Ilyen GDP-adatokra senki nem számított

DSC8817
2022.08.17. 09:07
A vártnál jelentősen jobb adatokat közölt a KSH: negyedéves alapon 1,1 százalékos növekedést mért. Éves összevetésben 6,5 százalékos a növekedés a második negyedévben.

Minden elemző jelentős lassulást várt az idei második negyedévre, csak a mérték volt kérdéses, bár kétségtelen tény, hogy nehéz megítélni a magyar gazdaság valós állapotát részben a statisztikai módszertant torzító árstopok, részben pedig amiatt, hogy a bázis, amivel összevetik az idei adatokat, szintén elég magas volt, tekintve, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalás részben a kormányzati és jegybanki ösztönzőknek köszönhetően extrém, az európai átlagot jóval meghaladó, 17,9 százalékos gyorsulást hozott 2021-ben. Az idei első negyedévben egyébként éves szinten 8,2 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A forint árfolyama mindenesetre nem az optimizmust jelezte, tőzsdenyitást követően az induló 403,9 forintról 406-ig is elszaladt az euróval szemben.

A Központi Statisztikai Hivatal által közreadott első becslés pedig ismét meglepetést okozott: rácáfolva az elemzői várakozásokra, Magyarország bruttó hazai terméke 2022 második negyedévében 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat megegyezett. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal emelkedett.

A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.

2022 első félévében a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A második negyedévi GDP részletes adatait szeptember 1-jén közli a KSH.

A GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindexei

(%)

ÉvI.II.III.IV.I–II.I–III.I–IV.
az előző év azonos időszaka=100,0
2019 105,1 104,6 104,5 104,0 104,9 104,7 104,6
2020 101,8 87,0 95,8 96,8 94,3 94,8 95,3
2021 98,6 117,6 106,5 107,1 107,4 107,1 107,1
2022 108,0 106,5       107,3      

A GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindexei

(%)

ÉvI.II.III.IV.I–II.I–III.I–IV.
az előző év azonos időszaka=100,0
2019 105,1 104,6 104,5 104,0 104,9 104,7 104,6
2020 101,8 87,0 95,8 96,8 94,3 94,8 95,3
2021 98,6 117,6 106,5 107,1 107,4 107,1 107,1
2022 108,0 106,5       107,3      
KSH GDP 2022 2ne
Fotó: KSH

A GDP volumenindexei

(az előző év azonos időszaka = 100,0)

(%)

ÉvKiigazítás nélküli, nyers adatokNaptárhatás kiszűrésével
I.II.III.IV.I–II.I–III.I–IV.I.II.III.IV.I–II.I–III.I–IV.
2019 105,0 104,4 104,7 104,1 104,7 104,7 104,6 105,0 104,7 104,5 104,1 104,8 104,7 104,6
2020 102,2 87,2 95,9 97,3 94,4 94,9 95,5 101,8 87,2 95,9 96,9 94,2 94,8 95,3
2021 98,1 117,8 106,2 107,1 107,6 107,1 107,1 98,5 117,5 106,2 106,9 107,7 107,2 107,1
2022 108,2 106,5       107,3       108,0 106,5       107,2      

A GDP volumenindexei

(az előző év azonos időszaka = 100,0)

(%)

ÉvKiigazítás nélküli, nyers adatokNaptárhatás kiszűrésével
I.II.III.IV.I–II.I–III.I–IV.I.II.III.IV.I–II.I–III.I–IV.
2019 105,0 104,4 104,7 104,1 104,7 104,7 104,6 105,0 104,7 104,5 104,1 104,8 104,7 104,6
2020 102,2 87,2 95,9 97,3 94,4 94,9 95,5 101,8 87,2 95,9 96,9 94,2 94,8 95,3
2021 98,1 117,8 106,2 107,1 107,6 107,1 107,1 98,5 117,5 106,2 106,9 107,7 107,2 107,1
2022 108,2 106,5       107,3       108,0 106,5       107,2      

A második félévre jelentősebb lassulás várható

A lassulás azonban egyértelműen látszik, mivel az előző negyedévi 2,1 százalékos negyedéves növekedéshez képest már csak 1,1 százalékkal bővült a gazdaság növekedése. A trend az infláció, a megfékezése érdekében hozott kamatemelések, a recesszióval kapcsolatos globális aggodalmak, az aszály negatív hatása, valamint a magyar kormány és az EU közti forrásszerzést érintő tárgyalások elhúzódása miatt fokozódhat, és a harmadik negyedévben folytatódhat a gazdaság lassulása. Igaz, ehhez a pandémia miatti magasabb bázisok kikopása is hozzájárul majd. 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője szerint a növekedés a második negyedévben már érezhető negatív hatások ellenére is erős volt. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítja a bank az idei évi 5,7 százalékos éves növekedési prognózisát. A robusztus növekedésnek köszönhetően a hazai GDP növekedése az első félévben az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás.

