16:00, November 29.
Ecuador 0
Szenegál 0
Kalifa Nemzetközi Stadion A csoport
16:00, November 29.
Hollandia 0
Katar 0
al-Bajt Stadion A csoport
20:00, November 29.
Wales 0
Anglia 0
Ahmad bin Ali Stadion B csoport
20:00, November 29.
Irán 0
Egyesült Államok 0

Újabb csörte volt az unióban, döntöttek, hogy mi nem lesz

32JC7ZU-highres
2022.10.04. 16:04
Az EU pénzügyminiszterei kedden megállapodtak a REPowerEU nevű, az energiaválságra adott finanszírozási rendszerről. Ennek az lett a célja, hogy segítse a blokkot abban, hogy jóval korábban, mint 2030 megszüntesse az orosz kőolaj- és földgázkitermeléstől való függőséget. A tárgyalások másik része egy új uniós közös hitelfelvétel volt, de ezt az ötletet a németek ellenezték.

Kedden az Európa Unió tagállamainak pénzügy- és gazdasági miniszterei megállapodtak a REPowerEU nevű új támogatási keretrendszerről és csomagról. Ennek a programnak az a lényege, hogy az energiaválságban segítse a tagállamokat az orosz kitettség megszüntetésében. A megállapodást minősített többséggel fogadták el, Szlovákia tartózkodott, mivel még mindig jelentős az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége – derült ki a Politico összefoglalójából.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke májusban mutatta be a terveket. Az volt az alapelképzelés, hogy tízmilliárd eurót a gázinfrastruktúrára, kétmilliárd eurót az olajra, a többit pedig a tiszta energiára való átállásra kellene fordítani az összesen háromszázmilliárd eurós csomagból.

A cél az lenne, hogy 2030-ig az összes tagállam leváljon az orosz olajról és földgázról. Most végül kompromisszumos megállapodásra jutottak.

Az Európai Tanács egyezsége szerint a húszmilliárd euró 75 százalékát az Innovációs Alapból, a fennmaradó 25 százalékot pedig a szén-dioxid-kibocsátási egységek idő előtti értékesítéséből kell biztosítani. Az eredeti terv része volt az is, hogy ahogy az a helyreállítási és ellenállósági eszköznél (RRF) történt, közösen vennének fel hitelt az uniós tagállamok, valamint további tőkét vonnának be a szén-dioxid-kibocsátási kvótákból is, ebbe viszont Németország nem ment bele. A kialakult helyzetet a cseh pénzügyminiszter úgy kommentálta, hogy „tudom, hogy nem mindenki teljesen elégedett ezzel a kompromisszummal”. 

A tervek szerint a tagállamok 2023 augusztusáig kérhetnének hiteltámogatást. Lehetőségük lenne arra, hogy a REPowerEU-kiadásokhoz a Just Transition Fundból és a brexitkiigazítási tartalékból származó egyéb juttatásokat is átcsoportosítsák. Az Európai Tanács emellett módosította a fővárosok közötti pénzelosztás úgynevezett elosztási kulcsát, így figyelembe fogják venni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, a magasabb beruházási költségeket és az uniós kohéziós politika keretében már meglévő pénzügyi juttatásokat.

A németek borították be az ötletet

Németország kedden ellenállt annak a javaslatnak, hogy az energiaválság gazdasági következményeinek kezelésére új, uniós adósságot bocsássanak ki. Mint ismeretes, Olaf Scholz kancellár korábban már döntött arról, hogy hitelből finanszírozza a kialakult energiaválságot, és akár kétszázmilliárd eurós pénzt juttatott a gazdaságába. Erre a piacokról bevont államkötvényekből lesz fedezete. Ugyanakkor Franciaország és Olaszország arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen nagyszabású beavatkozás tisztességtelen egyensúlytalanságot teremthet az európai piacon.

Szerintük a német vállalatok államilag finanszírozott előnyre tehetnek szert az uniós versenytársakkal szemben.

Kedden a német lépésre válaszul a Brüsszelben tartózkodó francia és olasz biztosok nagyobb európai pénzügyi szolidaritásra szólítottak fel. Ezt azonban a németek gyorsan lesöpörték az asztalról, tehát nem lesz uniós közös hitelfelvétel, mint volt az RRF-nél.

Magyar álláspont

A magyar álláspontot Varga Mihály pénzügyminiszter képviselte kedden Luxembourgban. A pénzügyminiszter jelezte, hogy Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak segítséget kell nyújtani az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentésében. Az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot azonban Magyarország nem támogatta, mert a források szétosztásánál nem vették figyelembe, hogy mely tagországnak mekkora terhet jelent az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentése.

A magyar miniszter szerint a kormány csak az igazságos forráselosztást tudja támogatni, ezért a cseh módosító javaslattal már egyetértett.

Varga Mihály felhívta a figyelmet: Magyarország számos olyan anyagi terhet visel, amelyet más tagország nem, és ezek a kihívások az orosz–ukrán háború árnyékában is erősödő problémát jelentenek. Az illegális migráció problémája egyre súlyosabb, a tegnapi magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozó is hangot adott a kérdés fontosságának. A miniszter hozzátette, hogy a magyar határvédelmi kiadások már meghaladták a hatszázmilliárd forintot, az uniós hozzájárulás mértéke nem éri el a két százalékot, ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a terhekből.

(Borítókép: FREDERICK FLORIN / AFP)



  • Hírek
  • Bankszámla