Ha valaki megtámadta az Északi Áramlatokat, az ennél sokkal többre képes

Hétfőn késő délután érkezett a hír, miszerint az Északi Áramlat 2-nél nyomáscsökkentést tapasztaltak. Kedden délelőtt jelentették, hogy az Északi Áramlat 1-nél is szivárgások tapasztalhatók. Érdemi szállítás egyik vezetéken sem zajlik, az Északi Áramlat 1-nél politikai okok miatt hónapok óta nincs szállítás, az Északi Áramlat 2 esetén pedig el sem indult a szállítás. A vezetékek az alábbi felségvizeket érintik: orosz, finn, svéd, dán és német. A négy nyugat-európai ország úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják az eseményeket.

Fontos kiemelni: nincs környezetkárosító hatása a szivárgásoknak, bár az Északi Áramlat 2 szinte teljesen fel van töltve – nagyjából 117 millió köbméter gázról van szó. Így ennél a vezetéknél a szivárgásnak már súlyos környezetkárosító hatása is lehet, hiszen érdemi mennyiségű üvegházhatású metángáz juthat felszínre – a szivárgás az alábbi Twitter-felvételen jól látszik:

Egyelőre semmit se tudni

Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője lapunknak ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy „nagyon nehéz rámutatni, hogy ez a helyzet kinek jó. A véletlent ki lehet zárni. Érdemi változás a szállításokkal kapcsolatosan nem fog történni, szállítás nem volt ezeken a vezetékeken. De felértékelődnek az ép, szállításra alkalmas maradék vezetékek, illetve az alternatív beszerzési útvonalak”.

A Concorde elemzője itt az ukrán, illetve a lengyel vezetékeket említette – Testvériség, Szojuz, illetve a Yamal vezetékek, amelyek Oroszországból jönnek. Ezentúl még a Fekete-tengeren keresztül is érkezik gáz Európába. „Meg kell várni a vizsgálatok végét, spekulálni nem érdemes” – hangsúlyozta az Index megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője.

A gázvezetékekkel kapcsolatosan három elmélet kering a sajtóban – ezek bemutatása nem valószínűségük alapján történik.

1. Szándékos ukrán károkozás történt: ha tényleg így történt, akkor a motiváció az lehetett, hogy Németország semmiképpen se tudjon gázhoz jutni. Még akkor se, ha valahogy megegyezne Berlin Moszkvával – jelenleg nincs érdemi diplomáciai kapcsolat a nyugati országok és Oroszország között, ilyen mélységű meg főleg nem.
2. Szándékos orosz károkozás történt: itt két motiváció lehet. Az egyik szerint azért csinálhatták az oroszok a károkozást, hogy megbontsák az egységet az ukrán támogatás mögött úgy, hogy az ukránokra terelik a gyanút. A másik szerint Moszkvának – amennyiben tényleg ők csinálták – az érdeke az, hogy még tovább emelje a gázárakat. Egyébként a szivárgás hírére nőttek a gázárak Európában.
3. Alternatív lehetőség szerint mindenképpen meg akarták előzni az oroszok azt, hogy a vezetékekben lévő földgáz Európába kerüljön.

A politikusok reakciójából egyelőre egyiket sem lehet megerősíteni vagy cáfolni: Oroszország azt mondta, hogy szabotázs történhetett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nagyon aggasztó hírnek” nevezte a fejleményeket, és szerinte ez a kontinens energiabiztonságát érintette. Egy magas rangú ukrán tisztviselő pedig úgy értékelte a helyzetet, hogy Európa destabilizálására irányuló orosz támadásnak nevezte. A vezetékek üzemeltetője szerint a kár „példa nélküli”, a Gazprom nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Szép lassan lehullottak az őszi falevelek is

A svéd hatóságok figyelmeztetést adtak ki a szivárgás miatt, ez pedig arra késztette Dániát, hogy korlátozza a hajózást és kisebb repülési tilalmi zónát vezessen be, ahol a szivárgások tapasztalhatók. A beszámolók szerint a legnagyobb gázszivárgás jóval több mint 1 km átmérőjű felszíni zavart okoz.

Célzott támadás okozhatott szivárgást az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint.

„Ma szabotázs bűncselekménnyel szembesültünk, nem ismerjük a történtek minden részletét, ám azt világosan látjuk, hogy szabotázsról van szó, ez az ukrajnai helyzet eszkalálódásának következő lépéséhez kapcsolódik” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az üggyel kapcsolatosan. „A szivárgás nagyon nagy volt, és talán egy hétig is eltarthat, amíg megszűnik az Északi Áramlat 2 vezetéknél” – jelentette ki Kristoffer Bottzauw, a dán energiaügynökség vezetője, aki hozzátette:

Ami még ennél is fontosabb, hogy az Eurasia Group szerint „a többszörös tenger alatti szivárgás azt jelenti, hogy a következő télen valószínűleg egyik vezeték sem fog gázt szállítani az EU-ba, függetlenül az ukrajnai háború politikai fejleményeitől”. 

A gázvezetékkel kapcsolatos hírre az európai gázárak azonnal emelkedni kezdtek, miközben lehullottak az első megbarnult őszi falevelek.

(Borítókép: Dánia szivárgásról számolt be az orosz Északi Áramlat 2 tengeri gázvezetékben 2022. szeptember 27-én. Fotó:  Danish Defence / Anadolu Agency / Getty Images)