2024. június 15. 15:00
Magyarország 1
Svájc 3
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00 ÉLŐ
Spanyolország 0
Horvátország 0
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Őrületes infláció közeledik, de a forint akár még erősödhet is

DMARC20200411015
2022.09.07. 07:12
Egyre magasabb, fél éven belül 20-22 százalék felett tetőző infláció, 2023-ban pedig még az ideinél is nagyobb drágulás várható. Ugyanakkor, ha előbb-utóbb az Európai Unióval sikerül megállapodni, akkor azután fél éven belül az uniós pénzek is megérkezhetnek, és az is biztosnak tűnik, hogy a GDP-növekedés következtében év végére nagyot csökkenhet Magyarország GDP-arányos államadóssága. Az ING Bank vezető elemzője szerint a forint év végére az euróhoz képest akár 380-385 forintos árfolyamig is erősödhet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a forintárfolyamra leginkább a jogállamisági vita kimenetele hathat a közeljövőben. Véleménye szerint a forint nagyot erősödhet, ha megszületik az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodás, de az árfolyam az energiaválság mértékétől is függ. Ha leáll a német, az osztrák és a francia ipar, akkor nagy bajban leszünk. Ha nem lesz Németországban ipari gyártás, akkor hiába akar itt például az Audi korlátozás nélkül gyártani, hiszen nem tudják a végtelenségig felhalmozni a készleteket. Tehát ebben az esetben itthon is leállna, csökkenne a termelés, ez pedig recesszióval is járna, ami forintgyengítő tényező.

Nem lehet elvonatkoztatni az energiaválságtól, mivel ez mindenképpen kockázatot jelent a forintra vonatkozóan. Ha lesz megállapodás az uniós pénzekről és a jogállamisági vitáról, akkor a forint erősödése elsősorban az euróhoz képest vehető némileg biztosra, azonban az amerikai dollárhoz és a svájci frankhoz képest a tartós erősödésnek már kevesebb az esélye. Ennek elsődleges oka, hogyha beüt a válság, akkor a befektetők elsősorban az amerikai dollárt és a svájci frankot fogják vásárolni, tehát ezek a devizák a forinthoz képest vélhetően erősödni fognak.

Az ING Bank vezető elemzője szerint

a Brüsszellel történő megállapodás esetén az euróhoz képest akár a 380-385 forintig is erősödhet a forint árfolyama,

azonban ha mégsem születik meg a megállapodás, akkor nem tudhatjuk, hogy a forint 420, 440 vagy 460 forintos euróárfolyamig fog-e gyengülni. Nagyon komoly ütést vihet be a forintnak, ha ismét negatív hírek érkeznének Brüsszelből.

Virovácz Péter az EU-val történő idei megállapodásra 80 százalék esélyt lát. Magyarország részéről ez igazából egyirányú utca, ez nem kérdés: meg kell állapodni és pont. Arról lehet vitatkozni, hogy ezt a megállapodást vajon politikailag az EU mennyi ideig fogja húzni, mint a rétestésztát, de az ING Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy korrekt hozzáállásra a tárgyalásokat illetően mindkét fél részéről mindenképpen szükség van. A magyar fél részéről az eddigiek alapján úgy látja az elemző, hogy teljesen korrekt a hozzáállás, és alapvetően mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy a megállapodást a következő hónapokban tető alá lehessen hozni.

A gyakorlatban három megállapodásról van szó:

  1. a jogállamisági vita lezárásáról,
  2. a helyreállítási alap tervének elfogadásáról,
  3. a 7 éves költségvetési keretről, a keretmegállapodás aláírásáról.

Ez három párhuzamosan futó történet, de mindennek előfeltétele a jogállamisági vita lezárása. 

Érkezik-e az EU-s pénz?

Az elemző szerint a befektetőket nem az befolyásolja, hogy a pénz mikor folyik be, hanem az a lényeg, hogy hosszabb távon a magyar államnak lesz-e finanszírozási problémája, vagy sem. A forint árfolyamának szempontjából tehát a megállapodás ténye a fontos, és nem az, hogy mikor érkezik a pénz. A lényeg, hogy meglegyen a megállapodás, aláírják a terveket, nem úgy, mint a lengyeleknél, ahol ígéret volt, aztán semmi nem lett a gyakorlatban az egész megegyezésből, mert a varsói kormány nem váltotta be az ígéreteit.

