16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 6
Svájc 1

Lehet, hogy nettó befizetők leszünk, de ezen nem szabad múlnia az uniós tagságnak

DSC6839
2022.09.26. 20:13
A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy valóban nettó befizetők leszünk-e 2030-ra az EU-ban, abban viszont nagy az egyetértés, hogy nem erre a témára kellene kihegyezni az unióval kapcsolatos diskurzust.

Orbán Viktor tusványosi beszédében arra is utalt, hogy 2030 környékére nettó befizető lehet az Európai Unióban Magyarország.

Az unión belül ekkor lesznek új politikai viszonyok, mi, közép-európaiak ekkor leszünk nettó befizetők. Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap

fogalmazott a miniszterelnök 2022. június 23-án Székelyföldön.

Szeptember 10-én, a 21. alkalommal megszervezett kötcsei pikniken Orbán Viktor azonban ennél is tovább ment. Az eseményen sajtónyilvánosság nélkül adott egy szűk körnek iránymutatást. A kiszivárogott hírek szerint – amit az Index is nyilvánosságra hozott – a miniszterelnök arról beszélt Kötcsén, hogy 2030-ra a V4-ek nettó befizető tagállammá válnak, így

addigra végig kell gondolni az EU-tagság értelmét.

Mit jelent nettó befizetőnek lenni?

A köznyelv nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, amelyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hasonlóan a nettó haszonélvezők esetén ez a kapcsolat fordított: ezek az országok az EU központi költségvetéséből a befizetéseiknél magasabb összegű forrásokhoz jutnak hozzá – írja a Portfolio.

Az EU nettó befizetői közé tartozik jelenleg Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Ausztria, Belgium, Dánia, Írország és Finnország, a tagállamok többsége, beleértve Magyarországot is, a nettó haszonélvezők között van.

Ugyanakkor az továbbra is tény, hogy

a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások jelentik a legnagyobb bevételi forrást az uniós költségvetés számára.

Biztosítják, hogy valamennyi elfogadott kiadásnak megfelelő fedezete legyen a bevételi oldalon, garantálva ezáltal az uniós költségvetés egyensúlyát.

Hogyan működik a GNI-alapú rendszer?

Az egyes tagállamok GNI-jére alkalmazandó százalékos arány (a lehívási mérték) évről évre változik, és az összes egyéb uniós költségvetési bevétel összege alapján határozzák meg. Az egyes tagállamok piaci áron számított GNI-jét a nemzeti és regionális számlák európai rendszerével (ESA 2010) összhangban számítják ki. Az ESA 2010 egy nemzetközileg kompatibilis számlarendszer, amelyet a „teljes gazdaság” (azaz egy régió, ország vagy országcsoport) leírására használnak. A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által a GNI kiszámításához használt forrásokat és módszereket.

Ezt követően a kiadások finanszírozásához szükséges teljes éves bevételtől függően egységes lehívási mértéket alkalmaznak az egyes tagállamok GNI-jére. A tagállamoktól beszedhető saját források teljes összege nem haladhatja meg az uniós GNI – vagyis az összes tagállam GNI-jének összege – egy bizonyos arányát. A 2021–2027-es időszakban az éves kifizetési előirányzatok fedezése céljából az EU számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg az uniós GNI 1,40%-át. További információkért lásd: A bevételek felső határai.

Forrás: Az Európai Bizottság hivatalos oldala

A második tétel a hozzáadottérték-adó (áfa) arányos befizetése. A tagállamoknak az adóból származó bevételek és az átlagos adókulcs hányadosából számított alap 0,3 százalékával kell hozzájárulniuk az uniós költségvetéshez. A harmadik tételt a vámbefizetések képezik, az ebből származó bevételek pedig teljes egészében az uniós költségvetést illetik meg – írja a VG.

Magyarország hozzájárulása 2017-ben még 260 milliárd forint volt, ez pedig átlagosan 50-80 milliárd forinttal emelkedett évente. 2020-ról 2021-re azonban nagyobb emelkedés következett, a befizetés összege ugyanis 449 milliárd forintról 610 milliárd forintra nőtt. Ennek elsődleges oka a nettó befizető Egyesült Királyság kilépése volt az EU-ból.

Nem az dirigál, aki többet fizet be

Az általunk megkérdezett szakértők véleménye megoszlik arról, hogy valóban reális-e, hogy Magyarország nettó befizető lesz 2030-ra. Olyan folyamatokat mindenesetre láthatunk, hogy míg a közép-kelet-európai régió gazdaságai fölzárkóznak, addig a dél-európaiak leszakadnak.

 Vásárlóerő-paritáson mért bruttó nemzeti össztermék, 2021 (forrás: World Bank)  USA-dollár
 EU-s átlag  48 451
 Németország  59 680
 Ausztria  58 370
 Olaszország  46 490
 Csehország  42 560
 Spanyolország  40 980
 Lengyelország  35 830
 Magyarország  35 640
 Portugália  35 470
 Románia  34 820
 Szlovákia  32 450
 Görögország  31 410

Ennek ellenére nehéz elképzelni, hogy a következő költségvetési ciklusban Magyarország már többet fizetne be az uniós költségvetésbe, mint amennyit kapna, főleg annak tudatában, hogy az általunk kérdezett elemzők szerint

az ország gazdaságának növekedési lehetőségei nem sok jót sejtetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a következő uniós költségvetési ciklusnak is Magyarország lesz az egyik legnagyobb haszonélvezője, ez a szakértők becslései szerint a GDP 3,4, de akár 4 százalékát is kiteheti majd.

Azzal kapcsolatban azonban egyetértés volt az elemzők között, hogy az EU-ról szóló diskurzust nem érdemes kihegyezni a nettó befizetők és nettó haszonélvezők kategóriáira. Egyikük egyenesen így fogalmazott:

Az Európai Unió nem csak egy érdekközösség, ahol az dirigál, aki többet fizet be.

Ráadásul az uniós tagság a támogatási összegeken túl számos gazdasági előnnyel kecsegtet. Az Európai Unión kívüli országokhoz képest az uniós belső piac következtében kialakuló jogharmonizációs folyamatok miatt ugyanis kiszámíthatóbb, stabilabb jogrend uralkodik többek között Magyarországon is, ami nemcsak az uniós, hanem a harmadik országból érkező befektetéseket is ösztönzi.

(Borítókép: Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)



  • Hírek
  • Hírek