16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

Kriptocsalók: csábítanak, zsarolnak, és sokszor büntetlenül lépnek meg

GettyImages-1157462131 (1)
2022.11.24. 13:14
A csalók különböző módszerekkel fosztják ki áldozataikat, sokszor még attól sem riadnak vissza, hogy társkereső alkalmazásokon hálózzák be és gombolják le a magányos szingliket. Bátorfi Botond pénzügyi elemző rávilágít, hogy a kriptocsalók sokszor büntetlenül lépnek meg a zsákmánnyal.

Egyre több szalagcím szól arról, hogy ismerkedésnek álcázott kriptocsalás áldozata lett egy gyanútlan ember. Így járt tavaly januárban egy magyar férfi is, aki az Indexnek részletesen felfedte, miként rövidítette meg közel 35 millióval egy „ázsiai szépség”.   

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) 2022-es jelentése szerint tavaly 139 millió dollárt csaltak ki az áldozatoktól a kriptorománcra szakosodott csalók. De ez csak egyfajta átverés a sok közül.

A jelentésből az is kiderül, hogy több mint 46 000 fogyasztó összesen több mint egymilliárd dollárt bukott a kriptovalutákon 2021. január 1. és 2022. március 31. között. A valós szám azonban ennél sokkal nagyobb lehet, mert valószínűleg több olyan áldozat is van, aki nem jelentette az esetet.

Bátorfi Botond, a Peak Financial Services pénzügyi elemzője is alátámasztja, hogy egyre több csalás történik a kriptók körül, ezért érdemes fokozott óvatossággal kezelni a virtuális valutákat. Cikkünk további részében felfedi a leggyakoribb csalásokat, és praktikus tanácsokkal vértezi fel az olvasókat.    

Túl szép, hogy igaz legyen

Bátorfi be is mutatja az első módszert, amire a rug pull (szőnyeghúzás) csalásként is hivatkoznak, mivel pontosan a szőnyeget húzzák ki a felhasználó alól.

Általában mesterségesen, hazugságokkal felpumpálják egy kriptodeviza értékét, majd lelépnek az emberek által befektetett pénzzel.

Ilyen csalás történt a Squid Game sorozat után elnevezett token esetében is.

Az elemző szerint elterjedt a hagyományos pénzügyi szektorból is jól ismert módszer, amikor a potenciális befektetővel elhitetik, hogy hatalmas hozamok mellett kriptovalutákba fektetik a pénzét, miközben a mit sem sejtő ügyféltől kapott pénzt elteszik. 

A közösségi médiás átveréseknek is rengeteg formája létezik. Sokszor ajándék kriptovaluta-osztást hirdetnek meg, amihez meg kell adni adatokat és indítani kell egy utalást, hogy a felhasználó igazolni tudja bankszámlájának érvényességét. Itt tehát nem kriptovalutát lopnak el, de a csalók annak ígéretével érik el, hogy sokan pénzt utaljanak nekik – világít rá a szakértő.

Piramisjáték, adathalászat, hackerek

Szintén jól ismert módszer a piramisjáték, ahol a befektetők számának folyamatos növelésével fedik el egy kriptodeviza értéktelenségét, mert a régi befektetőket folyamatosan nagy hozamok mellett fizetik ki az újak pénzéből. Általában akkor fuccsol be, amikor elfogynak az új érkezők, épp ezért jellemző, hogy pszichológiai manipulációval próbálnak minél több embert befektetésre bírni. Ez a jól ismert FOMO-hatás, amikor az emberek megijednek, hogy kimaradnak egy hatalmas pénzszerzési lehetőségből.

Az adathalászat során megtévesztő e-maileket küldenek, vagy biztonságosnak tűnő felhasználói felületekre irányítják az áldozatot, ahol az mit sem sejtve megadja kriptotárcájának privát kulcsát (vagyis jelszavát), amit ennek segítségével feltörnek, és ellopják az ott tárolt tokeneket.

A legnagyobb tőzsdék sem biztonságosak, hiszen ezeket is rendszeresen érik hackertámadások, így az ottani felhasználók fiókja is feltörhető, onnan továbbutalással elmozdíthatók a különböző tokenek – figyelmeztet a szakértő.

Védekezhetünk a csalások ellen?

A szakértő ismerteti, hogy néhány alapvető óvintézkedés betartásával máris csökken az átverés esélye. 

