Válságban is szárnyal a szuperjachtok piaca

A geopolitikai feszültségek, a globális recessziós félelmek, az orosz vásárlók távolléte és az energiaárak emelkedése ellenére is virágzik a szuperjachtok piaca. Legalábbis ezt támasztja alá a múlt heti monacói Yacht Show, ahol 117 új típusú luxushajót mutattak be. 

Ezek a járművek a világjárvány idején kerültek a figyelem középpontjába, hiszen sokan – már akik megengedhették magunknak – szívesen vonultak el a koronavírus-járvány elől a luxushajóik kényelmébe. A kereslet a pandémiától való félelem gyengülésével is erős maradt: alig kilenc hónappal 2022 kezdete után az egyik vezető szuperjacht-közvetítő, a Burgess bevételei 20 százalékkal nőttek a tavalyi évhez képest, ezzel a vállalat újabb rekordévre készülhet.

Ügyfeleink mind nagyon gazdagok, megtörhetetlennek és erősnek gondolják magukat. Azt hiszem, a világjárványkor érezték magukat először sebezhetőnek 

– nyilatkozta Jonathan Beckett, a Burgess vezérigazgatója a Bloombergnek. A nagy kereslet pedig azt eredményezte, hogy 2021 rekordévnek számított a szuperjachtok globális piacán. Bár a kereslet idén valószínűleg nem éri el ezt a szintet, nincs ok a panaszra: a Fraser Yachts brókercég szerint az eladások még mindig 68 százalékkal meghaladják a 13 éves átlagot.

Kevin Bodington, a YachtBuyer.com alapítója és vezérigazgatója szerint tavaly 1001 darab 24 méteres vagy annál nagyobb szuperjachtot adtak el 9,4 milliárd euró értékben. Idén eddig 567 darabot értékesítettek összesen 4,2 milliárd euróért. „A piac nem annyira a kereslet, inkább a kínálati csökkenés miatt szűkül. A hajógyárak rendelésállománya nagyjából tele van, de nem lehet egyik napról a másikra méretre gyártani” – fogalmazott Kevin Bodington.

A Fraser Yachts brókercég szerint a „belépő szintű” hajók – ez a 24 és 30 méter közötti jachtokra vonatkozik –, valamint a használt darabok eladása az értékesítések közel felét teszi ki. Az eladott ilyen szuperjachtok átlagos hossza 34 méter, a legutóbbi átlagos ár pedig 7,2 millió euró (több mint 3 milliárd forint) volt. Ebben a szektorban jelentős szerepet játszik a bérbeadás: a 24 méternél hosszabb szuperjachtok flottájának jelentős része erre a sorsra jut. 

Az oroszok a kispadról nézik a bazárt

A keresletet általában az angolszászok mozgatták. Az amerikaiak bőven ellensúlyozzák a nyugati büntetőintézkedések miatt a pikszisből kiesett oroszokat. A statisztikák ezt alá is támasztják: augusztus 31-én a Superyacht Times adatai alapján az amerikai tulajdonosok tették ki a legnagyobb részt mind a meglévő flottánál, mind az újonnan épített hajóknál. Több mint húsz százalékban amerikai tulajdonosa van a 40 méternél hosszabb szuperhajóknak. Őket követik az oroszok a maguk 9 százalékával. A további prominens vásárlók között találunk görögöket, angolokat, törököket, valamint olaszokat.

Az orosz oligarchák már évek óta a legjelentősebb vásárlók közé tartoznak, gyakorlatilag ezért is került reflektorfénybe ez a hagyományosan diszkrét „iparág”. Azonban ha orosz relációban vizsgáljuk ezt a szektort, akkor az orosz–ukrán háború következtében szinte azonnal érkező nyugati szankciók jelentősen megzavarták a kilátásaikat. Számtalan orosz tulajdonú szuperjachtot tettek üzemképtelenné vagy foglaltak le a nyugati államok hatóságai. A német Luerssen több szuperjachtot épített oroszok számára, akiknek a vagyonát a nyugati hatóságok befagyasztották, köztük a világ legnagyobb hajóját, 156 méteres Dilbar nevűt, amely az Aliser Uszmanov orosz milliárdoshoz köthető egyik alapítvány tulajdonában van.

(Borítókép:  Emanuele Perrone / Getty Images)