A hazai GDP mintegy 7,2 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet – emelte ki Suppan Gergely. 

A következő negyedévekre azonban már érdemi lassulást vár. Ezt részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai okozzák.

Alapesetben nem számítunk technikai recesszióra, ami azonban nem zárható ki teljesen

 – közölte Suppan Gergely. Úgy véli, hogy a növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet. Kérdéses az is, hogy az első félévben erőteljesebb belső fogyasztás hogyan alakul, mennyire lassul, a rezsicsökkentés részleges kivezetésének hatására.

Kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, a reálbérek csökkenését eredményezve. A legnagyobb kockázat az orosz olaj- és gázszállítások leállása lenne, de átmeneti megszakadások ellenére erre a hazai importban még nem került sor. Az energiahiány azonban a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél vezethet több ipari ágazat leállásához is, ami igen negatívan érintheti a hazai beszállítókat, vevőket is. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari rendelésállományok, aminek hatására az ipari termelés felülmúlhatja a várakozásokat. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja. A közelmúltban bejelentett igen jelentős méretű beruházások középtávon újra a hazai gazdaság érdemi gyorsulásához vezethetnek, az évtized közepétől a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4 százalékot.

Nagy János, az Erste Bank makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három hónap során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben és az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások dinamikus teljesítményét támogatta.

A kedvező adat mellett előretekintve a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak. A következő negyedévek az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. A megnövekedett energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok fennmaradó, néhol tovább fokozódó feszültségei beárnyékolják az ipari export kilátásait. A megemelkedett szinteken lévő és egyelőre még folyamatosan növekvő infláció, valamit a rezsiköltségek megugrása jelentősen csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik.

Jelenlegi előrejelzésünk a 2022-es éves GDP-növekedésére 5,5 százalék, ugyanakkor az év végére elfogyhat a lendület – közölte Nagy János. Az utóbbi évekre jellemző, erőteljes áthúzódó hatás hiányában és az egyre mérséklődő belső kereslet következtében jövőre 1,5 százalékos növekedést prognosztizálnak jelenleg. E tekintetben felfelé mutató kockázatot jelent a világgazdasági konjunktúra, amennyiben a vártnál gyorsabban tér magához a jelenleg még visszafogott külső kereslet.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. makroelemzője szerint bár a részletes adatokat még nem ismerjük a második negyedéves folymatokról, azért kedvezőek az adatok.

Éves szinten azonban már csak 5 százalékos gazdasági növekedést tart valószínűnek, jövőre pedig 2,5 százalékra visszaeső növekedést prognosztizált az Index megkeresésére.

Szerinte a következő negyedévekben érezhető lassulásban az aszály negatív hatásai mellett a rezsicsökkentés részleges kivezetése és az üzemanyagársapka módosítása miatt megugró inflációnak is komoly szerepe lesz. A KSH legújabb inflációszámítási módszertani leírása alapján készített számításaik szerint ezek már az augusztusi fogyasztói árindexet is jelentősen befolyásolják: a rezsinövelés 3 százalékkal, a cégautók kizárása a hatósági áras üzemanyagkereskedelemből pedig 0,8 százalékkal. A jelenlegi üzemanyagárak alapján készített prognózisuk szerint ha októberben teljesen kivezetik az utóbbit, akkor annak plusz 1,5-2 százalékos inflációnövelő hatása lehet.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a friss GDP alapján úgy értékelte, hogy a vállalkozások egyelőre tudtak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb külső körülményekhez, azon belül is elsősorban a háború gazdasági hatásaihoz. Ugyanakkor a következő időszakban a gazdasági növekedés lassulhat, amiben a háború mellett az emelkedő energiaárak, a gyenge termés és a gyengülő forintárfolyam miatt gyorsuló infláció játszik leginkább szerepet. Az év egészét tekintve szerinte a gazdasági növekedés még így is kedvezően, 6 százalék körül alakulhat Regős Gábor előrejelzése szerint.

A forint egyelőre nem reagált jól

A vártnál jobb GDP-adat azonban egyelőre nem hatotta meg a befektetőket a romló nemzetközi hangulat mellett: 9:42-re már 407,3 forintra gyengült az euróval szemben. A dollár esetében pedig hasonló gyengülő trend érvényesül nyitás óta: 397,3 forintról egészen 401,4 forintig szaladt el az árfolyam. A svájci frankkal szemben ismét elérte a tegnap napközbeni csúcsot az árfolyam, benézett 422 forint fölé. 

Délelőtt 10 után azonban minden jelentősebb deviza esetében erősödés kezdődött, erről és a gyengülés lehetséges okairól itt írtunk bővebben

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit/Index)