Beintettek a fejlődő országok a globális zöldítésnek

32NZ9JQ-highres
2022.11.22. 06:40
A világnak nem sikerült megállapodásra jutnia a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásáról, miután a maratoni ENSZ-tárgyalásokat számos olajtermelő ország megakasztotta.

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott COP27 klímacsúcson közel 200 ország képviselői ültek tárgyalóasztalhoz, hogy meghatározzák a globális klímapolitika irányát. A tárgyalófelek abban megegyeztek, hogy 2030-ig csaknem felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban ennek módjáról már ütköztek az elképzelések.

A fejlett nemzetek, köztük a G20-ak csoportja arra törekszik, hogy a világ sürgősen mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Nem csak a szenet, de az összes fosszilis tüzelőanyagot kivezetnék.

Az olyan fejlődő országok azonban – főleg India, Kína és Szaúd-Arábia –, amelyek az olajra és a gázra támaszkodnak gazdaságaik építésében, ellenálltak a tervnek. Érthető, hiszen ki akarják aknázni a forrásaikat, ahogyan azt a nyugati országok tették a történelmük során.

Ennek megfelelően a végleges átfogó megállapodás nem tartalmazott kötelezettségvállalásokat a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos leállítására.

Kifakadtak az európai felsővezetők

„Több mint elkeserítő, hogy a fosszilis energiaforrások fokozatos kivezetésére irányuló, már esedékes lépéseket számos nagy olajtermelő és kibocsátó megakasztotta” – nyilatkozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Ursula von der Leyen is kifakadt, úgy fogalmazott, hogy a tanácskozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, szerinte ennél „sokkal többre van szükség”. A tünetek egy részét kezeltük, de nem gyógyítottuk meg a beteget – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, aki ennek ellenére örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a részt vevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozástól leginkább szenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást.

„Hihetetlenül csalódott vagyok, hogy nem tudtunk továbblépni” – mondta Alok Sharma, az Egyesült Királyság főtárgyalója újságíróknak az egyeztetések lezárása után. Új-Zéland éghajlatvédelmi minisztere a BBC Newsnak azt állította, hogy „az üzemanyag-termelő államok erőteljes kísérleteket tettek a megállapodások visszavágására”, de a fejlett országok „tartották a frontvonalat”.

„A fosszilis tüzelőanyag-ipar befolyása mindenhol megmutatkozott” – mondta Laurence Tubiana, az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány vezérigazgatója egy nyilatkozatban. „Az egyiptomi elnökség olyan szöveget készített, amely egyértelműen védi az olaj- és gázipari petroállamokat és a fosszilis tüzelőanyag-ipart. Ez a tendencia nem folytatódhat jövőre az Egyesült Arab Emírségekben” – fakadt ki.

Meredek elvárások

A fejlődő országok nagyon alacsony bázisról kezdik a fejlődést, ami egyben azt is jelenti, hogy rövid távon növelniük kell a kibocsátásukat – mutat rá Rahul Tongia, az Energiabiztonsági és Éghajlatváltozási Kezdeményezés kutatója. A szakértő szerint a fejlődő országokat arra kérik, hogy egyik pillanatról a másikra „ugorjanak át” a megújuló energiaforrásokra. Ha azonban nem engedélyeznek új fosszilis tüzelőanyag-beruházásokat, akkor a megújuló energiára áttérés nehezen lesz kivitelezhető. Az akkumulátorok még mindig nagyon drágák, ezért a nagyrészt megújulókra támaszkodó villamosenergia-hálózatok is minimális fosszilis tüzelőanyagra szorulnak a csúcsidőszakok fedezésére.

A fejlődő régiók a lehető legkisebbre akarják csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, például India is arra törekszik, hogy 2030-ra 500 gigawatt nem fosszilis villamosenergia-kapacitást érjen el. Ez megnégyszerezné India jelenlegi megújulóenergia-kapacitását (a vízenergia kivételével), és több mint kétszeresére növelné a jelenlegi teljes beépített kapacitást. 

A növekvő megújuló energiaforrások azonban nem jelentik a szén idő előtti kivezetését

– figyelmeztet a szakértő. Annál is inkább, mert India összesített kibocsátása így is alacsony lenne.

Látható, hogy a szegényeknek több energiára van szükségük, és ennek nagy része tiszta energia lesz, amely már most is életképes. Az energiaellátás utolsó töredéke az, amit csak nagy költségek árán lehet fosszilismentesen tartani. A szakértő szerint ezt a költséget aránytalanul a gazdagoknak kell viselniük, mégpedig a fejlődő országok pénzügyi támogatása révén. Ezért is nagy előrelépés az ENSZ-alap, amely az éghajlatváltozástól leginkább szenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. 

1,5 fok felett átértékelődik az életünk

A klímatudósok évtizedek óta arra figyelmeztetnek, hogy a felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest nem emelkedhet 1,5 foknál többet – ez a küszöbérték gyorsan közeledik, mivel a bolygó átlaghőmérséklete már most 1,1 fok körülire növekedett.

A tudósok az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentésében kifejtették, hogy 1,5 fok felett drámaian megnő a szélsőséges aszályok, erdőtüzek, áradások és élelmiszerhiány kockázata.

A csúcstalálkozó küldöttei egyetértettek abban, hogy a határérték elérése katasztrófák sorozatához vezetne, azonban a fosszilis tüzelőanyagok kérdésében nem történt jelentős előrelépés.

Az USA és Kína folytatja a tárgyalásokat

A csúcstalálkozó a végleges megállapodáson kívül számos más jelentős fejleményt is hozott, köztük az USA és Kína – a világ két legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója – közötti hivatalos klímatárgyalások újrakezdését.

Miután Kína idén nyáron befagyasztotta a két ország közötti klímatárgyalásokat, Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodott az amerikai–kínai kommunikáció helyreállításáról, amikor a múlt héten a G20-ak bali csúcstalálkozóján találkoztak, megnyitva az utat Kerry és kínai kollégája, Hszie Zsenhua számára, hogy ismét hivatalosan találkozzanak.

A két fél a COP második hetében is találkozott, és megpróbálták ott folytatni, ahol abbahagyták, mielőtt Kína felfüggesztette a tárgyalásokat a CNN forrása szerint. A forrás alapján konkrét cselekvési pontokra összpontosítottak, például a metán – egy erősen üvegházhatású gáz – kibocsátásának csökkentésére irányuló kínai terv és az általános kibocsátási célérték fokozására.

A tavalyi évtől eltérően a két ország részéről nem hangzott el nagy, közös klímaügyi bejelentés. A hivatalos kommunikáció újrakezdését azonban biztató jelnek tekintették.

(Borítókép: Joseph Eid/AFP)