Még a vártnál is zordabb időszak elé néz az eurózóna gazdasága

Az Európai Bizottság rontott az eurózónára vonatkozó gazdasági előrejelzésein. Csökkentették a jövő évi növekedésre vonatkozó kilátásokat, illetve emelték az inflációs várakozásokat. Úgy látják, hogy az eurót használó közösség gazdasága tovább zsugorodik 2023 első negyedévében.

Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett, egy erős első fél év után az uniós gazdaság sokkal nagyobb kihívásokkal teli szakaszba lépett, amelyben az ukrajnai háború által kiváltott sokkok csökkentik a globális keresletet és erősítik az inflációs nyomást

– mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Az ukrajnai háború miatt megnövekedett bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot az év utolsó negyedévében, és a jövő év eleje sem ígérkezik fényesebbnek.

Emelkedő infláció, romló növekedési kilátások

A fogyasztói árak emelkedése 10,7 százalékon tetőzött októberben, 2022-ben 8,5, míg 2023-ban 6,1 százalékos lesz éves infláció az eurózónában az Európai Bizottság számításai szerint – mindkét becslés jóval magasabb a júliusban prognosztizáltnál.

 2022-re 3,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre az EB, a következő évre azonban mindössze 0,3 százalékos erősödést lát a korábbi 1,4 százalék helyett.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az eurózónatagok között Németország, valamint Svédország gazdasága zsugorodik a legnagyobb mértékben.

Gázhiány, kamatemelés

A legnagyobb félelmet a gázpiac orosz–ukrán háború miatti anomáliái okozzák. A gázárak – amelyekben ugyan az utóbbiban korrekció tapasztalható – emelkedése és a készletek hiánya aggodalomra ad okot a 2023-as és a 2024-es télre nézve.

Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja további kamatemelést helyezett kilátásba, annak érdekében, hogy csillapítsák a fokozódó inflációs nyomást.

Egyértelmű, a recessziós kockázatok megnőttek. Emelnünk kell a kamatlábakat annak érdekében, hogy közelíteni tudjunk a középtávú inflációs célokhoz

– mondta Isabel Schnabel.

(Borítókép: Geert Vanden Wijngaert / Bloomberg / Getty Images)