Luxuscikké válnak a gyümölcsök és a zöldségek?

A málna termőterülete valóban csökkenést mutat az elmúlt 20 évben, de a bogyós gyümölcsöt egyelőre ne temessük el. Az időjárás változása miatt új kultúrák válnak termeszthetővé, és egyetlen kertészeti kultúra sem tűnik el, mivel a klimatikus viszonyokhoz lehet alkalmazkodni technológiai fejlesztésekkel.

A FruitVeB Portfoliónak adott tájékoztatása szerint az egyes szakágazatok energiakitettsége eltérő, a leginkább érintett a gombatermesztés, ahol a termesztőberendezések klímaszabályozása jelentős elektromos energiaigénnyel bír. 

A szántóföldi zöldségtermesztés, valamint a gyümölcstermesztés esetében az öntözés elektromosáram-fogyasztása okoz kitettséget. Ki kell még emelni az energiával kapcsolatban a zöldség- és gyümölcsfeldolgozók kitettségét, ahol a konzerv-, fagyasztó- és sűrítőiparágak esetében jelentős költségtétel az energia.

Közép- és hosszú távon az energia-önellátás, a megújuló termelésbe történő befektetés és az energiatakarékosság jelenthet megoldást. Szorgalmazzák, hogy a vidékfejlesztési program keretében mielőbb kiírjanak egy olyan pályázati felhívást, amely az ágazati szereplők megújuló energiatermelésbe és energiamegtakarításba történő beruházásait követi.

Milyen tényezőktől függ a fogyasztói ár?

Az élelmiszerek vonatkozásában iparági mérések szerint 25–30 százalékos az áremelkedés mértéke, a hivatalos statisztikák alapján 21 százalékos az árnövekedés. A zöldség-gyümölcs termékek fogyasztói árának alakulása összhangban van az élelmiszerágazat általános árszintváltozásával. 

A termelői árak jelentősen függenek az adott termék aktuális kereslet-kínálati viszonyaitól. A termelői költségek viszont továbbra is nőnek, így a termelési szint fenntartása érdekében biztosan további termelői áremelkedés szükséges.

(Borítókép: Varga György / MTI)