

A fejlődő országok mostanra már gazdasági recesszióval néznek szembe. 

A világjárvány hátráltató hatásai, a súlyos adósságterhek és az orosz–ukrán háború okozta kihívások is visszafogják a gazdasági növekedést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint miközben a feltörekvő országok termelése 2024-ben valószínűleg több mint 5 százalékkal, addig a fejlett gazdaságoké csak kevesebb mint 1 százalékkal fog elmaradni a járvány előtti szintektől. A feltörekvő országoknak az 1980-as évek óta egyre jobban sikerült felzárkózniuk a fejlett országok gazdasági teljesítményéhez, a globális egyenlőtlenségek csökkenésének oroszlánrészét ebben az időszakban Kína és India gyors gazdasági növekedése tette ki.

Kínában az egy főre jutó GDP jelenleg a globális átlagot éri el, India pedig ezt a 2030-as években érheti el. Amint a gazdasági teljesítmény ezekben az országokban átlépi ezt a küszöböt, az a társadalmon belüli egyenlőtlenségek növekedését fogja eredményezni. A világ népességének több mint egyharmadát felölelő két ország gazdagodása kétségtelenül az elmúlt négy évtized egyik nagy gazdasági sikertörténete, ezt a megállapítást a jövedelemeloszlás alsó részén lévők helyzete pedig tökéletesen prezentálja.

(Borítókép: Utcán sétáló emberek 2022. július 31-én Tokióban. Fotó: David Mareuil / Anadolu Agency / Getty Images)