Minden, amit az üzemanyaghiányról tudni kell

Az üzemanyaghiányról szóló szalagcímeket olvasva már-már látjuk magunk előtt a Mad Max-i jövőképet, ahogy veszedelmes bandák élet-halál harcot vívnak az utolsó csepp olajért, amit egy kazincbarcikai kútról szívott le egy furfangos autós.

Komolyra fordítva a szót, tényleg nem valami rózsás a helyzet, az üzemanyagkészletek vészesen fogynak. Annak ellenére is, hogy a benzinkutak mennyiségi korlátozásokat vezettek be. A Molnál például csak napi egyszer lehet tankolni, a Shell kútjain maximum húszezer forintért lehet benzint vásárolni, a Lukoilnál pedig egyszerre csak húsz liter töltését engedélyezik. 

Hogy fogyhat ki az üzemanyag, ha már így is korlátozva lehet hozzáférni?

A kérdés megválaszolásához 2021. november 15-ig kell visszamennünk, amikor is a kormányzat 480 forintban maximálta a 95-ös oktánszámú benzin és gázolaj literenkénti árát, amivel akkor a magyarok több mint háromnegyede egyetértett. Ha akkor nem kerül ársapka az üzemanyagra, rövid időn belül 500 forint fölé ugrott volna a literenkénti ár a kedvezőtlen világpiaci események miatt.

A hatósági ár tehát megvédte a lakosságot attól, hogy a növekvő megélhetési költségeikre még az üzemanyag drágulása is rárakódjon. A piac viszont nem a magyar emberek érdekeit nézi, oda megy, ahol profitot tehet zsebre. Nem meglepő, hogy ilyen alacsony árak mellett a fő üzemanyag-importőrök kivonultak az országból.

Miért küszködik a Mol az ellátással?

Ennek eredménye az lett, hogy a Mol lett az egyedüli szereplő: novemberben a nagykereskedelmi piac 85 százalékát vitte a magyar olajtársaság.

Magyarországnak tehát saját forrásból kell megoldani az ország üzemanyag-ellátását, ami csak akkor működhet, ha a Barátság vezetéken zavartalanul folyik az olaj, illetve ha a hazai finomítók – például a százhalombattai – az érkező olajat fel tudják dolgozni.

Mivel a Molnak saját termelésből kellett biztosítania minden igényt, ezért nagy árat fizetett: a magyar vállalat gyakorlatilag lenullázta saját exportját és a termelési szint fenntartása érdekében elhalasztotta a tavaszi nagy karbantartást. Ennek fényében nem meglepő, hogy meghibásodott a százhalombattai fő olajfinomítónk.

Nagy Márton miniszter lapunknak felfedte, hogy a százhalombattai finomító technikai problémákkal küszködik, így most csak 55 százalékos kapacitáson működik, és a Barátság vezeték sem megbízható olajforrás, hiszen a harcokban nem egyszer megsérült már.

Hogy reagált a lakosság a benzinárstopra?

Az üzemanyag olcsóbb lett, mint a piaci ár, és ebben több piaci szereplő is meglátta a haszonszerzés lehetőségét. A hasznot úgy realizálja a lakosság vagy például a mezőgazdasági vállalkozók, a kkv-szektor, hogy tankolnak. Sőt, sok esetben saját szakállukra készleteznek, vagy épp továbbértékesítenek, nem törődve a biztonsági és adójogi kockázatokkal. Ez pedig olyan ellátási problémákat eredményez, ami a legnagyobb piaci szereplőt is nehéz helyzetbe hozza – olyan napról is tudunk, amikor 70-100 alkalommal fogyott ki a Mol kútjain az üzemanyag, amely szám azelőtt jellemzően nulla volt.

Pánik és benzinturizmus

Korábban lapunk felkeresett több iparági szereplőt is, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy idén márciusban, a háború kitörésekor az üzemanyagpiacon is pánikvásárlás kezdődött el.

