Belenyúl a kormány a bankbetétek kamataiba
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Az elhibázott brüsszeli szankciók rekordmagas inflációhoz vezettek Európában. Ezt ellensúlyozva a jegybankok jelentős kamatemelést hajtottak végre a kormányzati intézkedések mellett – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A tárcavezető közleménye szerint az MNB szankciós infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan azonban egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák. Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír-vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18 százalékos kamatot realizáltak, kockázatmentesen.
A kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek ez a hozam nem elérhető. Sőt, számukra a bankok 1 százalék alatti kamatot adnak a látra szóló és folyószámlabetétek után, de a hosszabb távú betétek is mindössze 9-10 százalék körüli kamatot tesznek elérhetővé.
Nyerészkedtek az adófizetők pénzén
Egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt. E gyakorlatot meg kell szüntetni, a piaci torzulást ki kell javítani.
Mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához – olvasható a közleményben.
Az elmúlt napokban több pénzintézetnél is arról beszéltek, hogy a vállalati oldalon komoly betétikamat-verseny alakult ki amiatt, hogy
a nagy betétekkel rendelkező pénzügyi partnerek egyre magasabb kamatot várnak el ezekért a pénzekért.
Banki közlések szerint az évi 18 százalékos kamatozású egynapos jegybanki betétben akár a 80 százalékot is meghaladhatja azoknak a pénzeknek az aránya, amelyek dedikált ügyfélpénznek számítanak, ahol a bankok szinte csak a „postás” szerepét töltik be.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mostani közleménye ezt a képet úgy árnyalja, hogy e magas kamatot realizáló vállalkozások egy jó része olyan, a bankoktól nem feltétlenül független pénzügyi intézmény lehet, amelyek így komolyabb összegeket helyeztek el a bankokon keresztül a jegybankban. Ezek esetében tehát nem klasszikus vállalati betétről van szó.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Szabó Réka / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
