2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Borús képet fest az Erste Bank

HNT 0434
2022.11.09. 15:40 Módosítva: 2022.11.09. 21:59
A tavalyi évhez képest hatvan százalékkal csökkent az Erste Bank profitja, de a bank a jövővel kapcsolatosan sem optimista.

Az Erste Bank Csoport működési bevételei éves szinten 5,6, kiadásai 26,7 százalékkal emelkedtek 2022 első kilenc hónapjában, ennek köszönhetően a bank kilenchavi adózott eredménye közel hatvan százalékkal, 18,4 milliárd forintra csökkent. A bank tőkearányos nyeresége (ROE) 13,6-ról 5,7 százalékra esett.

Rendkívül bizonytalan a helyzet

Az Erste épp ezért több mint 28 milliárd forintnyi rendkívül céltartalékot képezett az idei év első három negyedévében – annak ellenére hogy a nem teljesítő hitelek állományában nemhogy romlott volna, hanem javult a helyzet: tavaly a hitelek 2,9, idén szeptember végén csak 2,5 százaléka volt olyan, amelyet nem törlesztettek rendben az adósok. A bank elnök-vezérigazgatója ugyanakkor jelezte, hogy ez a kedvező szám jórészt annak köszönhető, hogy a hitelek nagyobb része ma már fix kamatozású, amelyeknél még nem jelentkezett az elmúlt hónapok drasztikus kamatemelésének hatása. (Érdemes megjegyezni, hogy ott, ahol pedig érződött volna, a kamatstop védi az ügyfelet.)

Ennek ellenére vannak figyelmeztető jelek. A lakossági hitelkihelyezés például már visszaesést mutat: egy évvel ezelőtt a III. negyedévig még 210 milliárd forintot vettek fel a banktól a lakossági ügyfelek, idén már csak 193 milliárd forintra tehető a folyósítás. Ezen belül éves szinten három százalékkal kevesebb, 92 milliárd forintnyi jelzáloghitelt és 14 százalékkal kevesebb babaváró hitelt folyósított az Erste. A személyi kölcsönöknél még bővülés van, 11 százalékkal, 53 milliárd forintra nőtt az ügyfelek által felvett összeg. A vállalati hitelezés ugyanakkor eddig kiválóan tartotta magát – éves szinten itt még 44 százalékos a növekedés. 

A kamatstop fáj a legjobban

Az Erste kamatmarzsa – lényegében a betétek és a hitelek kamatkülönbségén keresett jövedelme – 2022 III. negyedévében 4,1 százalék volt, ami dinamikus növekedés a 2021-es 2,5 százalékhoz képest. A mostani kamatmarzsot ugyanakkor Jelasity Radovan elnök-vezérigazgató szerint a jegybanki kamatmarzs 0,9 százalékról 11 százalékra emelkedésével érdemes összevetni.

A banknak ebből a kamatmarzsból kell kigazdálkodnia a lényegesen magasabb költségei mellett azt a negyven-ötvenmilliárd forintnyi extra terhet, amit az elmúlt hónapokban a bankszektorra terheltek.

Az Erste esetében az extraprofitadó 18,7 milliárd, a kamatstop 21 milliárd forint extra terhet jelent.

Jelasity Radovan szerint a legújabb bejelentést követően az immár a lakossági hitelek mellett a vállalati kölcsönökre is bevezetett kamatstop terhe a pénzpiaci kamatok gyors emelkedése miatt mára már magasabb terhet jelent, mint az extraprofitadóé. A költségeket emeli az a 7,9 milliárd forint, amit később visszakap az Erste, hiszen ez a Sberbank-csőd utáni rendkívüli OBA-befizetés utáni megtérülés lesz.

A jegybanki extraprofit nem a banké 

Az Erste elnök-vezérigazgatója azt a vélekedést is árnyalta, amely szerint a bankok a jegybankban elhelyezett pénzeken extra jövedelemre tesznek szert. Az ügyfélforrások jelentős részét a bank természetesen hitelként kihelyezi. Az Erste 3647 milliárd forintos betétállományával szemben szeptember végén 2286 milliárd forintnyi hitel állt – de a lakossági hitelek terén az Erste például nettó hitelező, azaz több kölcsönt folyósít az ügyfeleknek, mint amennyi betét tőlük származik. 

Azt sem érdemes elfelejteni az Erste-vezér szerint, hogy az MNB-ben berakott pénzek egy része – például az ötszázalékos tartalékráta – továbbra is 13 százalékos szinten kamatozik, azaz 5 százalékponttal alacsonyabban, mint az egynapos betéti tendereken elérhető kamat. A korábban – akár két évvel korábban – megvásárolt állampapírokon a bankok is komoly veszteséget szenvednek el azok alacsony hozamszintje miatt. 

Az Erste vezére szerint annak ellenére hogy továbbra is drámai nagyságrendet jelez a lényegében nulla százalékon kamatozó lakossági, látra szóló betétállomány, a napi likviditás biztosítása most is komoly kérdés a bankszektorban.

Az a bank, amelyik megszorul, a jegybanktól nem 18, hanem 25 százalékos kamatra kap hitelt állampapír fedezete mellett. Ha ezt el akarja kerülni, akkor bizony más módon kell biztosítani a likviditást. Épp ezért ádáz kamatverseny alakult ki a vállalati betétekért – ahol egy-egy ügylet jelentős tételt tud megmozgatni. Az eredmény az, hogy a jegybanki betéti tenderen elhelyezett pénzek 70-75 százaléka lényegében ügyfélpénz. 

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)