Horror árak a hatósági áras tűzifa piacán

DSC6323
2022.10.18. 09:44
A hatósági ár kedvezőnek tűnik, de itt nem érnek véget a költségek. A csalók kedvelt terepe lehet az idei fűtési szezon is.

Hofi Géza örök érvényű vicce szerint a hajóskapitány leszól a csövön a kazánházba:

– Mennyiiiiiii?

 Haaaaaarmiiiiinc!

 Mi harminc?

 Há’ mi mennyi?

hatósági áras tűzifáról azonban pontosan lehet tudni, egy köbméter az harminc. Ezer. Forint. Olcsóbban lehet adni, drágábban a kijelölt értékesítési pontokon azonban nem. Ez az ár a keménylombos fára vonatkozik, a lágylombos köbmétere 19 ezer. Ebből az igénylők maximum 10 köbmétert vehetnek.

Ha kapnak, mert az előjegyzési lista egyre nő, vannak erdészetek, ahol már csak jövő év elejére jelzik a fa átvételét. Azonban a tél most lesz hideg, addig is kell(ene) fűteni valamivel. Ha gázzal, akkor arra lassan személyi kölcsönt kell felvenni, ha fával, akkor meg jön a kapkodás, mert jó szokás szerint addig a többség nem vesz fát, amíg meleg van:

Ica! Fázol kint pólóban? Nem? Akkor hozzál már egy sört, meccs van, nézzed velem ügyesen, szépen, ráérünk még fát venni télire!

Aki volt olyan szerencsés, hogy megkapta az értesítést, hogy mehet a tíz köbméter fáért, az hamarosan szembesül azzal, hogy a mennyi, az lehet, nem is annyira harminc.

Ez a mennyi nem annyi

Egy több mint harminc éve sikeresen működő észak-magyarországi tüzép vezetője szerint – nevezzük Gábornak, mert kérte, ne a valódi nevén hívjuk:

Tudja, kinek jó a hatósági áras tűzifa? Aki nem akar venni, és mosolyogva arra gondol, az állam milyen derekasan segít! Aki ezt a fát vásárolja, készülhet az ár duplájára!

Hogy a végén miként jön ki a matek, egyelőre kicsit maradjon homályban, indítsunk az elejéről.

Gábor elmondja, ahány erdészet, annyiféle sajátossággal, adottsággal rendelkezik.

A Nyírerdő területe sík vidéken található, olyannyira, hogy a megyeszékhely legmagasabb pontján 114 méteren vagyunk a tengerszinthez képest, amire egy lokálpatrióta bükki, börzsönyi, mecseki ember – a mátraiakról már szó se essék, mert a Kékes mindent visz – azt mondaná, az még dombocskának sem nevezhető. Ott viszonylag könnyen megközelíthető helyekről termelik ki a fát, amit az igénylők elvihetnek.

A hegyvidékeken nagyon más a helyzet. Ott akadnak olyan nehezen megközelíthető helyek, ahonnan még mindig lovakkal vontatják ki a tározókhoz a kitermelt fát, amit majd el lehet szállítani.

Mázsa vs. köbméter

Az erdészetek két célra termelnek ki fát. A lakossági mellett az ipari igényeket (pl. bútorgyárak) is ki kell elégíteni. Ez az arány eltérő az erdészeteknél, a nyírségi példánál maradva, ahol az akác dominánsabb más területeknél, ez az arány százalékban akár 60-40 is lehet az ipari felhasználás javára Gábor szerint.

Úgy véli, az erdészetek nincsenek felkészülve konyhakész tűzifa előkészítésére. Nincs hozzá se gépük, se emberük. A tüzéptelepek viszont igen. Mert ha valaki gyakorlatlanként tűzifát vesz és kimegy az erdészethez, akkor szembesül azzal, hogy ez a fa nem áll kalodában szépen felhasogatva, hanem hever a földön és darabokban van ugyan, de jóval nagyobbakban, mint azt a kuncsaft szeretné.

Itt jön az örök meccs, hogy most akkor köbméter vagy mázsa? És ha köbméter, akkor az hány mázsa. Mert a tüzép és az emberek többsége mázsában számol, az erdészetek pedig köbméterben. Ráadásul most erdei köbméterről van szó, ami nem szerepel az SI-mértékegységrendszerben

A tűzifa térfogatának mérésekor az okoz nehézséget, hogy az a fűrészárutól eltérően szabálytalan formájú, nem lehet úgy összerakni, hogy a teret kitöltse. Az erdei köbméter emiatt gyakorlatilag a legtöbbször 1,7 köbmétert, azaz 1×1×1,7 métert jelent. Ez a mennyiség nagyjából 10-12 mázsa nedves élő keményfát jelent.

Itt pedig nagyon fontos szó a nagyjából. Mert nem mindegy, valójában mennyi a fa nedvességtartalma, hiszen a nedves bükk köbmétere jóval súlyosabb, mint a száraz akácé.

Azt az apróságot is megemlíti Gábor, hogy az erdészeti dolgozók a kivágott és az ágaktól, gallyaktól megtisztított fát általában méterenként vágják el. Csakhogy ezt a fa nem tudja, ezért leggyakrabban nem méterre nő, hanem x méter valahány centire. Ezt a valahányat pedig nem hagyják ott, ezt is el kell adni, a valahány pedig ha 92 centi, az bizonyos szögből már majdnem száz, azaz megvan a méter, csak nem kell a szőrszálakat hasogatni.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a szakemberek szerint a fa akkor adja a legmagasabb fűtőértéket, ha a nedvességtartalma nem éri el a 20 százalékot, ezért érdemes legalább 1-2 évig szárított fával begyújtani. A nedves fa fűtőértéke alacsonyabb, ezért a komfortos hőérzet eléréséhez nagyobb mennyiséget kell eltüzelni, emiatt relatíve drágább.

De ha elindul…

A fa azonban még mindig az erdészetnél vagy a kijelölt árusítópontokon van. Egész pontosan hever. Az értékesítőhelyek köszönik szépen, elveszik a pénzt, a vásárlók megkapják a számlát. Ezzel eladói részről véget ér az üzlet, a felelősségük eddig terjedt.

Itt jön a képbe a logisztika, a fát el kell juttatni A-ból B-be a lehető legnagyobb költséghatékonysággal. Viszont itt jönnek azok a fizetős szolgáltatások, amelyeket nem lehet megkerülni.

Az első tétel a szállítás. Az értékesítési ponthoz ki kell menni. Egy méterfa (ami adott erdészeteknél lehet 2-2,5 méter is) nem az a kategória, amit a két végén megfog Józsi és Pisti, aztán a harmadik hórukkra feldobják a platóra. Egy ilyen meló még egy Fekete LászlóJuhász Péter-párost is megfogna, pedig ők aztán emelgetik a mázsákat szorgosan. Tehát darus teherautóra van szükség. Lehetőleg pótkocsisra, mert a fuvarosnak nem éri meg egy-egy köbméterért kiszaladgálni. A darus teherautóról nem tudja mindenki, hogy kétszer kell levizsgáztatni. Először a darut, és ha ez megvan, az erről szóló papírt lobogtatva lehet menni a teherautót vizsgáztatni. Mindezt olyan emberrel a sofőrülésben, aki levizsgázott darukezelésből.

Na már most ott tartunk, hogy a darus kocsi ott van a helyszínen, és felrakodják a fát. Indulhat a fuvar. Ennek költsége változó, Gábor szerint az átlag köbméterenként 10 ezer forint fuvarral és rakodási költséggel öt kilométeren belül. Tegyük fel, tényleg közel van az értékesítési hely, belefér az öt kilométerbe, akkor a 30 ezer forint már 40, a 19 pedig 29 ezer köbméterenként. Kizárólag akkor, ha beleférünk ebbe a távolságba, de erősen gyanítható, sokan nem.

Magad uram vagy mással?

A fuvarosnak aztán édes mindegy, hol hajigálja le a fát a platóról, az ő feladata ott ér véget, ahová irányítják. 

Megjött a fa. Hurrá! Örülünk, Vincent? Aligha.

Ha van fűrészgép a portán hasogatóval párosítva, akkor csak idő és kitartás, valamint rokonok, barátok, ismerősök verbuválásának a kérdése, mikor kerül a felaprított méterfa a tárolóba. Rendben, minél többen vagyunk, annál többe kerül a hurka, a kolbász, a málnaszörp, a bor, a sör, a pálinka, de tessék elhinni, még mindig inkább megéri ez, mint a második változat.

Ami az, hogy a méterfa nem az udvarunkon borul le, hanem a telepen, ahol fel tudják dolgozni. Amikor a teherautó bekerül a tüzépre, akkor mérlegelés jön. Általában digitális eszközről van szó, elég precízen számol. Egy mérlegelés 1500 forint, ha kimegy a teherautó, akkor még egyszer annyi, mert csak így lehet tudni, hány mázsa fa került be. Mert most már mázsáról beszélünk, egy időre elfelejtjük az erdei köbmétert. Ha a fuvarozó a tüzép, akkor két mérlegelésből megússzuk, mert a vállalkozó tudja, a darus kocsija üresen mennyit nyom.

A kályhába, kazánba való immár a telepen van, kezdjük látni a pislákoló fénypontot a távolban. Elindul a fa fűrészelése és hasogatása. Ez megvásárolt köbméterenként 10-12 ezer forint, tehát a 30 már 53-55, a 19 pedig 41-43.

Ismerős a mondás, miszerint ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. Ez a tüzépen sincs másként, sok kicsi fűrészpor és forgács pedig idővel jelentős súlyt képez, tehát a köbméterenként 10-12 mázsa már kevesebb, lehet, hogy csak kilenc.

Ezt a fát fel kell rakodni, ki kell szállítani, ami köbméterenként újabb minimum 10 ezer forint. Ha más fuvarozó hozta a fát, akkor újabb mérlegelés, azaz a 30 már 65-67, a 19 pedig 53-55. Ha a fűrészport kéri a kuncsaft, viheti, azt is felrakodják, és az udvaron leborítják. Ha nem viszi el, a tüzép elviszi a hulladéktelepre, mert ez nem az övék, nem tarthatják meg. Azt fel kell rakodni, ki kell szállítani, és miután ez az ügyfél hulladéka, ezeket a költségeket neki kell állnia, ami újabb súlyos ezreket jelenthet Gábor szerint.

Újból átszámolunk mindent, és csak ott tartunk, hogy a hatósági áras köbméter mire a kazánba kerül, 30 ezer helyett 60-70, vagy akár több is lehet, a 19 meg 50-en felül. Ez – maradva a keménylombos fánál – azt jelenti, hogy 10 köbméter fa 600-700 ezer forintba is kerülhet, mire tüzelővé válik. Egy hat hónapos fűtési szezonnal számolva egy hónap nagyjából 100-120 ezer forintba kerül.

Van megoldás

Gábor azt mondja, megoldást jelenthet, ha előre gondolkodunk. A tüzépeken már áprilisban–májusban kapható konyhakész, hasogatott fa. Ez még ha nedvesen is kerül be a telepre, mire a vevőhöz jut, már száradni kezd, nagyobb mennyiségű fa ad ki egy mázsát. Ha van rá lehetőség, fokozatosan kisebb mennyiségekben is érdemes vásárolni, de a leggazdaságosabb, ha egyben szerezzük be a tüzelőnek valót és egy szállítással letudjuk a favásárlást, ráadásul a feldolgozási költséget sem kell megfizetnünk, az már benne van a mázsaárban. Érdemes tehát előre készülni és számolgatni, hatalmas összegeket spórolhatunk ezzel.

A vállalkozó arra is felhívja a figyelmet, nem igazán érdemes igénybe venni a dudálós faárusok szolgáltatásait. Sorolja a tipikus átverési szokásokat, a dupla platót és az emelt platót. Az utóbbinál nagyobb fadarabokat hosszában elhelyeznek a plató két belső oldalán, erre kezdik keresztbe rakni a fákat. Alatta marad egy 15 centis üres tér, ami már önmagában a csalók haszna. A végén a hosszanti fákat is lepakolják és mutatják az üres platót: nincs itt semmi trükk, kérem szépen.

A legdurvább, amikor a méréshez használt szalagot középen összeragasztják, és mutatják, ez a méter bizony annyi, mert nullánál az egyik vége, száznál a másik, pedig a 100 itt jó esetben is csak 90.

Vannak rafináltabb módszereket alkalmazók is. Gábornak tudomása van olyanokról, akiknek az udvarán akár 40 köbméter hatósági áras fa is van. A családtagokat bejelentik ide-oda, a rokonok is besegítenek. Mindannyian megigénylik a 10 köbmétert, majd el is szállíttatják. Fűteni nem fognak vele, nem ez a cél, igényük sincs rá. Arra számítanak, eljön az idő, amikor a környéken elfogy a fa. Ilyenkor felajánlják, tőlük majd vehetnek, vélhetően távol a hatósági ártól.

(Borítókép: Kaszás Tamás/Index)