MNB: A fizetési moratórium idején sehol sem sérült lényegesen az ügyfelek érdeke

Az MNB hitelintézeti felügyeleti osztályvezetőjének cikke szerint a fizetési stop kapcsán sehol sem sérült lényegesen az ügyfelek érdeke, a feltárt kisebb problémákat a piaci szereplők gyorsan orvosolták – derült ki az MNB honlapján szerdán közzétett szakmai cikkből.

2020-ban a pandémia miatt, a gazdasági szereplők és a fogyasztók fizetési képességének várható nehézségei miatt vezették be  a hiteltörlesztési moratóriumot , amelyet az elmúlt több mint két és fél évben többször meghosszabbítottak.

• Első és második időszakában automatikusan, külön nyilatkozat nélkül vonatkozott a hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre;
• a 2021 novemberétől kezdődő harmadik, majd az idén július 31-től bevezetett negyedik időszakban már igényelni kellett.

A rendkívüli intézkedésként bevezetett fizetési moratórium a hitelintézeteknél is gyors alkalmazkodást, rendszertechnikai átállást tett szükségessé – írja Szira István. Az intézmények részéről felmerülő értelmezési kérdéseket az MNB számos iránymutatással segítette, valamint figyelemmel kísérte az adósok tájékoztatását, amelyet szükség esetén javíttatott is.

Emellett a jegybank több vezetője körlevélben is megfogalmazta a moratóriumot igénybe vevő adósok kezelésével szemben támasztott elvárásait, így például a moratórium időszaka alatt felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentes biztosítását.

Ennek középpontjában a szabályozás üzleti logikába való átültetése állt, amelynek részeként a felügyelet áttekintette a moratórium során felhalmozott tartozások megfelelő kezelésére és a várható futamidő-hosszabbítás kiszámítására vonatkozó gyakorlatokat. Az ellenőrzés a fizetési stop első és második időszakát érintette.

Az MNB vizsgálata megállapította, hogy beállítási hiányosságok miatt két pénzügyi intézménynél előfordult a késedelmi kamat felszámítása. Az adósok szűk körét érintő hibát ugyanakkor az érintett bankok még a moratórium első szakaszában orvosolták, és megkezdték a tévesen felszámított összegek korrekcióját.

Összesen kilenc hitelintézetet bírságoltak meg

A jegybank három intézmény esetében megállapította, hogy tévesen kiterjesztették a keretjellegű termékekhez kapcsolódó biztosítási díjakra is a fizetési haladékot. Az érintett hitelintézetek ezzel ugyan az adósoknak a jogszabályokon túlmutató haladékot biztosítottak a fizetési kötelezettségekre, de ezzel egyben megnövelték a fizetési moratórium során keletkező tartozás mértékét.

Négy intézménynél azt állapították meg, hogy a moratóriumból való kilépéseknél jogsértő módon indították el a moratóriumi tartozás beszedését, és elvégezték a futamidő meghosszabbítását. Egyes adósok a moratórium szabályrendszeréhez képest ezzel a megoldással jobban is járhattak, de az intézmények a jogszabálytól történő eltérést az érintett ügyfelek kérése nélkül hajtották végre.

A pénzintézetek többsége a rulírozó hiteltermékeket érintő jogszabályban rögzített határidőben teljesítette az átszámításra és a fogyasztóknak járó összeg visszatérítésére való kötelezettségét. Néhány esetben merült fel csekély határidő-túllépés, és csak egy intézménynél fordult elő nagyobb állományt érintő késedelem.