Látni kell a befektetőknek, hogy

  1. változtatnak a vitatott törvényeken,
  2. Ursula von der Leyen aláírja,
  3. az Európai Parlament pedig ratifikálja.

Ha ezek megtörténnek, akkor az erősítheti a forintot. Az első lépéseket már látjuk is. Nem azon fog múlni a dolog, hogy jön-e pénz, vagy nem. Ha jön forrás, az abból a szempontból jelenthet pluszt a forint számára, hogy ha és amennyiben úgy ítéli meg a kormány, a bejövő EU-s forrásokat a devizapiacon forintra váltva lehet keresletet támasztani a forint számára, és ezzel is lehet erősíteni a forintot. Egyébként pedig a befolyó uniós pénzek javítják Magyarország devizatartalékának szintjét, ráadásul az adósbesorolásunk szempontjából is kedvező lenne ez a lépés.

Az elemző úgy látja, hogy óriási forint short pozícióban ülnek a befektetők, és ha egyszer átfordul a forint trendje a másik irányba, akkor a befektetők is lezárhatják ezeket a forint shortokat. Ez komoly forinterősödést okozhatna, akár újra elérhető lehetne a 380 és a 385 forint közötti euróárfolyam is.

Mikor erősödhet a forint?

2023 tavaszán jöhet egy újabb forinterősödési hullám, mellyel az elemző szerint jövőre akár 360-370 forintos euróárfolyam is elképzelhető lenne, de ennek megvalósulásához már gazdaságpolitikai akarat is szükségeltetik. Azon is nagyon sok múlik majd, hogy miként alakul a reálkamat-környezet, tehát miként alakul az infláció és ehhez képest a hazai kamatok. Pozitív reálkamat is komolyabban tudná erősíteni a forintot.

Most azonban még mindig negatív a reálkamat, sőt, egyre rosszabb a helyzet, mivel egyre magasabb az infláció, azonban a kamatok ezt nem tudják lekövetni, vagyis idehaza még egy ideig romlik a reálkamathelyzet. A reálkamat szintje a jövő év első felében kezdhet el komolyabban javulni, ahogy az infláció elindul lefelé, ez pedig újabb lökést adhat a forintnak.

Az amerikai dollár egy ideig maradhat paritás alatt az euróval szemben, de év végén paritás körüli helyzet alakulhat ki. Nehezen lehet elképzelni, hogy az euró a dollárnál tartósan erősebb legyen az év hátralévő részében. Átmenetileg akár még a 0,95 dolláros árfolyamot is elérheti az euró jegyzése, de az EKB-nak stabilizálnia kell az euró árfolyamát.

Virovácz Péter hozzátette, hogyha az idei telet sikeresen átvészeljük, akkor ennél is nagyobb problémát kell majd megoldani: valahonnan fel kellene tölteni a következő télre is a gáztározókat. A kérdés az, hogy hogyan és honnan. Az Európai Unió gáztározói a 2023-as télnek vélhetően már nem 80-90 százalékos töltöttséggel mennek neki. Vajon addigra sikerül-e kiépíteni azokat az alternatív forrásokat, amivel elérhető az, hogy ne omoljon össze az európai gazdaság?

Milyen lesz a hazai inflációs helyzet?

Az ING Bank vezető elemzője szerint az idei éves infláció átlagosan 14 százalék lehet, ehhez társul egy nominálisan 20 százalékos GDP-növekedés, ami reálértelemben körülbelül 5 százalékos GDP-növekedést fog jelenteni. Véleménye szerint ennek következtében 2022 végére nagy meglepetést okozhat, hogy milyen mértékben szakad majd be a GDP-arányos államadósság-ráta. Ilyen nominális bővülés mellett  2022 végére ez az arány bőven a kormányzati tervek alatt alakulhat.

