Varga Mihály nagyon kemény másfél évre számít, recessziót vár a kormány

Nem lesz könnyű az előttünk álló évtized, bár remélhetőleg nem hoz olyan világgazdasági válságot, mint az 1920-as évek – kezdte előadását Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász Vándorgyűlés második napján Szegeden. Az évtized, majd a következő egy-két év világgazdasági kockázatainak ismertetése után pedig rátért Magyarország helyzetére – megjegyezve, hogy az ország legfőbb sérülékenysége a finanszírozáshoz kötődik majd –, és bár többször is említette, hogy a kormány optimista, az általa az előadásokhoz bemutatott ábrák nagyon is lesújtó képet festenek az idei évből még hátralévő hónapokra, sőt, az egész 2023-as évre. És túl sok segítséggel sem biztatta az egyre magasabb energiaárakkal szembesülő és sorra állami támogatást kérő vállalatokat. 

A pénzügyminiszter szerint mivel a Covid-válság kezelése miatt világszerte komoly államháztartási hiányokkal és megemelkedett államadósságokkal küzdenek a kormányok, ráadásul a válságkezelés miatt a jegybanki mérlegfőösszegek is óriásira híztak, ezért nagyon kevés mozgástér van arra, hogy az orosz–ukrán-háború miatt főleg Európában az energiaellátás átalakítása miatt erősödő finanszírozási, támogatási igényeket kielégítsék. Magyarország a lehetséges válságkezelési megoldások közül a közepes erősségű támogatási programokat választotta erős költségvetési megtakarítások mellett – és itt ismét felsorolta a múlt szombati kormányinfón bejelentett intézkedéseket. De ezt a mozgásteret is szűkíti az, hogy finanszírozási kérdésekben több jelentős gazdasági szereplővel is vitás ügyei vannak a kormánynak.

Varga Mihály ezek között említette, hogy az eredetileg a Biden-adminisztráció által 21 százalékos adókulccsal kezdeményezett, és később az OECD keretei között formálódott, 15 százalékra mérsékelt globális minimumadó magyar elutasítása miatt az Egyesült Államok felmondta a két ország között több évtizede fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Jelenleg is dolgozunk azon, hogy felkészüljünk az egyoldalú amerikai lépés – feltételezhetően az amerikai kormánytisztviselők által – nem tervezett mellékhatásainak kezelésére

– jegyezte meg a pénzügyminiszter. Példaként a FATCA-szerződést említette.  (Ez az USA-ban a külföldi számlák adóztatására vonatkozó megfelelőségi törvény, a Foreign Account Tax Compliance Act rövidítése. A nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására és az egymás közötti adatcserére a két ország között megállapodás jött létre, amely alapján megszületett a 2014. évi XIX. törvény – az ún. FATCA-törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosítása. A FATCA-törvény értelmében 2014. július 1-től minden magyarországi pénzügyi intézménynek olyan ügyfél-azonosítási rendszert kell alkalmaznia, amely segítséget nyújt az ügyfelek érintettségének és az alkalmazandó adózási nyomtatványok meghatározásában, valamint meglévő ügyfeleiket át kell világítaniuk FATCA-érintettség szempontjából, továbbá 2015-től a FATCA érintett ügyfelekről évente jelentést kell tennie a nemzeti adóhatóság felé. A szerk.)

A másik jelentős vita az Európai Unió és a kormány között a jogállamisági vita, ami miatt jelenleg a hétéves költségvetési ciklusban a partnerségi megállapodáshoz kötött 37,26 milliárd forint 20 százalékának visszatartásáról született döntés addig, amíg a kormány igazolhatóan nem teljesíti az EU felé tett vállalásait, illetve a helyreállítási alap 5,81 milliárd eurójának felhasználásához való uniós hozzájárulás hiányzik. Érdekes törvényhozási időszak elé nézünk – jegyezte meg Varga Mihály. Hozzátéve, hogy a kormány azzal számol, hogy rendezik a vitákat, és november 19-én számunkra kedvező döntés születik a források lehívhatóságáról.