Az előző évhez képest 20-30 százalékkal több benzint és gázolajat vásároltak itthon.

Nemcsak a lakosság pánikolt, de a 480 forintos hatósági ár is idevonzotta a benzinturistákat, és a nemzetközi fuvarozók is inkább idetervezték megállásaikat. 

A pánikhangulatot jelzi, hogy múlt hét pénteken privát üzenetekben kezdett el terjedni az az álhír, miszerint a kormány már éjfélkor feloldja az üzemanyagok árstopját. Az emberek emiatt megrohamozták a kutakat. Péntek estére hosszú sorok alakultak ki a benzinkutakon. Voltak helyek, ahol emiatt elfogyott az árstopos üzemanyag, és csak a prémiumtermékek voltak elérhetőek.

6 fő tényező az üzemanyaghiány mögött

Ez a hat fő tényező vezetett oda, hogy most hiányt tapasztalhatunk a benzinkutakon:

• olajszállítás akadozása, 
• importőrök kivonulása, 
• pánikvásárlás,
• trükközések,
• üzemanyag-turizmus,
• a hazai finomítás ütemének lassulása. 

Miért nem használjuk fel a stratégiai készleteket az ársapka fenntartásához?

Nagy Márton leszögezte, hogy a stratégiai készletekhez főleg háborúk és természeti károk esetén nyúlnak, az ársapka meghosszabbítására nem fogják felhasználni. Legutóbb nyáron bontották meg a stratégiai készleteket, hogy a mezőgazdasági és turisztikai csúcsszezont le tudja bonyolítani az ország. Le is apadt az üzemanyag-tartalékunk. A helyzet mostanra annyiban konszolidálódott, hogy a piac mérete visszaállt a normális szintre.

Miért tiltakoznak a benzinkutak az ársapka ellen?

Tegyük fel, ha a benzinkutak 600 forintos áron importálnak és hatósági áron, azaz 480 forintért kell értékesíteniük az üzemanyagot, akkor 120 forintot „buknak”. Ezt számos benzinkút nem vállalja be – vagy bezárnak, vagy tiltakoznak.

Annak ellenére követelik az ársapka eltörlését a benzinkutak, hogy a kormányzat támogatásokat ítélt oda azoknak a kutaknak, amelyek üzemanyag-értékesítésből származó 2021-es bevétele nem haladta meg az 50 milliárd forintot.

A Magyar Ásványolaj Szövetség rávilágított, hogy már most komoly ellátási problémák vannak. „A kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályozunk, vagy üzemanyaggal látjuk el a piacot. Én azt gondolom, hogy a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban” – fogalmazott Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára.

Ki nyerne és ki veszítene az árplafon eltörlésével?

A benzinkutak egyértelműen nyernének a döntéssel. Nagy Márton kimondta, hogy egyfajta „hergelés” is tapasztalható a benzinkutak oldaláról.

A lakosság akkor nyerhet a lépéssel, ha a piaci ár becsúszik a jelenlegi hatósági ár alá, ami egyébként nem elképzelhetetlen hosszabb távon, habár ez számos tényező függvénye. Az ársapka eltörlése mindenesetre hozzájárulna az ellátásbiztonság erősítéséhez, amivel pedig mindenki nyer.

Mi lesz, ha kétszer tankolunk?

A Mol ezt úgy ellenőrzi, hogy a forgalmin lévő vonalkódot leolvassák, amely így bekerül a hazai kúthálózat rendszerébe, ezután pedig a kutasok már tudják, hogy tankoltak-e aznap abba a járműbe, vagy sem – világított rá a Vezess.hu.

