IMF: Véget kell vetni a magyar árstopoknak

„Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a sokkok sorozata és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé emelte az inflációt, és nagy külső hiányt okozott” – írja elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hozzátéve: a szigorú és következetes szakpolitikai mix fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot.

Az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében. Az alapkilátások körüli nagyfokú bizonytalanság miatt a szükséges átfogó gazdaságpolitikai szigorításnak rugalmasnak és adatfüggőnek kell maradnia – mutatott rá az IMF.

Gyors fellendülés után lassulás jöhet

Miközben a koronavírus-válságból való kilábalás kezdett beindulni, és a munkaerőpiac feszesebbé vált, a gazdaságot ellátásilánc-zavarok, az energia- és nyersanyagárak emelkedése érte, amit Oroszország ukrajnai háborúja felerősített, és az aszály is sújtotta.

A gyors fellendülés után a gazdasági növekedés veszíthet a lendületéből, és a nagy kockázatok jelentősen ronthatják a kilátásokat. 2023-ban erőteljes lassulás várható, mivel a magas infláció erodálja a háztartások reáljövedelmét, a gazdaságpolitika szigorodik, a külső kereslet gyengül, a finanszírozási költségek pedig emelkednek.

Muszáj folytatni a szigorítást

„A következetesen feszes és hiteles költségvetési és monetáris politikai kombináció fenntartása kulcsfontosságú az infláció kezelése és a gazdasági egyensúlytalanságokból eredő sebezhetőségek csökkentése érdekében” – írják a közleményben. Jól célzott támogatásra van szükség a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatott háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítéséhez. 

A kormány idén a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiányt vár. A kormány célja, hogy 2023-ra a GDP 3,5 százalékára csökkentse a költségvetési hiányt. A 2023-ra tervezett kiigazítás megvalósíthatónak tűnik, ha nem lesznek újabb sokkhatások. 

Kerülni kell az árstopokat

A visszafogottabb belső kereslet, illetve az energiaárak normalizálódása mellett a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulására számítanak, és véleményük szerint 2023 végére az inflációs ráta visszatérhet az egy számjegyű tartományba – közölte az MNB. 

„A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszer-infláció – amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban – megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték” – írja a Valutaalap, amely szerint a kiszolgáltatottak közvetlen támogatása hatékonyabban enyhítené a magas infláció hatását.

Az IMF szakértői azt állapították meg, hogy a hazai bankrendszer stabil. A nehéz gazdasági körülmények között a felügyeleti tevékenység fokozott figyelmére van szükség. Hangsúlyozták az energiaellátás további diverzifikációjának fontosságát.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)