Varga Mihály szerint a következő időszakban két komoly sebezhetőséggel kell számolni Európában: az élelmiszerelőállítás és az energiahordozók ára terén. Mivel az országnak erős mezőgazdasága és élelmiszeripara van, ezért esetünkben kisebb kockázatot jelent, és a miniszter szerint bíznak abban, hogy az árakat is befolyásolni tudjuk. Az energiafüggőség kezelése nehezebb, az árak idei emelkedése abnormális helyzetet okozott, mivel arra egyetlen vállalkozás sem tud felkészülni, hogy egy termék ára tízszeresére emelkedik. A pénzügyminiszter szerint egész Európában veszélyes pályára kezd állni a folyó fizetési mérlegek alakulása, amelyeket teljesen megbillentenek az energiaszámlák. 2019-hez képest Magyarországon is jelentősen megugrott: 

• a földgázért 570 milliárd forint helyett 5059 milliárdot, 
• a kőolajért 1008 milliárd forint helyett 1479 milliárdot, 
• míg az áramért 201 milliárd forint helyett 1559 milliárdot kell majd a PM becslése szerint fizetni. 

Arra nem számítanak, hogy sokkal olcsóbb lenne az energia, ezért is lesz hangsúlyos a következő időszakban bármilyen energiahatékonysági beruházás, energiamegtakarítási lehetőség. Itt megemlítette, hogy míg Ausztriában 80 százalék a szigetelt családi házak aránya, addig Magyarországon csak 20 százalék. Megjegyezte, hogy az olcsó energia nem ösztönzött senkit a takarékosságra. Az eddig bejelentett lakossági és vállalati támogatási programokon túl új intézkedésről azonban nem tett említést.  Viszont később megemlítette, hogy a középtávú energiahatékonyság és energiabiztonság kulcseleme lesz a paksi bővítés a kormány álláspontja szerint.

Az energiahatékonyság növelése mellett a lakossági megtakarítások ösztönzése is csökkenti a fogyasztói árakra nehezedő nyomást, ezért a kormány hamarosan új állampapírokra vonatkozó döntésről tesz bejelentést – mondta Varga Mihály. Közben a prezentációjában felvillantotta az infláció alakulásával kapcsolatos PM-számítások alapján készített grafikont, amiből az olvasható ki, hogy

Az államháztartási hiány alakulásáról szólva Varga Mihály elmondta, hogy a kormány továbbra is 4,9 százalékos hiánnyal tervez év végére, ehhez tartja magát, függetlenül attól, hogy az Eurostattal folytatott egyeztetések miatt a 740 milliárd köbméternyi plusz földgázmennyiség ellenértékét – amit egyébként szindikált bankhitelből fedez a kabinet – mégiscsak be kell számítani a hiányba.

Bár a kormány álláspontja szerint ez vagyonként kerül be a mérlegbe. 

Az egyértelmű, hogy év végén hozzá kell nyúlni a 2023-as költségvetéshez, mert annak elfogadásakor teljesen más inflációs pályával számolt a kormány, és arra az évre nehéz növekedést tervezni – jelentette ki Varga Mihály. Hozzátéve, hogy szükséges a folyó fizetési mérleg korrekciója is. Szavai szerint a kormány arra számít, hogy 2023 egésze nehéz időszak lesz.

Ezt az általa mutatott grafikon tette értelmezhetővé, abból ugyanis egyértelműen látszott, hogy az első három negyedévben recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést. 

Beszámolt arról is, hogy a kormány várakozása szerint az államháztartás hiánya legkorábban 2024 után kerülhet 3 százalék alá. És csak ekkortól lát lehetőséget arra, hogy újabb többéves adócsökkentési ciklus induljon. 

Továbbra is prioritás a fiskális és a monetáris politika szoros együttműködése – hangsúlyozta zárásként Varga Mihály. Hozzátéve, hogy reméli, ennek köszönhetően a magyar gazdaságpolitikát egy nagyon nehéz egy-másfél után újra egy egyensúlyi pozíciót is megtartó állapotba tudják navigálni. 

(Borítókép: Varga Mihály 2020. december 22-én. Fotó: Trenka Attila / Index)