Nem érdemes trükközni, mert a benzinkutak már minden kiskaput ismernek, és nem is etikus, hiszen az ország működéséhez elengedhetetlen, hogy azok tudjanak eleget tankolni, akik munkájuk miatt autóznak – mint például a mentők, a tűzoltók, a fuvarozók, a karbantartók és a szerelők. Tragikus lenne, ha azért nem jutna el a mentő egy sürgős beteghez, mert egy autós a szabályokat áthágva kétszer tankolt, vagy egyéb trükközéssel jutott pluszüzemanyaghoz.  

Egyébként ha egy nap többször áll be tankolni valaki a Molhoz, akkor az első alkalom után piaci árat kérnek tőle az üzemanyagért akkor is, ha jogosult lenne a hatóságira. 

Mennyi lesz ársapka nélkül?

Pontos számot nehéz mondani, de rövid távon biztosan csökkenne a kereslet az üzemanyag iránt, hiszen egy több száz forintos emelkedés sokaknak már kívül esne a költségvetésén. A kereslet csökkenése jellemzően mérsékli az árakat is, illetve magasabb eladási áron az import is újra felpörögne, ami kínálati oldalról is további árcsökkentő hatást fejthet ki. Összességében rövid távon drágulna az üzemanyag, de jóllehet, a várakozásoknál kisebb mértékben.   

Az ársapka nélküli árak a holtankoljak.hu adatai alapján december 2-án:

• a 95-ös benzin: 617 forint/liter
• gázolaj: 681 forint/liter

Ugyan jó kiindulási pont a piaci ár, ennél azonban lényegesebben olcsóbb is lehet egy ársapka nélküli ár a fent leírt mechanizmus miatt. Egyébként már most is olvashatunk az üzemanyagárak csökkenéséről, ami egy ársapka nélküli jövőben sem lenne ritka. 

Miért lehet jó, ha nincs ársapka?

Nehéz egy olyan intézkedés eltörlését jónak látni, ami az életünket megkönnyítette, és pénzt hagyott a zsebünkben. Ugyanakkor már észleljük a benzinkutaknál kígyózó sorokból, hogy az ársapka az ellátás biztonságát veszélyezteti.

Mikor kerülhet le az ársapka?

Legutóbb szeptemberben rendelkezett erről a kormány, az üzemanyag-árstop december 31-ig van érvényben. Mindenesetre azt tapasztaljuk, hogy a hazai benzinkutaknál egyre többször kénytelenek sorban állni az autósok, és előfordul, hogy üzemanyag sincs. Napról napra nagyobbak az ellátási zavarok, így egyre valószínűbb, hogy januárban a kormánynak fel kell adnia az üzemanyag-árstopot.

A Mol tájékoztatása szerint a százhalombattai Dunai Finomítóban továbbra is szakszerű körülmények között zajlanak a karbantartási munkák és az újraindításhoz szükséges munkálatok. A sikeres újraindítás után a finomító ütemezetten tud visszaállni a teljes gyártási kapacitásra, aminek a várható dátumát nem árulták el.

Lesz mit tankolnunk az autóba?

Az üzemanyag-ellátási problémát fokozza, hogy december 5-től már uniós tilalom lép életbe a tankeren szállított orosz kőolajra. Február 5-től pedig nem lehet az EU-ba importálni az orosz kőolajból készített termékeket, és nem lehet még a kivételezett finomítóknak sem az orosz kőolajból előállított termékeket kiszállítania az országokból. 

A Bloomberg felmérése szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már így is csökkentette a kibocsátását, és Oroszország kilátásba helyezte, hogy nem szállít olajat az ársapkát megszavazó országoknak. Ha ez bekövetkezik, akkor az ársapka kérdése lesz a legkisebb gondunk. Az ársapkát szombaton meg is szavazták a G7-országok, és már jönnek is a fenyegető üzenetek az orosz fél részéről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban bevallotta, hogy „Magyarország orosz kőolaj- és földgázvásárlása nem valamiféle politikai állásfoglalás, hanem egy fizikai realitás, ugyanis jelenleg csak így garantálható hazánk ellátása”.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)