Bige László: Hetek óta áll a Nitrogénművek, robbanhat az élelmiszer-infláció

BJASZ20210713007
2022.09.06. 13:04 Módosítva: 2022.09.06. 13:05
Akárcsak az uniós gyárak 70 százaléka, a magas földgázárak miatt nem tudnak megfizethető árú terméket előállítani. Olcsó műtrágyára a várható európai hiány miatt nincs esély, és ez jövőre is drága élelmiszert jelent. „Az energiaválság nemcsak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent” – mondta az Indexnek Bige László.

Miközben az ukrajnai orosz invázió miatt hozott európai szankciókra válaszul folyamatosan csökkent az Európába továbbított orosz földgáz mennyisége, a végén már naponta lökve új történelmi csúcsokra a tőzsdei határidős árakat, már nemcsak az aszály sújtotta, jövedelemhiánytól szenvedő gazdák aggódnak a műtrágyaellátás és a várható árak miatt, hanem maguk a gyártók, sőt a várható éhínség nyomán fellépő politikai instabilitási és migrációs problémák miatt már a politikusok és az ENSZ is. Az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége augusztus eleji állásfoglalásában arra hívta fel az európai politikusok figyelmét, hogy az élelmiszer-előállítás hosszú távú biztosítása érdekében garantálják, hogy az ágazat lehetőség szerint továbbra is hozzáférjen a közösség területére érkező földgázhoz, még akkor is, ha ellátási problémák miatt valamilyen szinten korlátozni kell az ipari felhasználást.

Emellett további jelentős támogatást sürgettek, nemcsak az egekbe szökő földgáz árak miatt leálló műtrágyagyártók, hanem a farmerek számára is. És nem csupán idén, de jövőre is. Valamint azt is szorgalmazta az érdekképviselet, hogy az orosz gáztól és egyéb nyersanyagoktól való függetlenedést egyértelmű és világos szankciós jogszabályok és menetrendek mellett hajtsák végre az uniós tagállamok.

Ugyanis az elszálló gázárak miatt csak júliusban 10 európai gyár állította le vagy korlátozta termelését, mondván, kigazdálkodhatatlan a végtermék ára a vevőik számára. Ez a Bloombergnek nyilatkozó iparági elemző szerint legkevesebb 25 százalékos kapacitáscsökkenést jelent, és a helyzet csak rosszabb lesz, mivel az olyan óriáscégek, mint a Yara International, a K+S AG, a Borealis AG és a Fertiglobe is további leállásokra figyelmeztettek, ha a földgáz ára tovább emelkedik.

Ez egyébként még az előtt volt, hogy a Gazprom bejelentette volna, augusztus végén három napra leállítja az Északi Áramlat 1-en a gáz továbbítását, majd szeptember elején azt, hogy lényegében az európai szankciók feloldásáig nem is indítják újra a szállításokat. A hírre szeptember ötödikén reagáltak először az irányadó holland TTF-gáztőzsdén a piaci szereplők: noha nagy kilengésekkel zajlott a kereskedés, és a délelőtt folyamán 280 euró/MWh-s határidős kontraktus is született, a nap végére „csak” 12-15 százalék körüli pluszban, 240-250 euró/MWh körüli árszinten állapodott meg az októberi szállításra szóló ár. Igaz, az amerikai tőzsdei szünnap miatt az ottani kereskedők csak keddtől tudják lereagálni a fejleményeket, ami ismét jelentősen befolyásolhatja az árakat, és ezen keresztül gyakorlatilag a teljes európai ipar működését.

Magyarországon is leállt a műtrágyagyártás

Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet

– mondta az Index megkeresésére Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. Szavai szerint 10 év átlagában az üzem havi földgázköltsége 5–20 millió euró között változott, ez 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba, holott az elmúlt napok 650–800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek. Ahhoz képest mindenképp, hogy 2021 tavaszán ez még 45 euró volt megawattóránként. Példaként említette, hogy

a megawattóránként 300 eurós földgázból – durva becslés szerint – tonnánként 1300–1500 eurós nitrogénműtrágyát lehet előállítani,

ha az összes költséget figyelembe veszi a gyártó. Ez 405 eurós forintárfolyammal számolva 526 500–607 500 forintos tonnánkénti árat feltételez, amit aligha fizetne meg az évszázad aszálya miatt becslések szerint 800–1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő növénytermesztő ágazat. 

