Vergődnek a gúzsba kötött kiskereskedők

Elindult a fogyasztás csökkenése, már nyáron látták, hogy a vásárlók kevesebb terméket vesznek, de az infláció a bevételeket még korrigálja. Heiszler Gabriella, a hazai SPAR első embere a Forbesnak adott interjújában elmondta: miniszteri szintig tudja kommunikálni a vállalat problémáit.

Mi kerül a fa alá?

Kijelentette, pontosan tudja, hogy mi mennyivel drágul.

De amikor vásárláskor látom a számlát, én is csak nézek, hogy te jó ég

– tette hozzá Heiszler Gabriella.

Az ügyvezető igazgató saját magán is észrevette, amit a vásárlóknál tapasztal, valamilyen szinten mindenki elkezd lefelé vásárolni, egyre olcsóbb termékeket vásárolunk. Emellett megjelent az a jelenség is, hogy bizonyos termékeket sokkal kevésbé visznek. 

Amikor elkezdünk spórolni, az olcsó szénhidrátok felé fordulunk. Hiába drágább a tészta, még mindig olcsóbb egy családot tésztával jóllakatni, mint hússal vagy zöldséggel

– fogalmazott. Elmondása szerint a pékáruk forgalmában is látják a változást, a kenyér kelendőbb lett, olcsóbb egy kiló kenyér, mint egykilónyi kifli vagy egyéb pékáru.

Karácsonyhoz közeledve az is fontos kérdés lett, hogy ha szeretnénk egy jót vacsorázni a családdal, meg tudjuk-e tenni ugyanolyan minőségben és mennyiségben, mint a korábbi években. Az is nagy kérdés, ajándékként mi kerül a fa alá.

Az infláció karácsonykor alapvetően azt fogja érinteni, hogy milyen ajándékokat veszünk, a gyerek még kap valamit, de a házastársak már nem biztos, hogy megajándékozzák egymást, vagy nem olyan értékben, mint szokták

– mondta az ügyvezető.

Az árstop igazi problémája

Az árstoppal kapcsolatban Heiszler Gabriella igazi problémaként azt nevezte meg, hogy a hatósági ár csak a kiskereskedelmet fojtja le.

Pedig a terméknek van termelője, gyártója, nagykereskedője is, de a hatósági ár csak a kiskereskedőt köti. Több mint nyolc hónapja tartanak az árstopok, még mindig veszteségeik keletkezik a hatósági áras termékeken. Nem véletlen, hogy nemcsak náluk, de más piaci szereplőknél is mennyiségi korlátozások vannak érvényben

– vélekedett. Hozzátette: amikor elmennek panaszkodni, miniszteri szinten meghallgatják őket. De nagyon csekély hatása van annak, amit az ágazati szereplők mondanak. A kormányzat válasza az érvekre annyi, nekik a választó a fontos, aki olcsón akarja venni a csirkemellet, és a választó nem érti, hogy a hatósági árat megfizeti máshol – mondta.

A tavalyi évben a SPAR Magyarország Kft. 663 milliárd forintos bevételre 5,3 milliárd adózott eredményt ért el. A második helyet idén is megtartják. 

Fájdalmas lépések

A magyar infláció átlagosan, kerekítve húsz százalék, papíron ennyivel nőnek a kiadásaik is – magyarázta az ügyvezető. Szerinte ennyit nem lehet spórolni csak úgy, hogy mindenből kevesebbet rendelnek. Csökkentették az akciós szórólapok oldalszámát, kevesebb biztonsági őrt kérnek az üzletekbe, kevesebb csomagolóanyagot használnak.

Fájdalmas folyamat, de csak így megy

– jelentette ki Heiszler Gabriella.

Úgy látják, a költségeik jóval több mint húsz százalékkal fognak nőni még úgy is, hogy az energiaoldalon is igyekeznek megfogni a kiadásokat.

Az itthon termelt tojás ára nem azért 140 forint, mert a forintárfolyam összeomlott. Ha a magyar beszállító 10 centért drágábban tudja eladni a tojást Ausztriában, mert a forintárfolyam elszállt, akkor nem fogja csak azért nekünk adni, mert magyarok vagyunk. Kénytelenek vagyunk annyit fizetni érte, amennyit kér

– mondta az ügyvezető igazgató.

Az interjúban arról is szó esik, hogy november végén kell befizetniük extraprofitadóként a tavalyi adójuk 80 százalékát, 10,5 milliárd forintot.

(Borítókép: Zöldség- és gyümölcsrészleg a XX. kerületi, pesterzsébeti Interspar hipermarketben 2019. május 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)