Főként az élelmiszereken spórolnak a magyarok
További Gazdaság cikkek
- Megindult a forint, azonnal reagált a Magyarországot érintő bejelentésre
- Index-értesülés: Dubajban kezd új vállalkozást a volt miniszter
- Itt a régóta várt nagy pillanat a magyar bankszektorban
- Az Index nagy szaloncukortesztje – a hungarikum győzött
- Többórás sztrájkkal kezdik a hetet a Volkswagen dolgozói
A november második felében végzett reprezentatív kutatás a magyarországi 18–65 éves internethasználókat nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentálja. A felmérésben 1000 válaszadó vett részt.
A kutatás alapján jelentősen romlott a hazai háztartások anyagi helyzete az egy évvel korábbihoz képest. A 18–65 év közötti internetezők 29 százaléka sokkal, 38 százaléka pedig kicsit rosszabbnak értékeli pénzügyi helyzetének változását az elmúlt fél évben. A közeljövőt tekintve szintén pesszimista a többség: 30 százalék szerint sokat, 32 százalék szerint pedig kicsit romlik majd a helyzet a következő hat hónapban.
Elsősorban az étkezésen spórolunk
A megkérdezettek többsége a válság hatására elsősorban az étkezésen próbál spórolni: 65 százalék olcsóbb élelmiszert vásárol, 55 százalék egyszerűbb és olcsóbb ételeket készít, és sokan (42 százalék) – főként a 30–39 éves korosztály tagjai – inkább otthon főznek az étteremben való étkezés vagy a házhoz rendelés helyett.
A fűtéssel és a villanyárammal a megkérdezettek 46-46 százaléka takarékoskodik.
A felmérésben részt vevők 42 százaléka kevesebbet költ kultúrára, 40 százalékuk pedig nem vagy csak ritkábban cseréli le elektronikai eszközeit. A legfiatalabbak átlag feletti arányban váltottak át tömegközlekedésre, de az összes megkérdezettnek így is a 17 százaléka választja már ezt az utazási módot az autó helyett.
A karácsonyi ajándékokra is kevesebbet szánunk
Ami a közeljövőt illeti: a megkérdezettek többsége az idei karácsonyi ajándékra a tavalyinál kevesebbet tervez költeni (32 százalék sokkal, 22 százalék valamivel), 35 százalék ugyanannyit, mint tavaly, míg 12 százalék nagyobb összegben gondolkodik.
A válaszadók átlagosan 29 400 forintot szánnak karácsonyi ajándékokra.
A negatív kilátások ellenére – vagy épp a gazdasági környezet változása miatt – a hosszú távú tervezést szinte mindenki fontosnak tartja (95 százalék), még a magas inflációval terhelt helyzetben is, de a többség (58 százalék) nehéznek látja ezt kivitelezni. A válaszadók 35 százaléka mondta, hogy kevesebbet, 20 százalékuk pedig, hogy egyáltalán nem fog tudni megtakarítani a közeljövőben, 15 százaléknak pedig már a meglévő megtakarításaihoz is hozzá kell nyúlni a jelentkező anyagi nehézségek miatt.
A gazdasági nehézségek minden háztartásban éreztetik a hatásukat, de pontosan az ilyen időszakok világítják meg mindennél jobban, milyen fontos előre felkészülnünk a jövő bizonytalanságaira. Ezért is pozitívum, hogy még a jelenlegi helyzetben is a megkérdezett emberek 64 százaléka tervez kitartani megtakarításai mellett, 22 százalékuk ugyanannyit, 7 százalékuk pedig még többet is tervez félretenni a jövőjére
– közölte Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A megtakarítók 64 százaléka továbbra is számol rendszeres megtakarítással,
amihez elsősorban likvid formát (készpénz/folyószámla) választanak. Azonban sokan – minden tizedik megkérdezett – gondolkodik életbiztosítás kötésében is, hogy így gondoskodjon hosszú távú anyagi biztonságáról. A kutatásból az is kiderül, hogy inkább a magasabb végzettségűekre jellemzőbb a hosszú távú tervezés.
Változatosak a vélemények arról is, mi a legmegfelelőbb öngondoskodási forma. Minden negyedik válaszadó a biztonságosabb, de alacsony hozamú konstrukciót választana, minden ötödik euróban takarítana meg, vagy ingatlanba fektetne (19 százalék). A megkérdezettek 17 százaléka maradna a likvid megoldásoknál (a fiatalabbak 28 százaléka döntene így). Megtakarítási, befektetési döntéseikhez a legtöbben a házastársuk, partnerük tanácsát kérik ki (44 százalék). Több mint egyharmaduk az internetről gyűjt információkat, egynegyedük pedig pénzügyi tanácsadóhoz fordul. A barátok, kollégák és szülők szerepe hasonló súlyú, mint a szakembereké – olvasható a közleményben.