Hozzátette, hogy a pétfürdői, 450 millió euróból nemrég korszerűsített gyár leállítására, és az ismételten előrehozott karbantartásra – idén egyszer, a tavasszal átmenetileg már szünetelt a gyártás – azután került sor, hogy az őszi mezőgazdasági szezonkezdetre a raktáraikat feltöltötték a különféle összetételű nitrogénműtrágyákból. Elmondása szerint a gyár korszerűsítése tette lehetővé azt is, hogy a többi üzemhez képest eddig üzemeljenek, és komoly szerepe lesz abban is, hogy a kétszeri leállás ellenére is jó évük legyen, és eredménnyel zárják 2022-t. 

Továbbra a belföldi piac ellátása az elsődleges számunkra, holott akkora az európai kereslet, hogy export esetén egy nap alatt el lehetne adni a teljes raktárkészletet 

– mondta Bige László. Ugyan az év során folyamatos volt a magyar piacot nagyjából 60 százalékban kiszolgáló gyár belföldi értékesítése, azonban ez elmaradt a korábbi évek mennyiségétől. Tapasztalataik szerint a gazdák most kezdik igazán belátni, hogy egyáltalán nem lesz olcsóbb a műtrágya, nem érdemes továbbra is kivárni a vásárlásokkal. Bige László szerint a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel a terméshozamok biztosításához szükségesnek látják ezt. „Legfeljebb kevesebbet juttatnak ki hektáronként a megszokott mennyiségeknél. A nitrogénműtrágyák elhagyásával ugyanis borítékolható a hozam- és bevételcsökkenés is” – tette hozzá. 

Óriási lesz a műtrágyahiány Európában

Elmondása szerint a teljes uniós műtrágya-előállítás átlagosan évi 45 millió tonna, az elmúlt hetekben, hónapokban – de van olyan európai üzem, amely egész évben állt – kieső gyártási kapacitásokat azonban még ha lenne is megfizethető árú földgáz, már akkor sem tudja pótolni a mezőgazdaság szükségleteihez képest időben az ipar. A kalászos gabonák őszi fejtrágyázása például többnyire október végén, novemberben esedékes. Lengyelországban mind az öt gyár szünetelteti a termelését: ez havi félmillió tonnás kiesést jelent, a Nitrogénművek leállása 120 ezer tonnás mínusz egy hónapban, és nagyságrendileg ekkora hiányt jelent a marosvásárhelyi vagy a horvát gyár pihenőre küldése is.

Azt is illúziónak tartja, hogy az uniós igények esetleg direkt orosz importból kielégíthetőek, szerinte legfeljebb 7 millió tonna műtrágya hozható be reálisan Oroszországból, már ha nem vet ki arra is exportvámot, majd később exportkorlátozást a saját mezőgazdasága védelmében az orosz kormány. „Arról nem is beszélve, hogy még ha újra is indulnak az üzemek, jelenleg olyan szinten terheli az ukrán gabonaexport a logisztikai hálózatokat, hogy a közúton kívül nincs más fizikailag is elérhető szállítási megoldás: a vasúti kocsit lehetetlen most szerezni, ahogyan dunai szállításhoz sem lehet kikötői kapacitást bérelni Constancában” – említett egy újabb nehézséget Bige László. A hiány pedig újabb termékár-emelkedéshez vezet az uniós piacokon, aminek hatása a takarmánygyártástól kezdve az állattenyésztésen és az élelmiszeriparon át előbb-utóbb elér a fogyasztókig is. 

Az energiaválság nem csak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent

– mondta Bige László. Úgy fogalmazott, hogy az eddigi infláció még csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik. Év végére a lakosság pénztárcáján és a munkahelyeken is érződik majd a krízis, a következmények pedig sokkal súlyosabbak is lehetnek, ha az oroszok tényleg elzárják télre a gázcsapokat. 

(Borítókép: A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. Fotó: Jászai Csaba / MTI)