Ez nem azért lesz, mert olyan jól sáfárkodott volna a költségvetéssel a kormány, hanem egész egyszerűen olyan nagy mértékben nő a nominális GDP, hogy elinfláljuk az államadósságot. Még mindig nagyon alacsony az államadósságon belül a devizaadósság, ennek ellenére a forint árfolyamának erősödése lenne a kívánatos, hogy ezzel a belső és külső egyensúlyunk (pl. külkereskedelmi mérlegünk egyenlege és folyó fizetési mérlegünk egyenlege) is javulhasson.

Virovácz Péter szerint

a jegybanki alapkamat vélhetően év végén, decemberben 14 százalékon fog tetőzni.

Ahogyan a Fed is elkezdi lassítani a kamatemelési léptéket, így az MNB is eszerint változtathat. A MNB új eszközei hatékonyabbá teszik a monetáris politikát, ami lényegében azt jelenti, hogy egy szeptemberi 75 bázispontos kamatemelés az új eszközökkel karöltve megfelelhet egy korábbi 100 bázispontos emelésnek, tehát ennyivel hatékonyabb lesz a reálgazdasági és a bankközi hatása. Az ING Bank elemzője szeptemberre és októberre 75-75 bázispontos, novemberre 50 bázispontos, míg decemberre 25 bázispontos kamatemelést valószínűsít.

A szakember szerint kockázatot jelenthet, ha a várakozásoknál is magasabb lesz az infláció, hiszen akkor nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul akár egy 14 százalékra emelt jegybanki alapkamat sem, vagy mondjuk, ha az új jegybanki eszközök nem lesznek elég hatásosak, akkor előfordulhat, hogy a kamatemelések folytatódhatnak még 2023 elején is, és 14 százaléknál is magasabb szintre emelés is megvalósulhat. Tehát 2023 elején akár 15 és 16 százalék között is lehet az alapkamat.

Ha a kormány elengedné az üzemanyagársapkát (jelenleg a törvény szerint október 1-jén ér véget, ha nem hosszabbítják meg), akkor az infláció októberben tetőzhetne. Ha viszont fokozatosan engednék el, akkor attól függően alakulhat a csúcs, hogy hány hónap múlva szüntetik meg. Ha pedig tartósan velünk maradna (amire nagyon csekély az esély), akkor az infláció tetőzésének időpontja más külső tényezőkön múlna, és még az sem teljesen biztos, hogy idén következik be. 

A hatósági áras benzinhez egy adalék információ, hogy ilyen magas energiaárak mellett az olaj nagyon sok esetben egy alternatív fűtőanyagként szolgál, többen átálltak gázról olajalapú energiatermelésre, ez pedig magasan tarthatja az olaj árát is. Jelen pillanatban a klímacélok háttérbe szorulnak, mert az lesz a kérdés, hogy lesz-e a választóknál fűtés vagy sem, lesz-e munka vagy sem.

Januárban ugyanis átárazódhat a rezsiköltség, mivel az árak mértékéről negyedévente dönt a kormány. Fontos tudni, hogy amikor az előző áremelést bejelentette a kormány, akkor a jelenlegi piaci árnál nagyjából 50 százalékkal lejjebb volt a piaci gáz- és energiaár, így könnyen lehet, hogy január elsejétől megint áremelés következik. Ez februárban jelenne meg a számlákon, így fennáll annak a lehetősége, hogy csak februárban következik be az igazi inflációs csúcs, de az megjósolhatatlan, hogy hány százalékon. Annyi valószínűsíthető az elemző szerint, hogy idén vagy a jövő év elején az inflációs csúcspont 22 százalék felett lesz.

Az idei átlag 14 százalék, a jövő évi átlag 15,3 százalék lehet. Tehát jövőre még emelkedhet is az infláció. A 2023-as évet könnyen lehet, hogy 22 százalékos inflációval indítjuk, egy számjegyű drágulás pedig csak 2023 utolsó negyedévében lehet. Ez is csak csökkenő gáz-, olaj- és villamosáram-árak mellett valósulhat meg.

(Borítókép:  Mónus Márton/MTI )