Nincs egyezség Brüsszelben, „pedig Európa már nem bírja sokáig”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban úgy fogalmazott: „Az energiaárak rekordot rekordra halmoznak. A háztartásokra és a vállalatokra gyakorolt következmények pedig nem fenntarthatók.” Az Európai Bizottság elnöke szerint „ezt a problémát közösen és sürgősen” kell megoldanunk. Augusztus 26-án újabb történelmi csúcsra ért az irányadó TTF holland gázár a megawattóránkénti 340 euróval. Az áram ára Európa két kulcsfontosságú piacán is több mint 25 százalékkal emelkedett ugyanezen a napon: átlépte az 1000 euró/megawattórát.

Ezt követően egy rendkívüli sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen ismeretette öt pontból álló javaslatát. Ebben többek között szerepeltek olyan célok, miszerint hogy kötelező célként csökkenteni kellene a csúcsidőben történő villamosenergia-felhasználást, egyfajta extraprofitadót, valamint az orosz gáz további korlátozását is javasolja. Az utolsó pontnál elképzelhető ársapka alkalmazása is.

Erre azonnal megérkezett az orosz elnöktől a válasz, aki a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon elmondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború miatt hozott nyugati szankciók az egész világot fenyegetik, továbbá az orosz elnök a tervet „teljesen ostobának” minősítette, illetve hangsúlyozta, Oroszország nem fog veszteségesen olajat és gázt szállítani.

Semmit sem szállítunk, se gázt, se olajat, se szenet, semmit! Csak egy dolog marad, hogy mint az orosz mesében, azt mondjuk: Fagyj meg, fagyj meg!

– mondta Vlagyimir Putyin. A cseh elnökség által összehívott rendkívüli pénteki energiaminiszteri tanácsülésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, aki már megérkezése előtt leszögezte: az ülést azért hívták össze, mert „tarthatatlan helyzet kezd kialakulni az európai energiapiacon az energiaellátás tekintetében, Európa súlyos válságának előidézője pedig gyakorlatilag maga Brüsszel, illetve a brüsszeli szankciós döntések”. Majd egy másik bejelentkezésében kifejtette: „Az ársapka egy rejtett energiaszankció. Világosan megmondtuk, energiaszankciókról tárgyalni sem vagyunk hajlandók.”

Mostanra sem született döntés

A pénteki energetikai miniszterek találkozóján nem kapott széles körű támogatást az orosz gázra irányuló ársapka javaslata a Reuters információi szerint, amelyet a Portfolio szemlézett, inkább más irányba mozdul az Európai Unió. A hírek szerint nagy vita volt a gázársapka kérdéséről, de az egyik diplomata azt nyilatkozta, hogy

Szijjártó Péter a tanácskozás után közösségi oldalán bejelentkezett Brüsszelből, és kiemelte, hogy öt pontból álló javaslatot tettek le pénteken az asztalra – ezt feljebb részleteztük is. A bizottság ötpontos javaslatából négy a miniszter szerint technikai javaslat, amely kisebb korrekcióval elfogadható lehet, de a válságot nem tudják kezelni. A négy javalat, amellyel egyetértettek:

1. A villamos energia megtakarítását célzó javaslat, amelybe csak önkéntes alapon egyezik bele a kormány.
2. A nem földgázt használó energiatermelők bevételének korlátozása, vagyis az áram és a földgáz árának elválasztása.
3. A fosszilis energiavállalatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás.
4. Az energiapiacok likviditási helyzetének javítása.

„Ezek csak tüneti kezelések lennének” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, ráadásul ezek valamilyen formában már Magyarországon érvényben vannak.

Ezt a javaslatot a miniszter abszurdnak nevezte, ami kiszorítaná az orosz földgázt az európai piacról. Felhívta a figyelmet arra, hogy „amennyiben az orosz gázt kitiltanák a gazdaságból, az az árak növekedéséhez vezetne”. Ez politikai intézkedés, tulajdonképpen szankciós lépés lenne a miniszter szerint, aki emlékeztetett arra, hogy az oroszok kijelentették: nem szállítanak több gázt Európába, ha ársapka lesz, ez pedig ellátásbiztonsági kérdéseket vetne fel. „Ezért ez nem más, mint szankció. Azért álcázzák ársapkának, mert így kereskedelmi intézkedésként minősített többséggel át lehet nyomni, míg ha szankcióként hoznák be, ahhoz egyhangúság kellene” – figyelmeztetett a miniszter.

„Nem kaptam világos választ arra, hogy meddig akarja Brüsszel ezt a szankciós politikát folytatni, mert Európa már nem bírja sokáig” – fogalmazott a külügyminiszter, aki kifejtette, hogy ezek a szankciós intézkedések kudarcot vallottak, majd felhívta arra figyelmet, hogy „nem ismerünk olyan politikai okot, ami miatt magyar emberek méltatlan helyzetbe kerülnének”.

Szijjártó Péter – bár név szerint nem említette őket – állítása szerint kilenc olyan ország volt, amely nem vagy fenntartással fogadta az ársapka bevezetését. Emlékeztetett: nem az a kérdés, hogy a tárolókban milyen mennyiségben van gáz, hanem hogy a felhasználáshoz képest mennyi a tárolt mennyiség. Magyarországon 38 százalékos a töltöttség az éves fogyasztáshoz képest, továbbá a Magyarországra érkező gáz hatvan százaléka a déli vezetéken keresztül jön. 

„Pénteken nem született döntés, ez egy politikai vita volt. Jövő héten vagy azután lehet ebből előterjesztés.” A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy ha úgy alakul, segíteni kell-e a többi uniós tagállamnak, Szijjártó Péter az alábbi választ adta: „Nekem nem véleményem, hanem sarkalatos álláspontom van: amit a magyar emberek pénzéből a magyar embereknek és a magyar gazdaságnak megveszünk földgázt, azt Magyarországon fogjuk felhasználni.”

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság [EB] elnöke ismerteti az európai energiaválság megoldására irányuló bizottsági javaslatokat Brüsszelben 2022. szeptember 7-én. Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA)