Brüsszel örökös harca a közgazdaságtan alapjaival
További Gazdaság cikkek
- Elképesztő fordulat: a váratlan hitelminősítés után most bedurran a forint
- 120 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány
- Óriási meglepetés, módosította Magyarország kilátását az egyik hitelminősítő
- Elérték a háború következményei Moldovát, szükségállapotot hirdetnek az országban
- Szijjártó Péter: Messziről is látható gazdasági növekedés várható 2025-ben Magyarországon
Az Európai Bizottság egyre inkább beleavatkozna valamilyen módon az energiahordozók árába, ezen belül is elsősorban a gázárakat szabályozná. Jelenleg Brüsszelben két javaslat van terítéken az energiaválság közvetlen kezelésére, ezek pedig közvetve vagy közvetlenül érintik az árakat.
- Az egyik ajánlás szerint egy egységes gázárplafont alakítanának ki, amely értelmében maximált áron lehetne kereskedni ezzel az energiahordozóval.
- A másik intézkedés egy összeurópai egységes gázbeszerzési rendszer megalkotása lenne.
Mindkét javaslat végrehajtása esetén figyelembe kell venni, hogy egy szupranacionális, tehát nemzetállamok feletti, föderális struktúra mentén épülnének fel. Emiatt felmerül annak a kockázata, hogy ha nem is mondanak mindenképpen ellent egy nemzeti, protekcionista gazdasági modellnek, súrlódást okozhatnak.
Az árplafon továbbra is torzítja a piacot
Az árplafonra vonatkozó uniós részletek egyelőre nem ismertek, a tagállamok energiaügyi minisztereinek október 25-i találkozója után alakulhat ki a közös álláspont. Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a gázárplafon segítség lehet a fogyasztóknak, de ha az ármaximum megnöveli a gázkeresletet – akár többletfogyasztás, akár exportmotivációk miatt –, elvághatja Európát a globális piacoktól, és végül hiányhoz vezethet. Ezt a kockázatot az Európai Bizottság is elismeri, tehát a tagállamok aggályai megalapozottak.
Senki sem kényszeríthet arra senkit, hogy kötelezően értékesítse a termékét.
A nemzetközi elemzők szerint a gazdasági intézkedés rövid távon lenyomná a magasabb szintről a gázárakat, de az orosz válaszlépések és a kereslet növekedése miatt végül felfelé indulnának az energiaárak. „Oroszország válaszlépésként akár teljesen leállíthatja a vezetéken érkező gáz szállítását, az unió tervezetére válaszul kilátásba is helyezte a Gazprom a gázcsapok elzárását. Magyarországnak ez jelentős ellátásbiztonsági problémát jelentene” – fogalmazott az Index megkeresésére Sághy Balázs, aki felhívta a figyelmet: abban az esetben, ha energiahiány keletkezik, az visszaveti az ipari termelést, és tovább erősíti a recessziós kockázatokat.
Sőt, egy árplafon esetén kialakulhat egy olyan, számunkra kedvezőtlen helyzet, hogy egy unión kívüli ország – legfőképpen Kína – lendületet vesz 2023-ban, és amikor újra megnő az energiaigénye, egyszerűen az árplafon fölött rálicitál az árakra. Az ársapkát támogatók ugyanakkor azzal szoktak érvelni, hogy mérsékelné az inflációt – a maximált gázárakon keresztül –, ám ha ezekből hiány alakul ki, az növelheti az alternatív energiaforrások árát, például a jóval környezetkárosítóbb szénét.
Az árplafon torzítja a kereslet-kínálati viszonyokat. Hosszú távon nem szerencsés fenntartani, mert hiányhoz vezethet. Az Európai Bizottság gázárplafonja deklaráltan átmeneti intézkedés lenne: később egy olyan új gázpiaci referenciaárat (benchmark) alakítanának ki a jelenlegi holland tőzsdei TTF (Title Transfer Facility) helyett, amely az LNG- (cseppfolyósítottgáz-) árakat jobban megjeleníti. Az európai gázpiacot reálisabban képviselő, a TTF-nél kevésbé volatilis és kevésbé manipulálható referencia bevezetése tartósan jobb megoldás a fair árazás elérésére, a kereslet-kínálati viszonyok stabilizálására
– összegezte az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki hozzátette: a kormányok célzott intézkedésekkel, például a sérülékeny társadalmi csoportok és iparágak közvetlen segítésével tudnák társadalmilag elfogadható módon támogatni a nehéz helyzetbe került embereket.
