Ízekre szedtünk egy új rezsiszámlát, nincs benne semmi szépség

Az új rezsiszabályok augusztus 1-től érvényesek. Arra, hogy ki hogyan diktál, tehát hogyan mondja el a fogyasztását a szolgáltatónak, többféle lehetőség van: történhet havi, éves, illetve esetenként negyedéves diktálással. A most elemzett számlánál szereplő fogyasztás éves diktálásról szól.

Fontos az elején leszögezni: aki úgy érzi, nagyon a határán táncol a védett fogyasztásnak, illetve izgul, hogy egyszer csak érkezik egy nagyon nagy összegű számla,

Rögtön a számla fejlécén már fontos dolgokat lehet találni: többek között azt, hogy pontosan milyen bankszámlára lehet befizetni az összeget, illetve hogy reklamáció esetén milyen csatornákon keresztül érjük el a szolgáltatót. A számla elején fontos még kiemelni a jobb felső sarkot, hiszen itt megtaláljuk, hogy a számla egy részszámla vagy egy elszámoló számla.

Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy mindenki kapni fog összesen 11 részszámlát, és végül egy elszámoló számlát. Így fog kijönni éves alapon a rezsicsökkentés által védett rész.

A számlán a következő fontos rész a fogyasztói adatokat tartalmazza. A vevőazonosító személyenként értendő, tehát ha például Index Jánosnak van két lakása, akkor elképzelhető, hogy csak egy azonosítója van. A „szerződéses folyószámla” mezőben azt az azonosítót találhatjuk, amivel össze tudjuk párosítani a szerződésünket a kezünkben tartott számlával. Az ezen a részen megtalálható dátumok a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelően vannak feltüntetve, a fizetési határidőn kívül – amit a számla előlapján találunk – a fogyasztót más időpont nem érinti.

A számla sorszámára még érdemes felhívni a figyelmet, hiszen aki reklamálni szeretne, az ezzel a sorszámmal tudja megtenni

– mondta az Index megkeresésére Bali Gábor energetikai szakértő.

Az ördög a részletekben rejlik

Elérkeztünk a számlarészletezőhöz. Ez az a rész, amely most egy ország fantáziáját megmozgatja, ezért Bali Gáborral részletesen végigmentünk rajta. A legfelső táblázat tartalma időszaki bontásban van, így van megállapítva egy induló, illetve egy záró mérőóraállás. Ezen a számlán azért van három sor, mert a különböző időszakokban különböző árváltozások történtek.

Jól látszik a képen látható számlán, hogy ezek becsült elemek, hiszen az „LM” oszlopban minden soron „Becs” rövidítés található. „Ez azt jelenti, hogy a képeken látható számlánál a fogyasztás profilos, tehát ezeket a becsült értékeket a vevő profilja alapján határozta meg a szolgáltató. Így jött ki az elszámolandó mennyiség” – mondta Bali Gábor, aki hozzátette, hogy minden fogyasztási hely be van sorolva egy profilba. Ezekből a profilokból pedig nagyon sokféle létezik a hosszú évek során összegyűlt szolgáltatói tapasztalatok miatt.

A képeken mutatott számlán jól látszik, hogy a becsült fogyasztás az időszakokra: 4 kWh; 129 kWh; 33 kWh. Itt a várható éves fogyasztást osztják szét napi szintre. Tehát minden egyes fogyasztó be van sorolva valamilyen profilgörbe alapján, ha ezt nem használják, akkor feltehetően havi szinten történik a diktálás. „A profilgörbének a mértéke attól függ, hogy mi az éves mértékadó fogyasztás, ami be van állítva a rendszerben” – összegezte az energetikai szakértő. A táblázatban található szorzóoszlop a villamos energia esetén érdemi információt nem tartalmaz, ez a gázszámlák esetén fontos.

Ez alatt a táblázat alatt láthatjuk az utolsó elszámolt mérőállás leolvasásának dátumát és értékét, ez egy alapadat, ehhez képest vannak meghatározva a becslések – többek között ezért is érdemes nekünk is feljegyezni az utolsó mérőóraállást, amikor azt a leolvasó felírta.

Ezt követően pedig elérkeztünk a számlarészletező legfontosabb eleméhez. Ezt a területet már részben egy korábbi cikkünkben érintettük. Összességében három fő tétele van egy áramszámlának: energiadíj (ez maga az áram); rendszerhasználati díj (ezt azért kell fizetnünk, hogy az ingatlanba megérkezzen az áram); valamint az általános forgalmi adó.

Az energiadíj úgy áll össze, hogy minden egyes elszámolási időszakhoz tartozik egy nettó egységár. „Ez azért különböző értékű, mert az időszakok – a kormány, illetve az árhatóság által bejelentett változások miatt – eltérnek egymástól. Tehát az árszabások változtak” – fogalmazott Bali Gábor. Az időszakonkénti változásokat összeadva jön ki, hogy mennyit kell fizetnünk magáért az áramért. Ha a képeken látható példa olyan számla lenne, amely túllépte volna a védett részt, akkor a piaci árat az energiadíjon belül az „egyetemes szolgáltatás lakossági A1-es lakossági piaci ár” soron találnánk meg. Itt van az a mennyiség és a hozzá tartozó ár, amelyre már a piaci ár vonatkozik.

Ebből adódóan az időszakok külön jelennek meg. „Ezek a megfelelő időszak mennyiségével összeszorozva jelennek meg, és mutatják, hogy mennyit kell fizetni” – részletezte lapunknak az energetikai szakértő. Az elosztói alapdíj pedig egy havidíj és a képen látható számlán jól látható, hogy két darab havidíj van rajta – ez egyébként nem minden esetben van így. Az átviteli díj, valamint az elosztói forgalmi díj között pedig az a különbség, hogy a használat során két hálózatot (átviteli és elosztói) vesz igénybe egy átlagos fogyasztó, és a számlán mindkettő fel van tüntetve.

A táblázatok alján találjuk azt, hogy a felhasználónak a nyilvántartás szerint mennyi a folyószámla-egyenlege a számla kibocsátásakor – tehát azt, hogy a szolgáltató felé összesen mennyivel tartozunk. A képen látható számlán megegyezik a végösszeg a tartozással, így ezen a számlán feltüntetett összegen túl nincs több kötelezettsége a fogyasztónak a szolgáltató felé.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)