11:00, November 26. ÉLŐ
Tunézia 0
Ausztrália 1
al-Dzsanúb Stadion D csoport
14:00, November 26.
Lengyelország 0
Szaúd-Arábia 0
Education City Stadion C csoport
17:00, November 26.
Franciaország 0
Dánia 0
974 Stadion D csoport
20:00, November 26.
Argentína 0
Mexikó 0

Mitől ilyen erős a dollár?

usd tech
2022.09.18. 06:58
A dollár minden generáció élete során legalább egyszer a világ legerősebb valutájának számít. Az óriási nyereségek után egyesek viszont azon tűnődnek, hogy eljött-e a visszaesés ideje.

A dollár értéke körülbelül 20 százalékkal emelkedett az elmúlt évben a globális valutakosárhoz képest, és az elmúlt 20 év legmagasabb szintjén van. Van nap, amikor egy euró kevesebbet ér, mint egy dollár, és a világ tartalékvalutájaként a dollár trónjára pályázó többi szereplő, például a jen, a jüan vagy akár a kripto is visszaesett.

Még úgy is, hogy az Egyesült Államok pénzügyi befolyását fölhasználta Oroszország megszorítására, a világ jelentős része a dolláralapú pénzügyi rendszerhez rohant segítségért.

A dollárnak ez a ciklikus ereje uralja a globális pénzügyi világot.

Az USA számára az erős dollárnak van néhány előnye. Hozzájárul az infláció csökkentéséhez, még akkor is, ha hosszabb távú versenyképességi problémákat vet fel. A világ nagy részének azonban ez rossz hír. A dollárnak továbbra is kiemelkedő szerepe van a kereskedelmi számlázás és a határokon átnyúló adósság terén.

Ennek eredményeként, ahogy az amerikai jegybank (Fed) emeli a kamatokat és a tőkét Amerikába helyezi át, a feltörekvő piacok megszorulnak. Eddig a nagy gazdaságok, például India jól helytálltak, de a súlyos adósságokkal rendelkező kisebb államok, mint például Srí Lanka és Pakisztán, nagy bajban vannak.

Rövid távon ugyanakkor elképzelhető a dollár gyengülése, mivel az európai kormányok elnyelik a gazdaságukat fenyegető pénzügyi fenyegetést az energiaárakból, a külföldi központi bankok pedig kamatemelésekkel igyekeznek utolérni a Fedet. A piacokon feltörő optimizmus hatására a dollár értéke szeptember első felében visszaesett.

A múltban tapasztalható hosszú erősödési vagy gyengülési periódusok azonban nyilvánvalóan nem estek egybe a gazdasági vagy monetáris politikai ciklusokkal.

Valami más is történt, és ahhoz, hogy megpróbáljuk kiszúrni a mostani ciklus végét a dollárnál, több fontos tényezőt is meg kell vizsgálnunk.

Dollárciklusok és innováció

Marvin Barth, az amerikai pénzügyminisztérium egykori közgazdásza úgy gondolja, hogy minden az innovációról szól. Jelenleg a Thematic Markets nevű független kutatócéget vezeti, és alaptézise az, hogy az Egyesült Államok vezető pozíciójának az akadémiai kutatásban, valamint az egyetemek és az üzleti élet szoros kapcsolatai révén az ország az 1970-es és az 1980-as évek elején előnyt szerzett a számítógépek elterjedése terén, majd az 1990-es években az internetben, újabban pedig az újabb internetes alkalmazásokban és a mesterséges intelligenciában.

Minden innováció befektetési hullámot váltott ki. Ez javította a jövedelmezőséget, és vonzotta a külföldi tőkét, ezzel is erősítve a dollárt.

A találmányok nem maradnak meg sokáig egy országban, az Egyesült Államok előnye azonban minden esetben néhány év előnyt biztosított számára, mielőtt a máshol végzett befektetések nyereségesnek bizonyultak.

Barth úgy gondolja, hogy a jelenlegi ciklus még sokkal tovább tarthat, mert érdekes dolog történt a tőkekiadásokkal. Az amerikai magáneszköz-beruházások (a lakásépítés kivételével) GDP-hez viszonyított aránya meglehetősen magas szinten stabilizálódott, elkerülve a korábbi dollárciklusok fellendülését.

A ciklust potenciálisan meghosszabbíthatja a deglobalizáció is, amely egyrészt több hazai tőkét igényel majd a nemzetközi ellátási láncok helyettesítésére, másrészt gátolja az új találmányok gyors terjedését.

A kripto és a nemzeti fizetési rendszerek jelenthetik a legnagyobb fenyegetést

Fontos azonban kiemelni két közelmúltbeli technológiai fejlesztést: az első, hogy az új, állami irányítású digitális valuta- és fizetési rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak.

A kínai e-jüannak jelenleg 260 millió felhasználója van,

és az érintett technológia végül lehetővé teheti Kína számára, hogy saját globális fizetési hálózatát üzemeltethesse, miközben fenntartja a tőkeszabályozást, amit a stabilitáshoz szükségesnek tart.

Ezzel az egész gazdaságát immunissá teheti az amerikai szankciókkal szemben. Máshol az állami fizetési rendszerek erőteljes hálózati hatásokat mutatnak. India UPI-rendszere hatalmas, Brazília fizetési rendszerét, a Pixet pedig 126 millióan használták.

Ezeket a fizetési hálózatokat egyelőre lokális szinten alkalmazzák, a közeljövőben viszont megkönnyíthetik a határokon átnyúló tranzakciókat a dolláralapú rendszer alternatívájaként.

A második, hogy a decentralizált pénzügyi technológiák tovább javulnak. A fejlesztők az Ethereum blokklánc frissítésén dolgoznak, amelyen a legtöbb DeFi alkalmazás alapszik. Szeptember 15-én átálltak a kollektív döntéshozatal új mechanizmusára, ami sokkal kevésbé energiaigényes: az energiafogyasztás csökkenése megegyezik egész Chile lekapcsolásával az energiahálózatokról. Ez megnyithatja az utat az Ethereum számára, hogy hatékonyabbá váljon a nagy tranzakciós volumen kezelésében, és komolyabb riválisa legyen a hagyományos valutáknak.

A XX. században a dollár háttérbe szorította a fontot, mint a világ tartalékvalutáját, és széles körben használták elszámolási egységként és fizetőeszközként. A valutarendszerek következő változása nem biztos, hogy ennyire egyértelmű lesz, mivel az új technológiák lehetővé teszik egyes tartalékvaluta-funkciók elkülönítését, lehetővé téve például az országok számára, hogy autonómiát alakítsanak ki a fizetések terén anélkül, hogy megkérdőjeleznék a dollár szerepét más területeken. A dollár tartalékvaluta-státusza egyelőre nem változik, a technológia azonban megváltoztatja azt, hogy mit jelent tartalékvalutának lenni.

(Borítókép: Index)



  • Hírek
  • Bankszámla