A kérdésről Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közölt bejegyzést a közösségi oldalán.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén szerdán fejtette ki a témában a véleményét a közösségi oldalán. „Újabb alkalmatlan és veszélyes javaslat” – közölte a tárcavezető, aki szerint növelni kellene a gáz mennyiségét Európában az árak csökkenése érdekében, azonban az ársapka bevezetése ezzel ellentétes hatást vált majd ki, így ezt „nem szabad alkalmazni” – hangsúlyozta.
Összeurópai gázbeszerzés
A közös gázbeszerzés mögötti motiváció egyszerű: ahogyan az OPEC esetében a nagy olajkitermelők egy szövetségbe rendeződve az érdekeiket együttesen képesek képviselni, úgy az unióban is felmerült az egységes gázbeszerzés ötlete. Az unió összesített gázigénye nagyobb, mint a tagállamoké külön-külön, így közösen jobb alkupozíciót lehetne kiharcolni a piacon, elsősorban a cseppfolyósított gáznál.
Maga a terv nem ördögtől való, viszont a megvalósítása számos kérdést felvet. Egy ilyen fogyasztói kartell létrehozásához szükség van arra, hogy egyértelmű célt jelöljenek ki. Ahhoz, hogy ez fenntarthatóan működjön, az kell, hogy a tagállamok az ajtón kívül hagyják politikai érdekeiket. Pont ez a probléma, az Európai Unióban egyelőre ez elképzelhetetlennek tűnik
– mondta az Indexnek Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője, aki hozzátette, hogy a közös vakcinabeszerzésnél is látható volt: a Bizottság az önálló politikai érdekeit a tagállamok gazdasági érdekein felül helyezte. Az elemző szerint az elmúlt hónapok szankciós politikája rámutatott arra, hogy a Bizottság már a közös gázbeszerzés indulása előtt elkezdte saját politikai elképzeléseit ráerőltetni a tagállamokra.
Kiemelte: már hónapok óta vita van arról, hogy a közös beszerzéshez való csatlakozás önkéntesen működne, vagy kötelezően írnák elő. Az előbbi politikailag ártalmatlan lenne a nemzetállamok szempontjából, felveti azonban azt a kérdést, hogy egyáltalán lenne-e értelme a platform megalapításának.
Ugyanakkor a Bizottság a friss javaslatában egy bizonyos mennyiségig kötelező tagságot ír elő a kereskedőknek, aminek megvalósulása esetén a tagállamoknak le kellene mondaniuk szuverenitásuk és érdekeik egy részéről.
Az ellátásbiztonság tagállami hatáskör. A jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy a tagállamok önkéntesen lemondjanak erről a jogukról, és számos technikai kérdés is felmerül
– jegyezte meg Hortay Olivér, aki szerint az egyik ilyen kulcskérdés, hogy hogyan fogják elosztani ezeket a mennyiségeket a tagállamok között, illetve hogy ki fogja a kartellt működtetni. Egy ilyen platform létrehozása időigényes, ezért az akut energiaválságot nem tudja megoldani, ráadásul az unióban a legégetőbb problémát az jelenti, hogy kevés gáz áll rendelkezésre, és erre a közös platform nem fog megoldást jelenteni.
A közös uniós gázbeszerzéssel érdemes foglalkozni, hosszú távon ez egy potenciális eszköz lehet, ám a most kialakult energiaválságon nem fog segíteni.
A magyar kormányzat álláspontja egyelőre nem ismert az összeurópai gázbeszerzésekről.
(Borítókép: Dominika Zarzycka / NurPhoto / Getty Images)