Elsősorban ismerjük fel a gyanús jeleket, amelyek láttán gyanítható, hogy nem becsületes féllel van dolgunk 

– hangsúlyozza Bátorfi.

A randizás kapcsán emlegetett red flag (intő jel) kifejezés itt is megállja a helyét. Néhány intő jel:

  • garantált hozam vagy ingyenpénz ígérete,
  • projektet bemutató anyag (whitepaper) hiánya vagy silány minősége,
  • projekt mögött álló csapat tagjainak ismeretlensége, 
  • agresszív marketingtevékenység és praktikák (pl. hatalmas visszaszámláló óra, pszichológiai tényezők bevetése, kihagyhatatlan lehetőség emlegetése).

A következő praktikus tanácsokkal pedig az illetéktelen felektől védheti jobban magát a kiszemelt áldozat:

  • kriptotárcához tartozó privát kulcs biztonságos tárolása, 
  • privát kulcs másik személlyel való megosztásának mindenkori megtagadása,
  • befektetés előtt minden esetben alapos kutatás, 
  • befektetés kizárólag hiteles és behatóan ismert projektekbe, 
  • manipulatív hirdetések és „túl szép, hogy igaz legyen” jellegű ajánlatok ignorálása,
  • látogatott weboldal ellenőrzése (megfelelő cím, adatok megjelenése).

Baj esetén irány a rendőrség

Nehéz helyzetről van szó. A kriptovaluták decentralizációt és a központi hatalmak kiiktatását ígérik a felhasználóknak, akiknek ez általában nagyon imponál is, amíg rá nem jönnek, hogy csalások esetén mégiscsak a hagyományos szervekhez kell fordulniuk, és akkor sem jók az esélyeik – világít rá Bátorfi. 

A szakértő szerint sokszor a legtöbb pénzügyi szabályozó, illetve a rendészeti szervek sem állnak készen egy kifinomult csalás felderítésére, ami nehezíti a helyzetet.

Általában a rendőrséghez érdemes fordulni, méghozzá az alábbi módon:

A csalásban érintett utalások (jellemzően ezek azok, amikor az áldozat kriptovalutát utalt a csalónak) azonosító számának mielőbbi ellenőrzése és feljegyzése.

Az eseményekről készített részletes beszámoló továbbítása. Ez tartalmazza az említett azonosító számokat, az érintett tranzakciókról készített képernyőfotókat, a tranzakciók kivitelezésének helyét (melyik alkalmazásban, kriptotőzsdén történt stb.), illetve bármely egyéb releváns információt. 

Idővel szükség lesz a tokenek birtoklásának igazolására, ehhez a privát kulcs megőrzése elengedhetetlen. Elképzelhető, hogy végre kell majd hajtani kisebb utalásokat, ahol a privát kulccsal történő hitelesítés révén igazolni lehet az érintett kriptotárca birtoklását.

Fontos, hogy ugyanezeket az információkat a kriptotárca szolgáltatójához vagy az érintett kriptotőzsdéhez is el kell juttatni, de a rendőrség bevonása kulcsfontosságú – húzza alá a szakértő.

Keresztet vethet az eltűnt pénzére

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az esélyek nem jók, sokszor a precízen dokumentált csalások esetén sem sikerül megoldást találni, az átlagos áldozat pedig általában ezt sem tudja tökéletesen kivitelezni – mondja Bátorfi. 

A Peak vezérigazgatójának, Suppan Mártonnak is volt egy hasonló ügye, amikor a Binance kriptotőzsdén vásárolt és tárolt kriptodevizáit lopták el támadók az éjszaka közepén. Azonnal elkészítette a szükséges screenshotokat, dokumentálta a teljes esetet, majd mindezt jelezte a Binance-nek, és feljelentést is tett a rendőrségen. Ennek ellenére az ügyben érdemi előrelépés nem történt, ami jól mutatja, hogy az esetek többségében a kriptocsalások végzetes veszteségekkel járnak – ismerteti a szakértő. 

A decentralizációnak az előnyei mellett így már láthatjuk a hátrányait is, például a bűnesetek felderítésében. Emellett a hagyományos szervek témában való jártasságának hiánya is nehezíti a bűnügyek felderítését.

(Borítókép: Annette Riedl/picture alliance via Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek