Évente 13 ezer áldozatot követel a gyilkos por

D ATI20200325003
2022.11.06. 13:28
Ami éghető, nem biztos, hogy azzal érdemes is fűteni. Van, amivel kimondottan tilos.

Ha akarjuk, ha nem, nyakunkon a fűtési szezon. Az energia-veszélyhelyzetnek köszönhetően reneszánszát élik a vegyes tüzelésű kazánok, amelyeket elsősorban arra találtak ki, hogy fával és szénnel fűtsenek bennük.

Vannak azonban olyan néprétegek, amelyek anyagiak hiányában olyan picire töppedtek, hogy még a rendkívül sűrű szövésű szociális hálón is kiperegnek. Hiába a szociális tűzifaprogram, családonként egy, legfeljebb két köbméter fát kapnak a rászorulók, ami a semminél jóval több, de ennyivel lehetetlen áttüzelni egy teljes fűtési szezont.

Ha pedig elfogy a fa, és venni nem tudnak, lopni nem akarnak, akkor sokan gondolják úgy, hogy ha vegyes tüzelésű a kazán, akkor bármit el lehet benne égetni, ami meggyullad. A logika helyes, a végeredmény azonban egyáltalán nem. A háztartási hulladékok elégetését nem csupán rendelet szabályozza és bünteti, de ezenfelül saját magunk egészségén kívül másokét is veszélyeztetjük.

Hulladékot ne égessünk

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője szerint pontos adataink nincsenek arról, mennyi háztartási hulladékot égetünk el évente Magyarországon. A statisztikák ugyanis nem tesznek különbséget, mennyi fa és fahulladék, illetve egyéb hulladék kerül a kazánokba, kályhákba. 

A statisztika úgy készül, hogy megbecsülik az épületállomány hőigényét, kivonják a jól mérhető energiahordozókat – szén, gáz, villany –, és a maradék elve alapján a többi tűzifaként kerül az adatok közé.

A KSH adatai alapján körülbelül 80 ezer tonna szálló por kerül a levegőbe évente, és a szállópor-kibocsátást nézve a PM10 60, a PM2.5 85 százalékát a háztartási szektor adja.

A WWF Magyarország szakértője hozzáteszi, a használt bútorok adományozása tüzelőanyagként bevett szokás, hiszen az is csak fa. Ez igaz, ami azonban fontos, a bútorlapok, a préselt farostlemezek vegyi anyagokkal kezelt faanyagok, a kazán pedig nem tesz különbséget, ezt is elégeti úgy, hogy közben a mérgező vegyszerek is a hamuba, valamint a levegőbe kerülnek, és már rövid távon is károsítják a szervezetünket.

Arról nem is beszélve, hogy mindezek mellett az égés közben kátrány is keletkezik, ami megtapad az égéstérben és a kéményben, így szépen fokozatosan, de elkerülhetetlenül tönkreteszi a kazánt, a kályhát.

Műanyagot tilos!

A műanyagok elégetése kimondottan a tiltott kategóriába tartozik. Még ha engednék, akkor sem lenne érdemes azzal tüzelni, mert a műanyagok hatalmas lángon és nagyon gyorsan égnek el, ami egyrészt túlterheli a kazánt, miközben a fűtőérték minimális. Másrészt a műanyag, kábel, gumi égetésekor szén-monoxid és mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe, amelyek kimondottan veszélyesek.

Vannak olyan szegényebb társadalmi rétegek, akiknél télen a korábban kapott ruhaadományok, cipők is a kályhákban, kazánokban végzik. Elsőre sem jó ötlet, hiszen a fűtőérték itt is minimális, ráadásul a ruhákban, cipőkben sok az ipari műanyag és a gumi, így ezzel a megoldással azt érjük el, hogy nem fázunk kevésbé, viszont szorgosan lélegezzük be a rákkeltő vegyületeket.

Gyújtósként gyakran szoktunk újságpapírt használni. Ez sem jó megoldás, mert ezeket is vegyszerekkel kezelték, és igen, bizony ezek elégetése is veszélyes az egészségre.

Értelmetlen áldozatok

Harmat Ádám lapunknak elmondta, a szálló por évente 13 ezer ember korai elhalálozásához járul hozzá Magyarországon.

A szálló port kémiai összetételétől függetlenül a levegőben szálló részecskék nagysága szerint csoportokba sorolják. A PM10-et a levegőben lévő, 10 mikronnál kisebb részecskék megnevezésére használják. Ezek összetétele lehet szerves, szervetlen, szilárd, párás időben harmatcsepp is. Ha ezeket a pici részecskéket belélegezzük, akkor azok túljutnak a garaton, és rendszerint a felső légutakat irritálják.

A PM 2.5 már veszélyes ragadozó. Ezek két és fél mikron méretű szemcsék. Annyira kicsik, hogy az emberi haj vastagsága ennél legalább harmincszor nagyobb. Ezek a szemcsék akár a tüdőig is eljuthatnak. Harmat Ádám szerint a tüdőhólyagon keresztül a véráramba jutva már az egész szervezetet károsíthatják. 

A kibocsátás helyszínétől száz kilométerekre is eljuthatnak. Tehát ha nem megfelelő fűtőanyagot tüzelünk el, nem csupán a saját életünkkel játszunk, hanem másokéval is

– mondja a programvezető.

A WWF Magyarország szakértője nem derűlátó. Szerinte az idei tél levegőminőségi szempontból katasztrofális lesz. A szálló por koncentrációja vélhetően nagyon magasra emelkedik. Van ugyan Magyarországon olyan hálózat, amely méri a levegő minőségét, de sok helyen egyáltalán nincs mérőállomás. Érdemes venni, rendelni olyan készüléket, ami méri a szálló por koncentrációját.

Harmat Ádám azt is hozzáteszi, hiába tiltott a háztartási hulladékok égetése, elvileg büntetés is jár érte, de mire valaki bejelenti, hogy a szomszéd vélhetően ilyennel tüzel, és mire a hivatal munkatársai kiérnek a helyszínre (munkaidőben persze, nem este és kora hajnalban), addigra már régen elég és a levegőben szálldogál a bizonyíték.

A szakember szerint célzott programokkal lehetne gátat szabni az illegális hulladékégetésnek. A megoldást többek között a szegények energiatámogatása jelenthetné, ha az igazán rászorulók kapnának több tűzifát.

„A leghatékonyabb hosszú távú megoldás az energiahatékonyság támogatása lenne” – mondja Harmat Ádám.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)



  • Hírek
  • Hírek