Putyin dróton rángatja az energiaárakat, és ez nem ma kezdődött

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozottan kijelentette, hogy az oroszok fegyverként használják a kimeríthetetlen nyersanyagforrásukat. Az erre válaszul adott nyugati szankciók teljesen megzavarták az uniós energetikai piacokat. A teljes kontextushoz tartozik, hogy 2021 végén már megérkezett a háború előszele. Pontosabban akkor még csak az látszódott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elkezdett valamire felkészülni.

Az Európai Bizottság hivatalos gázpiaci jelentései szerint 2021-ben a Gazprom 137 milliárd köbméter gázt szállított vezetéken keresztül az uniós tagállamoknak. Bár ez hét százalékkal több, mint 2020-ban, ám akkor a koronavírus miatti zárlatok következtében alacsony volt a kereslet. Ha a járvány előtti időszakhoz épest vizsgáljuk, akkor 16 százalékos volt a 2021. évi csökkenés.

A 2021-es alacsonyabb szállítás nagy része az október és december közötti visszaesésnek köszönhető, amikor a Gazprom 24 százalékkal kevesebbet szállított, mint 2020 azonos időszakában. Így már az elmúlt tél előtti bizonytalanságok miatt is soha nem látott árrobbanás volt a piacokon – 2021 év végére már 180 euró/MWh-s rekordszintre emelkedett a gáz ára, ez januárban még csak 15 euró/MWh alatt volt. A Gazprom hagyományosan – évtizedek óta – az EU legnagyobb földgázszállítója, és ez jelentős hatalmat biztosít az oroszoknak arra, hogy a leszállított mennyiségek által könnyen manipulálni tudják az árat. 

Nem most kezdődtek a problémák

• 2021. augusztus 6-án a Gazprom drasztikusan csökkentette a gázszállítást a Jamal gázvezetéken keresztül – ez Fehéroroszországon és Lengyelországon halad át – egy nyugat-szibériai gázfeldolgozó létesítményben keletkezett tűzre hivatkozva. Majd a Gazprom megkezdte az EU-ban lévő föld alatti tárolókban tárolt gáz kivonását, hogy teljesíteni tudja az ügyfeleknek történő szerződéses szállításokat. Ezzel a lépéssel drasztikusan súlyosbította az alacsony tárolási szintekből adódó, már meglévő problémát. 
• 2021. augusztus 16-án a Gazprom az Ukrajna által szeptemberre kínált, rendelkezésre álló kapacitásokat jelentősen mérsékelte, ami a gázárak megugrását okozta.

• 2021. szeptember 10-én az Északi Áramlat 2 gázvezeték teljesen megépült, csak a német szabályozóhatóságokra kellett ezt követően várni, hogy megkezdhesse működését.

• 2021 októbere mozgalmas volt: az elején a Gazprom leállította a gázszállítást Ukrajnán keresztül Magyarországra. Moszkva és Budapest 15 évre szóló szerződést írt alá, és ezt az orosz TurkStream vezetéken keresztül szállítják le. Ezt követően Putyin az európai energiapiacokon tapasztalható „hisztériát és zűrzavart kiegyensúlyozatlan döntések” sorozatának nevezte, ami szerinte az éghajlatváltozás és az energiaátalakítási politika miatt alakult ki. Az uniós gázárak megawattóránként 165 eurós rekordszintre emelkedtek. Másnap a gázárak csökkentek, mert Putyin azt mondta:

A gázellátás növelése lehetséges és szükséges.

Továbbá az orosz elnök az Északi Áramlat 2 gyors német jóváhagyására szólított fel. Majd bejelentette, hogy a hónap derekától csak a hosszú távú ügyfelek kapnak előre megállapodott szállítást csővezetéken keresztül. 

• Október 21-én Putyin nevetségesnek nevezte az Európai Bizottságot, amiért az nem támogatta a hosszú távú gázszállítási szerződéseket, és hozzátette, hogy Oroszország képes lenne leszállítani a szükséges többletgázt, ha a szabályozóhatóságok jóváhagynák az Északi Áramlat 2-t. Majd egy héttel később Putyin utasította a Gazpromot, hogy a tél beállta előtt kezdje meg a szokatlanul alacsony föld alatti tárolók feltöltését az EU-ban. Ez a bejelentés megnyugtatta az energiaárakat.
• 2021. december 16-án a német szabályozóhatóságok bejelentették, hogy az Északi Áramlat 2-t 2022 közepe előtt nem fogják hitelesíteni, majd később – a Jamal vezeték körüli hírek miatt is – a gáz ára rekordmagasra, 180 euró/MWh-ra emelkedett.

2022-ben minden megváltozott

Ahogy azt a Politico összesítette, a Gazprom 2022. január–júliusi előzetes adatai szerint a volt Szovjetunió területén kívüli országokba irányuló export mintegy 35 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest.

Február 21-én Putyin elismert két kelet-ukrajnai szeparatista régiót, és orosz csapatokat vezényelt be a térségbe. Február 22-én Németország erre válaszul leállította az Északi Áramlat 2 adminisztratív tanúsítását. Február 24-én Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A Brent nyersolaj, a globális olaj referenciaértéke 2014 óta először haladta meg a százdolláros hordónkénti árat.

2022 márciusában az amerikai olaj- és gázipari nagyvállalat, az Exxon bejelentette, leállítja az új oroszországi beruházásokat, és kivonul a Szahalin 1 nevű nagy gázprojektből. A gáz ára elérte a 157 euró/MWh szintet. Később a gáz ára rövid időre 345 euró/MWh-ra emelkedett.

Április 26-án a Gazprom leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló szállításokat, mivel a felek nem voltak hajlandók rubelben fizetni. Ezt követően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy minden olyan ügyfél, aki nem hajlandó rubelben fizetni a gázért, a szállítások leállítását kockáztatja.

2022. május 16-án Oroszország leállította a szállításokat Finnországba, amit a nemzetközi szakértők úgy értelmeztek, ez a Kreml válasza Finnország május 12-i NATO-tagsági kérelmére. Öt nappal később a Gazprom lezárta a gázszállításokat a finn Gasumnak, majd teljesen felfüggesztette a gázszállításokat a holland GasTerra cégnek „a rubelben történő fizetés elmulasztása miatt”.

Június 15-én a Gazprom bejelentette, hogy az Északi Áramlaton a kapacitás negyven százalékra fog csökkenni, ezt követően pedig Franciaország és Olaszország is a vártnál kevesebb orosz gázt kap. 

Július 11-én az Északi Áramlat tíznapos éves tervezett karbantartása kezdődött meg. Személyesen Putyin figyelmeztette a világot, hogy a szállítás ismét visszaeshet egy Kanadából származó gázturbina késedelmes visszatérése miatt. Majd július 27-én az Északi Áramlaton keresztül történő szállítás a kapacitás húsz százalékára csökkent – várhatóan ennyi is fog maradni. Putyin a Nyugatot, a Nyugat pedig Putyint okolja a szállítások csökkenése miatt.

A Gazprom szerint a Moszkva elleni nyugati szankciók „lehetetlenné teszik” a Siemens gázturbina visszahozatalát. Olaf Scholz német kancellár a napokban azt válaszolta erre, hogy „semmi sem áll a további gázszállítás útjában”.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács tagjaival 2022. február 21-én Moszkvában. Ezen a napon döntött a kelet-ukrajnai lázadó köztársaságok függetlenségének elismeréséről. Fotó: Alexey Nikolsky / Sputnik / Afp)