Moszkva tárgyalóasztalhoz ült az ENSZ-szel

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, Törökország, Ukrajna és Oroszország július 22-én megállapodott a fekete-tengeri gabona- és műtrágyaexport újraindításáról. António Guterres, az ENSZ portugál főtitkára szerint a megállapodás lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennyij kikötőkből. Guterres akkor a konfliktusok ellenére felszólította Oroszországot és Ukrajnát a megállapodás maradéktalan betartására.

Míg az Egyesült Államok és több más nyugati ország rendre azt hangsúlyozza, hogy a február 24-én kitört háború miatt bevezetett gazdasági szankciók nem érintik az orosz élelmiszerek és műtrágya értékesítését, Oroszország azt állítja, az intézkedések igenis borzasztó hatást gyakorolnak exportjára.

A szerdai, genfi egyeztetésen Rebeca Grynspan, az ENSZ Costa Rica-i kereskedelmi tisztviselője Szergej Verszinyin orosz külügyminiszter-helyettessel tárgyalt a vitás kérdésekről – közölte Stéphane Dujarric, az ENSZ szóvivője.

A megbeszélés nagyon konstruktív volt, és szakmai szinten zajlott. A felek álláspontjai eléggé világosak, de nem megyek bele a részletekbe, hogy miről is beszéltek az asztal körül

– mondta a szóvivő.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azt követelte, hogy minden olyan szankciót függesszenek fel, amely akadályozza az orosz gabona és műtrágya szabad hozzáférését a világpiacon. Szerinte, ha ez elmarad, a Nyugat nem teljesíti az Oroszország és az ENSZ közötti memorandum erre vonatkozó részének végrehajtására tett ígéreteit. Lavrov „mesterségesen eltúlzottnak” nevezte azokat a kijelentéseket, amelyek az ukrajnai orosz fellépést okolják az élelmiszerpiaci nehézségek kialakulásáért.

Putyin újratárgyalná a megállapodást

Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon elmondta: újra kellene tárgyalni az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodást az ukránok fekete-tengeri gabonaexportjáról. Az orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy szerinte Kijev és a nyugati hatalmak a fejlődő országok és Oroszország rovására használja a megállapodást. Szerinte Moszkva mindent megtett az ukrán gabona exportjának biztosítása érdekében, ám az ukrán kikötőkből kifutott 87 hajóból mindössze kettő ment Afrikába, a 2 millió tonna gabonából 67 ezer tonnát szállítottak oda. Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy érdemes lehet korlátozni az ukrajnai gabonaexportot, és kilátásba helyezte, hogy a kérdésről konzultál Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Számos európai ország ma ugyanúgy gyarmatosítóként viselkedik, ahogy azt a korábbi évtizedekben és évszázadokban tette. Ismét becsapták a fejlődő országokat, és ezután is ezt fogják tenni

– mondta Putyin, aki szerint az ukrán gabonának csak a 3 százaléka jutott el a fejlődő világba. Hangsúlyozta, hogy „ezzel a megközelítéssel a világ élelmezési problémáinak mértéke csak növekedni fog, ami példátlan humanitárius katasztrófához” vezethet.

Az oroszok panaszai a mostani egyeztetésen az ENSZ elé kerültek a fekete-tengeri export újraindítását érintő megállapodással kapcsolatban. Utóbbi célja az, hogy enyhítse a globális élelmiszerválságot, amelyet az ENSZ szerint tovább súlyosbított Oroszország ukrajnai háborúja, és több tízmillió embert taszított éhezésbe. Ukrajna és Oroszország egyaránt a világ legnagyobb búzaexportőrei közé tartozik, így égetően fontos lenne megoldást találni a problémákra.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete meglátása szerint az exportügylet kereskedelmi – nem humanitárius – művelet, amelyet a piac vezérel.

Ez a kezdeményezés a világpiaci árak nagykereskedelmi szintű leszorításáról szól

– fogalmazott Stéphane Dujarric.