Hiába az infláció, a magyarok nem a karácsonyfán spórolnak

„A fenyőfák mennyisége viszonylag fix” – mondta az Indexnek Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, hogy mennyi fa fogy el a karácsony előtti időszakban. Arról is beszélt, hogy a háztartások számában, illetve a hagyományokban nincs nagy változás, ez pedig az eladott mennyiséget is egy szűk keresztmetszet között tartja.

Ezzel egybecsengően nyilatkozott Treer András. A Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szakmai tanácsadója elmondta: a magyarországi termelők az elmúlt években megszokott famennyiséggel készülnek az idei karácsonyra is.

Teret nyerhet a Nordmann, vagy nem?

A korábbi időszakban elmozdult a kereslet a „tökéletes karácsonyfa”, a Nordmann-fenyő irányába. „Ez a fenyőtípus nem szúr, nem hullajtja a levelét, könnyen díszíthető” – mondta Boross Norbert, hozzátéve: ez az egyik oka a népszerűségének, a másik pedig, hogy az utóbbi időben egyre többen megengedhették maguknak.

Boross Dávid szerint ez a trend idén elérkezhet a Rascasse-kanyarhoz. A jobb minőségű Nordmann-fenyő iránti kereslet csökkenhet, és a luc felé fordulhatnak a vevők. Máshogy látja Treer András, aki szerint idén is fokozódik a Nordmann iránti kereslet, míg a lucfenyő irányában némileg csökkenhet az érdeklődés.

Így alakulhatnak az árak

A lucfenyők magyarországi termelők kezei közül kerülnek a kereskedők platójára, míg a Nordmann esetében jóval nagyobb arányt tesz ki az import – mondta Boross Dávid.

Az ünnepi fenyőfakínálat háromnegyedét fedi le a hazai termelés, a maradék 25 százalékot importból egészítik ki. Ez a Nordmann-fenyőt jelenti, ami Dániából érkezik hozzánk – egészítette ki Treer András.

„A lucfenyők árát nem a napjainkban begyűrűző kedvezőtlen gazdasági hatások határozzák meg, hiszen az idén az otthonokba kerülő fákat már évekkel ezelőtt elültették, a termelőket pedig az akkor aktuális költségek terhelték, nem pedig a mostani, inflációval vagy épp alapanyagár-emelkedéssel sújtott terheket kell beépíteni az árakba” – vázolta Boross.

Míg a lucfenyő idei áraiba főként a szállítási költségek növekedése épül be, addig a Nordmann áránál az importból fakadó költségnövekedések játszhatnak szerepet, amit jellemzően a forint gyengülése okoz az euróval szemben.

Mindez 20-30 százalékos emelkedést vetít előre a kiskereskedelmi áraknál ennél a típusnál

– tette hozzá.

A kisebb lucfenyők árában azonban alig várható változás, „gyakorlatilag kapott egy ársapkát az előző évhez képest”. Ezzel szemben a prémium-Nordmann-fenyő méterenkénti ára minimum 30 százalékkal emelkedik. „Ez a kettősség vezethet az említett trendváltozáshoz” – mutatott rá a szakember, aki szerint mindezt szociális szemüvegen keresztül vizslatva nem kapunk rossz képet, hiszen a szűkösebb büdzsével rendelkező háztartások is megtalálhatják a pénztárcájuknak megfelelő fát, a jobb helyzetben lévők számára pedig továbbra is elérhetők a prémiumtermékek, plusz néhány ezer forintért.

Boross Dávid szerint a lucfenyők ára 4–6 ezer forint között alakul méterenként, míg a Nordmanné 5–10 ezer forint között.

A közös metszetet pedig az magyarázza, hogy a Nordmann-, illetve a lucfenyőkön belül is vannak minőségbeli eltérések. „A legjobb minőségű lucfenyők ára megközelítőleg egy szinten mozog a gyengébb Nordmannéval” – mutatott rá Boross Dávid.

Treer András az átlagos Nordmannoknál 6-8 ezer forint méterenkénti árat vetített előre, míg a prémiumfákért 8-9 ezer forintot kérhetnek el méterenként. Hasonló szinteken alakulhatnak az ezüstfenyők is – tette hozzá.

Új hullámos divat

A hagyományos vágott, illetve műfenyőkön túl további alternatíva is a vásárlók rendelkezésére áll, ez pedig a földlabdás vagy cserepes fenyő. A vágott fenyőkhöz hasonlóan szintén élő növényről beszélünk.

Előnye, hogy az ünnepek után kiültethető, így pedig akár 100 évig is díszítheti kertünket, vagy akár egy intézmény számára is elajándékozható

– mondta Boross Dávid, megjegyezve, a legtöbb kertészetben arra is van lehetőség, hogy a vásárlók a vételár feléért visszaszolgáltassák a cserepes fenyőt, így a tranzakció egyfajta kölcsönzésként is felfogható.

A ügyvezető tapasztalatai szerint ez a környezettudatos lehetőség egyre népszerűbb a háztartások körében, főként a fiatalabb korosztály él vele előszeretettel.

A földlabdás fenyő odafigyelést igényel, ám az eladott fenyőfamennyiségen belüli részarányuk növekedésnek indult az utóbbi években – jegyezte meg Treer András.

Számít a méret

Boross Dávid szerint nemcsak a Nordmannról lucra visszatérők számában állhat be növekedés, de a fa méretét tekintve is egyfajta „visszavásárlási tendenciára” számítanak. Aki eddig, mondjuk, egy 2,5 méteres fát vett, idén megelégedhet a 2 méteressel – mondta.

A szakemberek egybecsengő véleménye szerint attól azonban nem kell tartani, hogy a gazdasági nehézségek miatt kevesebben állítanak fát karácsonykor. „A faállítás és -díszítés a karácsony fix pontja, a háztartások inkább máshol húznak a nadrágszíjon, de ezt a hagyományt nem rúgják fel” – tették hozzá.

Vannak szép műfenyők, de nem túl kelendők

Vállalati, céges szinten kelendőek a műfenyők, hiszen ebben az esetben tartósságra van szükség, ami egy élő fenyőnél speciális, természetes környezetet jelent, míg a műfenyő értelemszerűen hetekig, hónapokig eláll – mondta az Oázis ügyvezetője.

Fenntarthatósági kérdéseket is felvetnek a nagyon olcsó és silány minőségű műfenyők, ezek forgalmazása vissza is szorult az utóbbi időben, hiszen előállításuk és szállításuk is környezetszennyező.

„A műfenyők piacán is elérhetők olyan, magas minőséget képviselő termékek, amik nemcsak hogy mutatós darabok, de akár hosszú évekig is használhatók, ezáltal pedig anyagilag is jó befektetésnek bizonyulhatnak” – mondta Boross Dávid.

Évekig nevelik a fenyőket 

Sokszor találkozhatunk azzal a tévhittel, hogy a fenyőfa-kitermelés környezetkárosító tevékenység, hiszen Magyarországon évente 2 millió fa kerül a háztartásokba – mondta Treer András. A fenyőket a termelők külön erre a célra állítják elő, a csemeték 8-10 éves nevelési folyamaton mennek keresztül. Ebben az időszakban a fák rengeteg oxigént termelnek, illetve szén-dioxidot kötnek meg. A fenyőfa-kitermelés ráadásul 600-700 család megélhetését biztosítja itthon. 3000-3500 hektáron zajlik a termelés, a fák pedig hektáronként 10 tonna oxigént állítanak elő, és ugyanekkora mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg – vázolta.