Az uniós olajársapka nem befolyásolja a 480 forintos hatósági árat

K EPA20220815160
2022.12.05. 14:56
A hétvégén az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását. Szakértőket kérdeztünk a döntés várható hatásairól és a Magyarországon érvényben lévő benzinársapkáról.

Megállapodtak az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról

Értelemszerűen ezt a döntést Magyarország is megszavazta, és az uniós tagállamok mellett ezt magukra nézve kötelezőnek tartják a G7 – vagyis az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportjának – nem uniós tagjai, így az Egyesült Királyság, Japán, az Egyesült államok, Kanada és a nem G7-tag Ausztrália is. Ez azért is lényeges, mert az említett vezető gazdasági hatalmak kezében van a tengeri szállítási és biztosítási piac jelentős része.

a döntés értelmében tilos lesz részt venni mostantól olyan üzletekben, amelyekben 60 dollárnál többért adják az orosz olajat, és ez vonatkozik a nyílt tengeren átszivattyúzott olajra is. Ezzel akarják megakadályozni, hogy hordónként 60 dollárnál drágábban jusson orosz kőolaj a világpiacra.

Németh Viktória az Indexnek azt mondta, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy éppen a tengeri hajóbiztosítási és pénzügyi szolgáltatási piac nyugati monopóliumának ellensúlyozására az oroszok keleti partnereikkel kezdtek különleges kapcsolatokat építeni ezen a területen. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az új típusú indiai és a kínai tengerbiztosítási kezdeményezéseket tartja fontosnak ebből a szempontból, amelyek alternatívái lehetnek a nyugati biztosítási láncoknak.

És miért éppen 60 dollár? Azért, mert az Európai Bizottság eredetileg 65–70 dollár közé akarta belőni ezt a szintet, azonban a lengyelek és a balti államok hangos tiltakozása nyomán kezdték ezt csökkenteni, hogy a hétvégén megálljanak a 60 dollárnál.

Az oroszok máris befenyítettek mindenkit. A döntés közzététele után azonnal megszólalt Alekszandr Novak, az orosz energiapolitikáért felelős politikus.

Azokba az országokba fogunk olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között fognak együttműködni velünk

– mondta az energetikai ügyekért felelős orosz kormányfőhelyettes. Hangsúlyozta, Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.

Miről szól ez a mostani döntés?

Az Európai Bizottság hétvégi közleményében azt írta, noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. 

Amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.

Az árplafon a kőolaj esetében december 5-én, vagyis hétfőn, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak.

A mostani döntés ugyan 90 napra szól, de már két hónap múlva megkezdik a felülvizsgálatát.

Az a cél, hogy az ársapkát úgy állapítsák meg, hogy az a számunkra is fontos uráli (orosz) nyersolaj  és finomított termékek átlagáránál lehetőleg mindig 5 százalékkal kisebb legyen. Vagyis ezzel lehet kordában tartani az orosz olajárbevételeket.

Ha megnézzük a múlt heti uráli nyersolaj tőzsdei árát, akkor azt látjuk, hogy az kevéssel 60 dollár fölött mozgott. Tehát az Európai Bizottság által javasolt, majd elfogadott 60 dolláros plafon érdemi kiesést a mostaniakhoz képest nem jelentene az oroszoknak. Ennek a számnak részben ahhoz is köze volt, hogy nem akartak irreális plafont elrendelni, mint ahogyan a nyári döntés eredményeként az oroszok mintegy 80 százalékkal fogták vissza gázszállításaikat, és ennek nyomán rakétaként lőttek ki Európában a gázárak. 

A most életbe lépett szabályozás esetében egy dologról kevés szó esik. A tiltás a kőolajra és idővel a kőolajtermékekre vonatkozik, amelyek között ott van az orosz gyártású dízel is, amelynek hiánya komolyan fogja érinteni Európát, amely eddig is nagyban használta ezt az üzemanyagterméket.

Mennyibe kerül most felszínre hozni a nyersolajat?

Holoda Attila azt mondta az Indexnek, hogy az orosz nyersolaj-kitermelés hordónként jóval 20 dollár alatt van. Sőt, vannak olyan kiterjedt, hatalmas szibériai lelőhelyek, ahol csak 1-2 dollár felszínre hozni a nyersanyagot. Minél nagyobb a föld alatt a készlet, annál olcsóbb, és az uráli kőolaj sem egységes, hanem különböző helyeken felszínre hozott olaj keveréke. 

Hasonlók a kitermelési árak az arab országokban is, hiszen ott is óriási, egybefüggő olajmezőkről beszélhetünk, négy-öt dolláros hordónkénti kitermelési költséggel. Az amerikai piac már összetettebb. A palaolaj kitermelése fajlagosan drága, hordónként 40–60 között van. Ugyanakkor a WTI esetében a hagyományos kitermelésnél 8-12 dolláros ráfordítással kell hordónként számolni.

Viszonyításként: a magyar kitermelés, amely csak hozzáad valamennyit, de nem fedezi a teljes hazai igényt, 5-8 dolláros hordónkénti összegért hozza felszínre a kőolajat a magyar mezőkön. 

Befolyásolja mindez a 480 forintos hazai hatósági árat?

Az energiapolitikai szakértő a mostani olajembargóról azt mondta, hogy az érdemben nem befolyásolja a 480 forintos hatósági árat. A Barátság kőolajvezeték támadások miatti ideiglenes leállása nem hosszú távú, hiszen sem az oroszoknak, sem pedig az ukránoknak nem érdekük a rendszer ellehetetlenítése. A hibákat gyorsan korrigálják.

Egyébként a júniusi, hatodik oroszellenes szankciócsomagban már határoztak arról, hogy a tengeri olajszállítást véglegesen betiltják, és december 5-től csak három ország, Magyarország, Szlovákia és Csehország juthat csővezetékes orosz kőolajhoz. 

Holoda Attila arra is utalt: ha mégsem jutnánk kőolajhoz a Barátság vezetéken, akkor egy kiegészítő októberi uniós rendelet lehetővé teszi ennek a három kelet-európai államnak, hogy tengeri szállítással is vehetnek továbbra is orosz olajat. A szakértő szerint Magyarországgal ellentétben máshol nincs üzemanyaghiány az unióban. Ennek oka, hogy a Mol általában a hazai szükséglet 70 százalékát látja el, viszont most, hogy akadozik a Barátság vezeték, a százhalombattai finomító nem indult újra a karbantartást követően, a külföldi nagykereskedők a jelenlegi árakon nem szállítanak Magyarországon – ezek együttesen eredményezték az üzemanyag-ellátás akadozását.

Ha feloldanák az ársapkát, és jöhetne a külföldi import, az sem egyik napról a másikra oldaná meg a helyzetet. Holoda szerint időbe telik a külföldi nagykereskedőknek is átállítani a szállítási rendszerüket, megszervezni a logisztikát, és ha mindez flottul megy, akkor is 20-30 nap minimálisan szükséges a normális rend helyreállításához.

A Magyarországon tapasztalható üzemanyaghiányról ide kattintva olvashat bővebben.

(Borítókép: Az orosz kőolajat szállító Barátság csővezeték fogadóállomása a csehországi Nelahozeves környékén működő olajtartálytelepen 2022. augusztus 15-én. Fotó: MTI / EPA / Martin Divisek)



  • Hírek
  • Hírek